Rólunk írták, rólunk szól...

 
Új szennyvíztisztító telepet építenek Jászszentlászlón 

 

A településen az elsők között építették meg a szennyvíztisztító telepet huszonöt évvel ezelőtt. A csatornahálózat azonban az elmúlt évtizedek alatt tönkre ment. A problémát tovább fokozza az is, hogy a napi háromszáz köbméteres befogadóképességű telep már nem képes fogadni azt a mennyiségű szennyvizet, ami Jászszentlászlón és a szomszédos Szankon keletkezik. Időközben ugyanis Szank is csatlakozott a jászszentlászlói szennyvízhálózathoz – tudtuk meg Nagy András polgármestertől.

A baon.hu-nak elmondta, bár a kétezres évek elején bővítették a szennyíztisztítót, aminek ezáltal napi négyszáz köbméterre emelkedett a befogadóképessége, de a mintegy kétezer háztartás szennyvize egy idő után soknak bizonyult. Mára már olyan túlterhelt a telep, hogy csúcsidőben csak nagy nehézségek árán tudja az üzemeltető a tisztítást megoldani. Ilyenkor egy átmeneti tárolóban tárolják a szennyvizet, de ez hosszú távon nem járható út – részletezte a polgármester.

Arról is beszámolt, hogy a Szankról Jászszentlászlóra beérkező szennyvíz a túlterheltség miatt pang az átvezetőcsőben, emiatt pedig gyakran elviselhetetlen a bűz a falunak ezen a részén. Az is előfordul, hogy az óriási túlterhelés miatt felszaporodik a szennyvíziszap a telepen, ami főként a nyári időszakban okozott kellemetlenségeket. Ezért mindenképp megoldást kellett keresni a probléma orvoslására – hangsúlyozta a településvezető.

Mint mondta, elsőként a telep bővítésében gondolkodtak, de a folyamatos egyeztetések során arra a döntésre jutottak, hogy sokkal megnyugtatóbb megoldás lenne, ha egy új tisztítót építenének. Ahhoz, hogy erre pályázati forrást szerezhessenek, komoly tanulmányt kellett készíteniük. Ez került a döntéshozók asztalára és ez alapján született meg a kormányhatározat a tavalyi év utolsó napján, amelyben arról döntött a kormány, hogy Jászszentlászló és térsége számára a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 1,5 milliárd forintot biztosít egy új szennyvíztelep építésére – részletezte Nagy András, aki azt is hozzátette, hogy ez a fejlesztés hosszútávon oldja meg a két település szennyvízkezelési gondjait.

Elsőrendű közegészségügyi feladat


Vízvisszatartással állítják meg az elsivatagosodást a Homokhátságon 

 

Az előrejelzések szerint Magyarországon a klímaváltozás átlagon felül érezteti majd hatását. Az Országos Meteorológiai Szolgálat modelljei emelkedő átlaghőmérséklettel és a csapadékeloszlás egyenetlenebbé válásával számolnak. Ezek folyamán gyakoribbá válnak majd mind a hosszú aszályos időszakok, mind a túl intenzív esőzések, fontos lesz tehát a nedves időszakok alatt lehulló többletcsapadék visszatartása az aszályos nyári hónapokra.

A Homokhátságon ez a probléma még hatványozottabban jelentkezik,

az elsivatagosodás veszélyeit felismerve fogtak össze a jászszentlászlói, a móricgáti és a szanki gazdák, akik az érintett önkormányzatokkal közösen egyesületet hoztak létre, és a víz visszatartására egy mintaprojekt tervét is elkészítették. Ennek megvalósításához kerestek támogatókat. Kezdetben nehezen találtak értő fülekre, de kitartásuk nem volt hiábavaló, mára olyan mértékben megsokszorozódott az érdeklődés és a tennivaló, hogy Toldi Csaba, az egyesület elnöke – felhagyva korábbi munkájával – már csak ezzel foglalkozik. A baon.hu-nak elmondta,

több sikeres pályázat is segíti a kezdeményezés megvalósítását.

Az elnyert támogatásokból tavaly felújítottak hat műtárgyat (beton elzáróelemet), jövőre pedig tizenkét műtárgy felújítását végzik el. Ezek segítenek abban, hogy a lehullott csapadék ne folyjon el a Dong-éri-csatornán keresztül a területről.

