Rólunk írták, rólunk szól...

 

Vízvisszatartással mentenék meg a Homokhátságot

Évek óta szajkózzák a jászszentlászlói, a móric­gáti és a szanki gazdák, hogy csak a víz visszatartásával lehet megmenteni a Homokhátságot az elsivatagosodástól. A gazdák az érintett önkormányzatokkal közösen egyesületet hoztak létre és a víz visszatartására egy mintaprojekt tervét is elkészítették. A megvalósításhoz azonban eddig nem sikerült a forrást előteremteniük. Az elmúlt évek aszályait látva azonban sürgősen cselekedni kell – hangzott el azon a tanácskozáson, amelyet a napokban tartottak a jászszentlászlói községházán. 
 

Tizenharmadik alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a Dongér-­Kelőér Egyesület tagjai, hogy végre megoldást találjanak a víz visszatartását célzó mintaprojektjük megvalósítására. A tanácskozást Nagy András, Jászszentlászló polgármestere vezette, a megbeszélés vendége volt még Bartos Mónika (Fidesz) országgyűlési képviselő is, aki környezetgazdálkodási agrármérnökként segíti az egyesület elképzeléseinek megvalósítását.

A tanácskozáson elhangzott, hogy a Homokhátság területe speciális vízgazdálkodási kihívásokkal küzd. A rossz vízgazdálkodású talajokon a téli többletvíz rövid időn belül a mélyebb területeken jelenik meg, az így felhalmozódott vizeket azonban a lehető leghamarabb elvezetik a csatornarendszereken, ezért ezek a vizek az aszályos időszakban már nem használhatók fel. A felszín alatti vízkészletek pedig csak korlátozásokkal használhatók öntözésre. Így az aszályos időszakban nem áll rendelkezésre olyan vízkészlet, amely kielégítené az ökológiai vízigényeket, illetve a gazdálkodók vízigényt.

A kedvezőtlen adottságok ellenére az érintett településeken a lakosság jelentős része a mezőgazdaságból él, ám ahhoz, hogy a gazdálkodók ne veszítsék el megélhetési forrásaikat, mielőbb meg kell teremteni a vízvisszatartás lehetőségét. Az egyesület fejlesztési elképzelése szerint ez a településeken található belvízelvezető csatornák vízkészletének kivezetésével megoldható lenne. Ehhez azonban olyan beruházásra, vagyis műtárgyak kialakítására van szükség, amelyek alkalmasak a vizek kormányzására, visszatartására. Az előzetes számítások szerint mintegy százmillió forintból megvalósítható lenne a mintaprojekt. Az egyesületnek azonban jelenleg a forrás előteremtése jelenti a legnagyobb kihívást.


Felavatták a község értékeit bemutató sétányt Jászszentlászlón

A jászszentlászlói művelődési ház udvarán sétálva tizennyolc tablón keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a község több mint negyven helyi értékét. Az úgynevezett helyi érték sétány ünnepélyes átadását szombaton tartották.
 

– Az ország nagyobb része kis falvakból áll. A nagyváros lüktető, pezsgő életében van valami izgalmas és vonzó. De a valószínűtlenül gyorsan pergő idő kevés alkalmat ad elgondolkodásra, emlékezésre. Egy falu lassabban, egyszersmind megfontoltabban éli az időt. Még fontosak a múlt jelenlévő tárgyai, ahogy fontosak az emlékek is, amelyeknek szálaiból a most élők és a valaha éltek történelme szövődik – idézte köszöntőjében dr. Mádl Ferenc köztársasági elnököt Nagy András polgármester a helyi érték sétány szombati átadásán.

Mint mondta, ez az idézet is megmutatja, hogy a kistelepüléseknek mit jelent a helyi érték. – A helyi értékek feltárása, rendszerezése, megőrzése, bemutatása egy szemlélet, elhivatottság. Községünkben nagy hangsúlyt fektetünk gyermekeink szemléletformálására, ami már óvodáskorban elkezdődik a hagyományőrző kincses óvodánkban. Iskolánk tanulói is jártasak a témában, hiszen egymásután háromszor nyerték meg a körzeti hungarikumvetélkedőt. Tíz éves a Helytörténeti és Faluvédő Egyesületünk, van helyi érték bizottságunk és helyi értéktárunk is – részletezte a polgármester.

 

– Munkájuknak köszönhetően hat témakörben több mint negyven helyi értékkel büszkélkedhetünk. Közülük kettő bekerült a megyei értéktárba is. Vannak aktivistáink, akik feltárják, ajánlják az újabb helyi fontosságú dolgokat, ez a munka azonban végtelen. Gyermekeinket az értékeink és hagyományaink szeretetére neveljük, s közben végezzünk olyan munkát, hogy majdan mi is bekerülhessünk az értéktárba – fűzte hozzá Nagy András.

– Jászszentlászló kincses település. Ezt tapasztalhattam az elmúlt években többször is, vetélkedők, kiállítások, beszélgetések alkalmával. Olyan tudásanyag van Jászszentlászlón, ami rendkívüli érték – hangsúlyozta az ünnepélyes átadáson Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Hungarikum bizottság tagja. Hozzátette: nincs a Kárpát-medencében olyan település, ahol ne lennének kisebb-nagyobb kincsek. Ne lenne olyan teljesítmény, amely erősíti az egyént, a közösségét, családját és szűkebb-tágabb környezetét. De meg kell találni és helyzetbe kell hozni ezeket a kincseket. A kincseket érő tudást, épületeket, gyűjteményt, közösségi formákat. Erről szól a hungarikum törvény is. Ennek a törvénynek az a lényege, hogy segítségével be tudjuk rendezni az ország és a települések kirakatát. Az államnak pedig kötelessége a minőséget, a teljesítményt nemcsak értékelni, hanem helyzetbe is hozni – summázta a honatya.


Kiállításon idézik fel a térség múltját

Jászszentlászlón a Helytörténeti és Faluvédő Egyesület szervezésében mutatják be az egykori paraszti életet és gazdálkodást.

„Elég gazdag, aki másra nem szorul” – ez a mottója a tárlatnak, amelyet Jászszentlászló 145 éves születésnapja kapcsán hoztak létre, és a puszta 19. század végi benépesülésétől egészen 1955-ig mutatja be, hogyan éltek az ősök a térségben. A kiállítási anyag összegyűjtésében a járás településeivel is együttműködtek.

Mészáros László, a kiállítás egyik szervezője elmondta: Jászszentlászlón már a 19. század végén megjelent az úgynevezett intenzív gazdálkodás, ami a nagy uradalmi birtokokon csak később indult meg. A Tápai család – egy özvegyasszony négy gyermekkel – például egy jól szervezett farmot hozott létre 50 holdon gazdálkodva.

Az április 27-én, szombaton, 17 órakor nyíló kiállításon a gazdag fotó- és tárgyi anyagon kívül korabeli ételeket is megkóstolhatnak a látogatók, lesz pásztortarhonya, köleskása, tejpite és kukoricamálé is.


Ízig-vérig disznótort tartottak Jászszentlászlón

A majsai kistérség települései, valamint az erdélyi Nagygalambfalva böllércsapatai vetélkedtek szombaton, az Ízig-vérig disznótor elnevezésű vigasságon a jászszentlászlói piactéren.


Csokorba gyűjtötték a magyar anyanyelvű alkotók munkáit

Szárnypróbálgatók címmel a magyar kultúra napja alkalmából jelent meg a Magyar anyanyelvű alkotók országos antológiája. A kötetbe beválogatták Lajkó Gábor jászszentlászlói tanár három költeményét is.

A tehetségek felkutatását célul tűző Alföld Művészeti Egyesület Faludy György Irodalmi Műhelye és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád megyei szervezetének Szépírói Tagozata tizenhatodik alkalommal hirdette meg a Szárnypróbálgatók elnevezésű alkotói versenyét és készített antológiát a legjobb alkotásokból. Ebben jelentek meg Lajkó Gábor tollából A dal születése, a Március, illetve az Édesanyám című versek.

A Jászszentlászlón élő tanár egy kiskunmajsai általános iskolában tanít angolt, magyar irodalmat, etikát és éneket. Hobbija a versírás és a zene. Néhány éve jelent meg első, gyermekeknek szóló könyve Ritmusbirodalom címmel. Verseit meg is zenésítette, melyeket Pöttyös Bögre nevű zenekarával adnak elő különböző rendezvényeken.

– Kezdetben csak gyerekeknek szóló verseket írtam, de szűknek éreztem ezt a területet, szerettem volna a felnőtteket is megszólítani. A feleségem, aki irodalmat tanít, sokat segít, és biztatott, hogy próbáljam ki magam. Először a kiskunhalasi József Attila Irodalmi Körnek küldtem el néhány versemet, az Édesanyám címűért elismerő oklevelet is kaptam. Ez is ösztönzött arra, hogy beadjam a verseimet a Szárnypróbálgatók pályázatára. Tíz alkotást kellett beküldeni, ezek közül három költeményem került bele az országos antológiába. Sőt, a verseim bronz minősítést is kaptak, ami nagy megtiszteltetés számomra. További lökést adott ahhoz, hogy folytassam ezt az utat – nyilatkozta hírportálunknak Lajkó Gábor, akitől azt is megtudtuk, hogy kisgyermek kora óta ír verseket.