Az így megtartott víz pedig hozzájárul ahhoz, hogy megemelkedjen a talaj vízszintje. Ezáltal alulról locsolják a növényeket, ami sokkal hatékonyabb az öntözéssel szemben – érvelt az egyesületi elnök, aki azt is elmondta, a téma iránt hatalmas az érdeklődés, az elmúlt évben több mint negyven előadást tartottak szerte az országban, de még az Agrárminisztériumban és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban is. Toldi Csaba a Szegedi Tudományegyetemen is tartott előadást, ahol megismerkedett a WWF Magyarország egyik képviselőjével. A környezetvédelmi civil szervezet azóta az egyik fő támogatója a kezdeményezésnek. A jövő évi közös programjuk keretében huszonöt mintaterületet hoznak létre Jászszentlászlón, Szankon és Móricgáton.

 A program során párakertet, víztározókat, csatorna­elzárással halnevelőket létesítenek,


Felújítják a Jászszentlászló és Móricgát közötti utat 

 

– Hamarosan megvalósulhat egy régi álmunk, hiszen a közelmúltban megjelent kormányrendelet szerint végre teljes hosszában felújítják a Jászszentlászló és Móricgát közötti utat. Mindez már egy 22 éves adósság, és csak részleges felújítás volt az útszakaszon, de most egészen a felsőmóricgáti faluszélig elkészülhet az út két éven belül, amit már nagyon vártak az itt élők – mondta el Csontos Máté polgármester, aki örömmel újságolta, hogy 2015 októberétől így összesen 336,6 millió forintot nyertek a különböző pályázatokon.

Mint a faluvezető hozzátette: a szűkös költségvetés mellé szükség is van ezekre a forrásokra. A már megvalósult fejlesztéseket követően vannak további terveik is. Így például szeretnék felújíttatni a faluházat, ahol energetikai korszerűsítéseket, aljzat- és nyílászárócseréket is terveznek.

– Öt éve egy kilencszemélyes kisbusz vásárlása volt az első a sorban, aminek beszerzésére 10 millió forintot fordíthattunk. A járműnek a beteg- és az ételszállításban azóta is nagy hasznát vesszük – sorolta Csontos Máté, aki elmondta, van még két másik kisbuszuk is, amiknek a tanyagondnoki feladatok ellátásában veszik hasznát, valamint az óvodások és iskolások szállításában jut szerep.
A Magyar Falu Program révén további fejlesztések is megvalósulhattak, így például a művelődési ház tetőterének rendbetételére több mint 5 millió forintot fordítottak. A falu­programból a temetői ravatalozó felújítására 5,6 millió forintot, a temető kerítésére pedig további 4,6 millió forintot költhettek.

A belterületi utak mellett a külterületi utak gondozása is fontos feladata az önkormányzatnak. A munkák során nagy hasznát veszik a 9,1 millió forintért vásárolt, új traktornak, egy 450 ezer forintért vásárolt gyűrűs hengernek, valamint annak az ágvágónak, amit 4,2 millió forintért sikerült beszerezni.

Járdaépítésre 15 millió forint támogatást kaptak

– A Jászszentlászló és Móricgát közötti közút 2,5 kilométeres szakaszának felújítása 150 millió forintba került. A belterületi járdák építésére 15 millió forint támogatást kaptunk, míg a Belügyminisztériumtól két részben 10-10 millió forintot fordíthattunk a belterületi utakra. Azt pedig kormányrendelet írja elő, hogy 2022-ig el kell


Nehéz évet tudhat maga mögött Jászszentlászló

 

Már a járvány első hulláma is nehéz helyzet elé állította az önkormányzatot, de a mostani helyzet sokkal súlyosabb, hiszen Jászszentlászlón is vannak már fertőzött személyek. A járványnak nemcsak egészségügyi, hanem komoly gazdasági kihatása is van, hiszen a védekezésre fordított költségek és a központi költségvetés elvonásai nagyon súlyosan érintik az önkormányzatot. Ennek okán a költségvetési kiesés meghaladja a tízmillió forintot – nyilatkozta a baon.hu-nak Nagy András.

A polgármester azt is elmondta, a madárinfluenza-járvány is súlyosan érintette a települést.