Gábor születésétől fogva mozgássérült, a Pető Intézetben tanították meg járni ötévesen. Ebből annyit profitált, hogy amíg a többiek fociztak, ő olvasott. Tízéves volt, amikor meg kellett műteni a lábát, sokáig volt ágyhoz kötve és azzal szórakoztatta magát, hogy verseket olvasgatott és írogatott. Sok időbe telt, mire ezt a helyzetet elfogadta. Érik benne, hogy egyszer erről is ír majd egy olyan verset, ami erőt adhat a sorstársainak.

Gábor nem tartja magát sem költőnek, sem zenésznek, hanem inkább lelkes kísérletezőnek.

– Sokszor mondják az emberek, hogy nincs idejük olvasni. A vers azonban egy jó lehetőség, hiszen rövidek, bármikor kézbe lehet venni egy verseskötetet. Annak örülök, hogy a diákjaim is szívesen elolvassák a verseimet. Abban bízom, hogy ezáltal kedvet kapnak máshoz is, akár egy novellához vagy regényhez – tette hozzá Gábor. Azt is elmondta, hogy együttesével lázasan készülődnek a költészet napjára.

Együtt zenél Levente fiával

A Pöttyös Bögre zenekarral eddig csak saját verseit adta elő Gábor, de igény merült fel arra, hogy zenésítsenek meg ismert költők műveit is, így már több József Attila-vers van a repertoárjukon. Külön öröm számára, hogy a zenekarban együtt muzsikálhat Levente fiával, aki szaxofonon játszik. A hat éve alakult együttes tagja még Kis Dávid, Kis Csaba és Nánai Ádám.


Átadták a felújított könyvtárat Jászszentlászlón

Közel negyvenöt millió forintból újult meg a községi könyvtár Jászszentlászlón. Az épület felújítására a helyi önkormányzat mintegy negyvenmillió forintot, míg a belső berendezésre a megyei könyvtár négymillió forintot fordított. A kívül-belül megújult intézmény ünnepélyes átadását pénteken tartották.

Nagy András polgármester köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a felgyorsult világban folyamatosan bővíteni kell a tudásunkat. Mint mondta, kikényszeríti belőlünk az élet az állandó tanulást és az alkalmazkodást. Ha ezt elfogadjuk akkor egyenes út vezet a könyvtárba, a tudás központjába. – Ez az intézmény jó szemlélteti Jászszentlászló fejlesztési stratégiáját, életfilozófiáját, amelyet a kis lépésekkel előre elve vezérel. Ilyen kis lépésekben újítottuk fel a könyvtárunkat is. Először a tetőszerkezetét, majd a homlokzatát, az elektromos hálózatot, végül pedig a belső tereket. Bízom benne, hogy olyan színteret tudunk átadni, ahol magas színvonalon szerezhetnek új ismerteket gyermekeink – hangsúlyozta a polgármester.

Dr. Temesvári Péter a Bács-Kiskun megyei önkormányzat jegyzője arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne csak a világhálón keresztül próbáljanak információkhoz jutni. – Törekedni kell arra, hogy a könyv ne merüljön feledésbe. Ne legyenek olyan generációk, amelyek nem ismerik a nyomtatott könyv olvasásának az élményét – tette hozzá a jegyző.

Ramháb Mária a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója arról számolt be a pénteki ünnepélyes átadáson, hogy Jászszentlászló a kilencvenedik település, amely csatlakozik a megyei könyvtári ellátórendszerhez. – Ez a szolgáltatás több szempontból is előnyös a településeknek. Folyamatosan biztosítjuk a könyvellátást, az információkat, a programokat és mindent ami szükséges ahhoz, hogy jó legyen ma könyvtárba járni. A könyvár megújult, tágas terei nem csak a könyveknek, de a helyi közösségeknek is helyet biztosítanak a jövőben – hangsúlyozta Ramháb Mária.

A megújult közösségi hely átadásán közreműködött Magyar Csenge a Szent László Általános Iskola diákja, valamint a Hangász Citera Együttes ifjúsági csoportja. Az ünnepélyes átadás után a megyei könyvtár munkatársai játékpartira várták a helyi óvodásokat és iskolásokat.


A citerás lányok adják az utánpótlást

Hétfő óta zajlanak a Faluhét és Paradicsom Fesztivál rendezvényei a községben, ahol csütörtökön térségi citerás találkozót tartottak.

Az Egy húron pendülünk! elnevezésű összejövetelt második alkalommal rendezték meg és a siker ezúttal sem maradt el.
Már az elsőnek fellépő jászszentlászlói Hangász Együttes ifjúsági csapata is jó hangulatot teremtett a Győrök Imre Sporttelepen felállított rendezvénysátorban. A Szent László Általános Iskola citeraszakkörösei – Dékány Lili Zora, Toldi Níla, Hunyadi
Maja, Zsibrita Dorina – Kun-Szabó Jánosnak, a Hangász Együttes vezetőjének irányításával adták elő műsorukat, amit nagy tapssal jutalmazott a közönség.

A többi közreműködő, a jászszentlászlói Hangász Együttes, a Zsanai Népdalkör, a szanki Kéknefelejcs Dalárda és Citerazenekar, a Csólyospálosi Hagyományőrző Asszonykórus és Kisteleki Citerazenekar is bizonyította, hogy milyen fontos szerepe van a kultúránkban a húros hangszernek.

Jászszentlászlón a helyi értéktárba is bekerültek Nagy­istók János citerakészítő alkotásai, aki több mint ötven éven keresztül készített citerákat.

A község értéktára csütörtökön újabb elemmel gyarapodott, mert Szunyi Sándor tárogatóművészete is bekerült a helyi értékek közé. Nagy András polgármestertől megtudtuk: Szunyi Sándor nemcsak tárogatójátékával érdemelte ki az elismerést, hanem azzal is, hogy a hagyományostól eltérő technológiával tárogatófúvókákat készít, amihez kevesen értenek Európában.


Az alapító elődökre emlékeztek Jászszentlászlón

Vajda Piroska

A település alapító elődeire emlékeztek május elsején Jászszentlászlón, ahol tizedik alkalommal rendezték meg a Civil Kulturális Napot és ötödszörre a Falulapítók Napját. A Civil Kulturális Nap keretében Pedagógus Szolgálati Emlékérmet vehetett át 40 évi színvonalas munkája elismeréseként Horváth Lászlóné Katalin és Juhász Irén. Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként pedig Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott Rókus Róbert történelem-magyar szakos tanár.


Új tornaszobát avattak a jászszentlászlói óvodában

 
Tornaszobát kaptak ajándékba az óvoda 70 éves születésnapjára a jászszentlászlói gyerekek. Az új létesítményt – amely 27 millió forint kormányzati támogatásból épült meg – pénteken ünnepélyes keretek között avatták fel. A nemzeti színű szalagot Csúri Ferencné óvodavezető, Nagy András polgármester és Lezsák Sándor országgyűlési képviselő közösen vágta át.
 

Az óvoda a helyi általános iskola öreg épületében kezdte meg működését 70 évvel ezelőtt. 1951-ben költözött jelenlegi helyére a Rácz féle polgári házba. Bácsalmási Imréné volt az intézmény első vezetője, akit az ünnepségen is köszöntöttek. Mivel folyamatosan nőtt az igény az óvodai nevelés iránt, ezért 1977-ben 50 fővel bővítették a férőhelyek számát. Így már 110 gyermek befogadására volt alkalmas az óvoda. 2004-ben bölcsődei csoport is indult az intézményben. Az óvoda jelentős felújításon esett át 2010-ben, most pedig egy nagy tornaszobával egyben közösségi térrel bővült az intézmény.


Hatalmas küzdelmet vívtak meg a nők

 
A centenáriumi emlékévhez kapcsolódva rendezett kiállítást a Jászszentlászlói Helytörténeti Egyesület az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából. A hátország életét bemutató tárlat ünnepélyes megnyitóját pénteken tartották a közösségi házban.
 

Mit követelt a háború az asszonyoktól? A nők, mint a háborúk hősei című tárlat Pap Eliza történész doktorandusz szakmai irányításával valósult meg. A kiállítást kalauzolásával ismerhették meg az érdeklődők.

– Amikor az első világháború hőseiről beszélünk, elsősorban az idegen harctereken küzdő, vérüket és életüket áldozó katonákra gondolunk. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az asszonyok és gyermekek szintén kiszolgáltatott helyzetben voltak. Éppen ezért kiállításunk nem a fegyverekről és a vérről szól. Sokkal inkább az otthonmaradottak gigászi küzdelméről. Azokról a csatákról, amelyek a színfalak mögött zajlottak. Hiszen a nők megtanulták a háború borzalmait és szenvedéseit elviselni, fiút, férjet odaadni, könny nélkül szenvedni – fogalmazott megnyitóbeszédében Pap Eliza.

A tárlaton négy enteriőrszerűen berendezett tér fogadja a látogatót. Az első kiállítótérbe egy folyosón keresztül vezet az út, ahol egy Jászszentlászló­ról bevonult katona és családja tekint vissza ránk. Itt információt kaphatunk a háború kitörésének körülményeiről, a településről és a kistérségből bevonult katonák sorsáról, amely korabeli fényképek formájában is megelevenedik. Az első térben egy szempillantás alatt a korabeli Budapesten találhatjuk magunkat a trónörökös pár életét kioltó merénylet után. A háború kitörését a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta, tüntetések indultak meg a háború mellett. Ez az érzés megjelenik Müller János háborús fotóriporter képei alapján is. A hirdetőoszlopon korabeli filmhíradók segítségével elevenedik meg a múlt.

Továbbhaladva, a hátország megváltozott gazdasági helyzetére fókuszál a tárlat. Közelebbről is megismerhetjük a hadikölcsön-jegyzés, illetve a hadi mozsarak történetét dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével. A Vöröskereszt Egylet munkáját bemutató egységben a korban használatos egészségügyi eszközök is láthatóak.

– A háborús hátország szürke mindennapjaiba a szórakozás is beletartozott. A szomorú mindennapokat a Királyi Színházban 1916. november 3-án bemutatott Csárdás királynő című operett segítségével igyekeztek megtörni. Az eredeti hangfelvételek még inkább segítik közelebbről megismerni a korszakot – részletezte Pap Eliza.
A tárlat a kor gasztronómiáját is igyekszik bemutatni, hiszen az első világháború magával hozta az étkezési kultúra megváltozását is.
– A korabeli ételjegyek, szakácskönyvek mellett a korban használt fizetési eszközöket is bemutatjuk. A befejező színtérbe belépve pedig egy tanyasi udvar, illetve egy paraszti konyha képe elevenedik meg. A magukra maradt asszonyok küzdelmei mellett a kényszerű rekvirálások világába is bepillanthatunk. A használati tárgyak propagandahatását is megismerheti a látogató – tette hozzá a történész.

Bárhol beszédes lenne a kiállítás

– Ez a rangos kiállítás bárhol az univerzumban beszédes lenne. Olyan világot idéz meg, amelyet igenis meg kell ismernünk – hangsúlyozta a megnyitón Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője.
– A velem egykorúak találkozhattak a környezetükben, a családjukban első világháborús katona hősökkel. Én magam is beszéltettem őket, nagyon sok élmény gazdája lehettem általuk, de soha nem tudtam elfogadni, megérteni azt, hogy lehetett berendezkedni ott a lövészárkokban hóna­pokra, sőt évekre. Hogy lehetett ott karácsonyt ünnepelni? Hogy lehetett megszokni a megszokhatatlant? Hogy lehetett elviselni azt az állandó feszültséget, a halál veszedelmét? Hogyan lehetett az otthonmaradottaknak alkalmazkodni ahhoz a helyzethez, amibe belekényszerültek? Átvenni a papa, a nagyfiú feladatát, beállni munkába. Ez a tárlat nagyon sok kérdésre választ ad a látogatóknak – mondta a megnyitón a honatya.


Az első világháború hőseire emlékeztek

 
Az első világháborús hadisírok és emlékművek felújítására a Honvédelmi Minisztérium és a Hadtörténeti Múzeum által kiírt pályázaton elnyert 300 ezer forintos támogatásból 3 katona – Such József és két orosz hadifogoly – síremlékét újították fel Jászszentlászlón.
 

– Nem csupán az állagmegóvás volt a cél, hanem az is, hogy az emlékezés, a tiszteletadás merüljön a feledés homályába – fogalmazott a pénteki ünnepségen Bozóki Szilvia, a helyi művelődési ház vezetője.

– Fontos, hogy a gyermekeinkkel tudassuk, mi történt az első világháborúban. Tegyük ezt szóval és tettel – folytatta a megemlékezést Nagy András polgármester. Elmondta, 2014-ben önerőből újították fel az első világháborús emlékművet. Jászszentlászlóról mintegy 500 embert vittek el a háborúba, közülük 124 ember nem jött vissza soha. Szinte minden család megsérült és csonka maradt. Mindent meg kell tenni azért, hogy ez még egyszer ne következhessen be – hangsúlyozta a településvezető.

– Nagyon nehéz nekünk – akik emlékműveket újítunk fel – önmagunkban megújítani ezeknek a katonáknak az emlékét. Nehéz, mert azt a sok gondolatot, érzelmet, amit az a nyolc és fél millió ember akár a mi oldalunkon, akár az ellenség oldalán megélhetett, felidézni lehetetlen – tette hozzá Lezsák Sándor, a körzet országgyűlési képviselője.

– Ha valóban rendet akarunk a lelkünkben, akkor meg kell erősíteni a hőseinket emlékezetünkben és meg kell hajtani a fejünket az ellenség sírja előtt is – mondta a megemlékezésen a honatya. A beszédek után Feri Romulusz atya áldotta és szentelte meg a felújított sírokat.


 Tíz iskola újul meg a megyében

 
Jelentős fejlesztések valósulnak meg a Kecskeméti Tankerületi Központ tíz intézményében Bács-Kiskun megyében a következő három évben.
 

Az infrastrukturális beruházásokról hétfőn tartott sajtótájékoztatót Zsámboki Anna igazgató a központ kecskeméti székhelyén. Az első nyertes pályázat keretében 1,5 milliárd forintot fordítanak három intézmény – a lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola, a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola – komplex felújítására, hozzávetőlegesen 500-500 millió forint értékben.

A második nyertes pályázat keretében 704 millió forintot nyertek el újabb hét iskola kisebb mértékű fejlesztésére. Kecskeméten a Bolyai gimnáziumra ebből 120 millió, a Katona gimnáziumra 55,6 millió, a Magyar Ilona Általános Iskolára 107,8 millió, Kiskunfélegyházán a Darvas Általános Iskolára 45,9 millió, a Móra Ferenc Gimnáziumra 115 millió, Kiskunmajsán az Arany János Általános Iskolára 139,6 millió, Jászszentlászlón a Szent László Általános Iskolára 120 millió forint jut.


 Taroltak az országos döntőben a nyugdíjasok

 
A jászszentlászlói nyugdíjasklub kimagasló sikereket ért el a három napos versenyen.
 
A háromnapos talál­kozón 1300 versenyző 260 produkciót­ mutatott be. A jászszentlászlói csapat öt produkcióval indult, valamennyi kimagasló minősítést ért el.

A sikeres csapat Fotó: Vajda Piroska

Tamási Andrásné Romhányi József Bolha című versét szavalta, amiért ezüst minősítést kapott. Ivicz Györgyné A szegény ember bőrpuskája című székely népmesét mondta­ el, amivel kiemelt arany minősítést nyert. Csenki Gábor nótacsokorral indult, harmonikán Dékány Ferenc kísérte. Produkciójukért arany minősítést kaptak. Az énekkar és a színjátszó csoport is arany minősítéssel térhetett haza – tájékoztatta lapunkat Csenki Gáborné klubvezető.

A jászszentlászlói nyugdíjasklub idén ünnepli hétéves fennállását. A klub harminckét tagja havonta rendszeresen találkozik. Közülük tizenhatan alkotják a kultúrcsoportot, melynek tagjai először csak saját örömükre ­nótázgattak, verseltek, majd később kedvet kaptak a színjátszáshoz is.


 Átadták a díjakat

 
A községi konyha munkatársai és a Hangász Egyesület kapta idén a legrangosabb községi elismerést Jászszentlászlón.
 

A szomszéd településekről, határon túlról érkezett vendégekkel együtt ünnepeltek a jászszentlászló­iak a hétvégi falunapon. A Paradicsom Fesztiválra keresztelt esemény bővelkedett programokban, mindenki találhatott kedvére valót. A fesztivál fő eseménye volt szombaton a községi kitüntetések átadása.

– Az embert és a két keze által elvégzett munkát ünnepeljük a mai napon. Van ­mire büszkének lennünk, hiszen sok mindent köszönhetünk a falualapítóknak, akik a félig földbe vájt kunyhókból egy települést hoztak létre. Elkötelezettek voltak a községért, ami abból is látszik, hogy ezen a homokon úgy gazdálkodtak, hogy közben a jövő felé mutatva a falut is gyarapították: templomot, jegyzői és tanári­ lakást, iskolákat építettek. A közoktatás 160 évvel ezelőtt indult el a településen, a ­község idén 144 éves fennállást ünnepli – részletezte a településvezető, Nagy András.

Amellett, hogy a földből, a semmiből kiemeltek egy települést a közösséget is építették. Létrehozták a gazdakört, megalapították a színjátszók körét és volt leányegylet is, melynek tagjai minden vasár­napi szentmise után összejöttek, beszélgettek. A történeti krónikások azt is feljegyezték, hogy 1918-ban a hasonló települések között először hozták létre a jászszentlászlóiak a szükségpénzt, hogy a háború után megindulhasson a kereskedés a faluban, ahol az elsők között nyitott meg a gyógyszertár, két orvos ügyelt a ­helyiek egészségére, és két ügyvédjük is volt. – Sok-sok áldozat révén az 1930-as évekre Jászszentlászlót polgári kisvárosi szintre emelték az alapító parasztcsaládok. Ebből is jól látszik, hogy a jászszentlászlói embert mindig is a kezdeményezőkészség, az elkötelezettség és a tettrekészség jellemezte. Hasonló elkötelezett emberek közül választottuk ki az idei kitüntetetteket is. Ebben az évben közösségeket jutalmaztunk – fejtette ki a polgármester.

A helyi képviselő-testület döntése értelmében Jászszentlászló községért kitüntetést kapott a községi konyha­ dolgozóinak közössége, melynek tagjaira bármikor számíthatnak a falubeliek. – Minden különleges kérést teljesítenek, és persze kiválóan főznek. Ebben egyetértenek a gyerekek és a felnőttek egyaránt – hangsúlyozta a ­polgármester. Szintén Jászszentlászló községért kitüntetést kapott a Hangász Egyesület,­ amely az egyik legrégebben működő zenekar a településen. – Az összetartó csapat felejthetetlen zenedélutánjaival rendszeresen megajándékozza a helybelieket. És ami a legfontosabb, szívükön viselik az utánpótlás-nevelését – tette hozzá Nagy András. A polgármester az év védőnőjének választott Szatmáriné Bazsa Rózsát is köszöntötte.


 Félegyházi és jászszentlászlói védőnőket is díjaztak

 
Félegyházi és jászszentlászlói győztese is van az Év védőnője díjnak.
 

Több száz jelölés érkezett az Év védőnője díjra, amelyet idén öt kategóriában hirdetett meg a Magyar Védőnők Egyesülete. A szervezet célja, hogy egy kistelepülésen, egy közepes méretű településen és egy nagyvárosban dolgozó védőnőt jutalmazzanak. Ezen kívül védőnői tanácsadói közösségre, szakfelügyeletet ellátó vezető védőnőre is lehetett szavazni. A szülők által javasolt védőnők közül a kategóriák győzteseit szakmai zsűri választotta ki. A győztesek között van a jászszentlászlói Bazsa Rózsa és a kiskunfélegyházi védőnői közösség, akik az elismerést június 13-án, kedden vehetik át.


 160 éve indult az oktatás Jászszentlászlón

 
Az iskola névadójára, Szent László királyra és a közoktatás elindulásának 160 éves évfordulójára emlékeztek szombaton a jászszentlászlói általános iskolában. A jubileumi eseményen együtt ünnepeltek az iskola egykori és jelenlegi tanárai, diákjai.
 

A nagyszabású ünnepségen a Szent László-emlékév alkalmából a „lovagkirály” trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulójára és az oktatás elindulására emlékeztek szombaton.

 

– Elődeink bölcsességét tükrözi, hogy az oktatást, a műveltség átadását a falu megalapításánál is fontosabbnak tartották. Míg a község csak 143 éves, az oktatás 160 évvel ezelőtt elindult a településen. 1857-ben Csomor Ignác tanító kezdte oktatni a gyerekeket a faluban. Előbb családoknál, majd bérelt tanyákban, később a négy tanyai és a központi iskolában folyt a tanítás – részletezte köszöntőjében Pintér Julianna iskolaigazgató. Beszédéből azt is megtudhattuk, hogy a legrégebbi iskolaépület 1904-ben épült és amely erre az alkalomra teljesen megújult és korhű arculatot kapott.

Az évforduló tiszteletére haranglábat is állítottak az öreg iskola előtt. Az új harang ugyanarra a helyre került, ahol korábban évtizedekig elődje állt. A jubileumra iskolatörténeti könyvet is kiadtak, melynek szerkesztői az elmúlt 160 év történetét mutatják be. Megszólalnak benne az egykori kollégák, emléket állítanak az elhunyt tanároknak, bemutatják a sikeres diákokat. Az ünnepség alkalmából az iskolamúzeumban rendezett kiállításon is feleleveníthették emlékeiket az egykori diákok. Az iskola történetét bemutató ünnepi műsorban minden osztály szerepelt. Az esemény közös ebéddel és osztálytalálkozókkal zárult.

A honatya születésnapi ajándéka

– Legyen ez a születésnap az újjászületés napja is. Mert minden születésnap egy kicsit emlékezés, de benne van a jelen és a jövő is – fogalmazott ünnepi beszédében Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke, aki egy iskolaharanggal ajándékozta meg a születésnapját ünneplő intézményt.

– Jó lenne ha minden iskolába visszakerülne a harang és része lenne annak a szertartásnak, amire magam is szántam. Az iskolaharangnak az a feladata, hogy a tanévnyitón a kis elsősök beharangozzák magukat az iskolába. A tanévzárón pedig a nyolcadikosok kiharangozzák magukat, ezzel búcsúzva az iskolájuktól – mondta a honatya, aki azt kívánta, hogy jövőben sok kisgyerek harangozhassa be és ki magát a jászszentlászlói Szent László Általános Iskolából.


 Főhajtás az elődök előtt

 
A település alapító elődeire emlékeztek május elsején Jászszentlászlón, ahol kilencedik alkalommal rendezték meg a Civil Kulturális Napot és negyedszerre a Falulapítók napját.
 

A kulturális esemény életre hívásának célja az volt, hogy a helyi civil szervezetek a nagyközönség előtt is bemutatkozhassanak. Így felléptek a helyi gyermek tánccsoportok, a Tanári Kanári Kórus, a Hangász Együttes, a nyugdíjas klub, a kiskunmajsai fúvósok és színjátszók, Szunyi Sándor tárogató művész, valamint a testvértelepülés Jászfelsőszentgyörgy kulturális csoportjai.

A falualapítók ünnepségén a redempito, azaz az önmegváltás 272. évfordulójára is emlékeztek. Mint ismert 1745. május 6-án írta alá Mária Terézia a jászok és a kunok kiváltságainak visszaadását engedélyező okiratot. – Az önmegváltást csak közös akarattal, teljes összefogással lehetett véghez vinni. Ez az összefogás legyen példa előttünk és merítsünk erőt ebből a mindennapok feladataihoz –hangsúlyozta ünnepi beszédében Nagy András Jászszentlászló polgármestere.

Fotó: Vajda Piroska

A falualapítók napján Jászszentlászló testvér-települési megállapodást kötött Jásztelekkel. A két település a jövőben arra törekszik, hogy közösen ápolják kulturális örökségüket. Közös programok szervezésével szeretnék elmélyíteni a barátságot a két falu között – hangzott el az ünnepélyes aláírási ceremónián.

Az eseményen bemutatták a Jászszentlászló Anno képeskönyv harmadik kötetét, amely a falu oktatástörténetéről nyújt hiteles képet 1945-től 2000-ig. A könyvet a Helytörténeti és Faluvédő Egyesület tagjai szerkesztették. A kötetben megjelent képekből kiállítást is rendeztek a Közösségi Házban, amely szeptemberig várja a látogatókat.


 A víz visszatartása lehet a megoldás

 
Felismerve a Homokhátságot fenyegető elsivatagosodás veszélyeit a jászszentlászlói gazdák és az önkormányzat úgynevezett tájgazdálkodási társulás létrehozását tervezik. Habár jelenleg a belvízkárokról szólnak a hírek, mégis úgy látják csak vízvisszatartás jelenthet megoldást az égető problémára.
 
 

Seres Lajos a helyi gazdakör elnöke, Eördögh András biogazda és Molnár Géza vízügyi szakértő kedden a környéket bejárva azt vizsgálta, hogyan lehetne kialakítani olyan tájszerkezetet, amivel egészségesebbé válhat a vízháztartás. A jelenlegi helytelen vízgazdálkodásban ugyanis épp a víznek nincs helye a tájban. Elmondták, olyan tájszerkezetet kell kialakítani, amivel kiküszöbölhetőek a tavaszi belvizek és a nyári aszályok.

Molnár Géza vízügyi szakértő szerint, a jászszentlászlói gazdáknak meg kellene fogniuk a vizet és nem elengedni a Dongéri-csatornán keresztül. Ugyanakkor a táj szerkezetéhez kellene igazítaniuk a gazdálkodásukat. Úgy fogalmazott, hogy az embereket rá kell vezetni arra, hogy a természeti adottságokat figyelembe véve alakítsák ki a termelési struktúrájukat. Azt termeljék, ami az adott körülmények között megtermelhető. Ahol évről évre belvíz van, ott fel kellene hagyni a termeléssel, helyette inkább tavakat kell művelni és halakat tenyészteni.

A csengelei határban ömlik ki Jűszszentlászló vize a Dongéri-csatornából – mutatja Seres Lajos

– El fogunk jutni arra a pontra, amikor már hiába szeretnénk megfogni a vizet, késő lesz. Most kell cselekedni. A vizet visszatartani pedig csak tájhasználat-váltással lehet – hangsúlyozta a szakértő. A társaság megálmodóinak az a célja, hogy olyan élhető tájszerkezetet alakítsanak ki, amely elsősorban megélhetést biztosít az itt élőknek. Ennek a megélhetésnek az alapja pedig a víz megtartása. Mert ha nem fogjuk meg a vizet, az éghajlatváltozás következtében jelentősen lecsökken a földterületek eltartó képessége. A változó feltételek között nem tudjuk megőrizni a most termelt növényeink termelési feltételeit, ha nem lesz vizünk – részletezte Molnár Géza. A vízvisszatartást azonban csak összefogással, a gazdák összehangolt igényeinek figyelembevételével lehet megvalósítani. A szakértől azt is elmondta, hogy az egészségesebb vízháztartás kialakításához a magasabb területeken meg kell tartani a vizet és halastavakat kell kialakítani. A tavak mellé pedig erdőket – nem faültetvényeket – kell telepíteni, mert az erdő egyik ökológiai szerepe a vízvisszatartás. Míg a mesterséges falültetvények maximalista vízfelhasználók, az erdő olyan mikroklímát tart, amitől egyenletes lesz a terület vízellátása. A jászszentlászlói földeken olyan tájszerkezetet kell kialakítani, amelyben helye van a tavaknak, az erdőknek, mezőknek, szántóknak, legelőnek, gyümölcsösöknek egyaránt. Amelyek együtt, egymással összhangban biztosítják az élhető tájfenntartást – összegezte a szakértő.

Vénásan folyik el a víz

A szakértő az emberi testhez hasonlította a tájat. Elmagyarázta, ugyanúgy mint a testünkben a tájban is voltak artériák és vénák. Ám a vízrendszer átalakításával az összes artéria vénává alakult. Tudjuk, hogy ha az embernek nincsenek artériái, csak vénái, nem sokáig élne. Ugyanez igaz a Homokhátságra is,

</d