Nagy András arról is beszámolt, hogy súlyosan érinti a települést a Fókusz Takarékszövetkezet beolvadása a Takarékbankba,

ezáltal ugyanis Jászszentlászlón megszűnt a takarékszövetkezet központi egysége. Ez a helyi iparűzésiadó-bevételben közel harmincmillió forint kiesést eredményez. Csak a takarékos gazdálkodásnak köszönhető, hogy ez a változás nem sodorja súlyos válságba az önkormányzatot – hangsúlyozta a településvezető. Ugyanakkor az átszervezés a munkavállalókat is érintette. Sok ember elvesztette az állását, vagy éppen Budapestre vagy Kecskemétre kényszerül munkába járni, hiszen a környező kistelepüléseken is megszűntek a bank fiókjai – tette hozzá a polgármester.

Azt is elmondta, a mezőgazdaság területén is nehéz évet zártak. Az önkormányzat szőlő­területein az aszály miatt jelentősen, 45 százalékkal csökkent a termés. A szántóterületeken pedig, szintén az aszály miatt, a gabonatermést zölden kellett betakarítani. Az erdőművelés is veszteséges a fa felvásárlási árának jelentős, 40 százalékos csökkenése miatt. A kitermelt fenyő és nyárfa pedig szinte eladhatatlan – sorolta a polgármester, akitől azt is megtudtuk, azt tervezik, hogy a szőlőtermesztés helyett áttérnek a gyógynövénytermesztésre.

Jó hírekről is beszámolt a településvezető. Mint mondta, pályázati támogatásból több mint

277 millió forint értékben indultak el fejlesztések a községben:


Fonó Klubban népszerűsítik a táncházat Jászszentlászlón   
 
Az Üsztürü zenekar koncertjével és a Sergő Zenekar táncházával nyitott meg szombaton a Fonó Klub Jászszentlászlón. A Fonó Budai Zeneház vidéki háló­zatának negyedik klubja a jászszentlászlói, megyénkben pedig az első.

Évek óta nagy sikerrel rendeznek viseletes táncházakat Jászszentlászlón, ahová nemcsak a helyiek járnak szívesen, de a megye legtávolabbi pontjáról is vannak visszatérő vendégeik. A táncházmozgalom jászszentlászlói elindulása elsősorban Novikovné Cseh Krisztinának és férjének köszönhető, akik egy kiskunhalasi táncházban nyerték meg a Sergő Zenekar felajánlását, miszerint egy estén át a nyertes kívánsága szerint muzsikálnak.

Krisztina és férje a felajánlást elfogadva egy táncházat szervezett, ahol a Sergő Zenekar húzta a talpalávalót. Az első táncházat újabb és újabb követte, végül ebből nőtte ki magát a Fonó Klub. A Sergő Zenekar ugyanis rendszeres fellépője a Fonó Budai Zeneháznak, közreműködésükkel indulhatott el a jászszentlászlói klub – tudtuk meg Kató Gábor­tól, a klub művészeti vezetőjétől. Elmondta, a Fonó Budai Zeneház támogatásával több és nagyobb rendezvényt tudnak szervezni, illetve neves előadókat hívhatnak meg. Nem titkolt céljuk, hogy a kistérség olyan meghatározó rendezvényhelyszíne legyen a jászszentlászlói Fonó Klub, amely nagyban hozzájárul a helyi kulturális élet fellendítéséhez.

Novikovné Cseh Krisztina elmondta, a táncházak és programjaik megszervezéséhez létrehoztak egy egyesületet is, Homokháti Kultúr­szalon néven. Az egyesület a Fonóval karöltve számos új program szervezését tervezi, így például pódiumbeszélgetéseket, koncerteket, és szeretnék a hátrányos helyzetű gyerekek zeneoktatását is támogatni. Következő nagyszabású eseményüket november 7-én rendezik meg. Az első Dél-alföldi Nagykoncertnek a kiskunmajsai művelődési központ ad otthont. A hagyományteremtő, jótékonysági koncertet minden évben más-más településen szeretnék megrendezni. Az esemény bevételét pedig a házigazda település hátrányos helyzetű gyerekeinek zenei oktatására ajánlják fel.

A Jászszentlászlói Fonó Klub nyitóestjén az Üsztürü zenekar adott nagy sikerű koncertet. Az est során kiderült, hogy üsztürünek Székelyföldön azt a földbe szúrt ágas karót nevezik, melyre a szárítandó szénát rárakják. Az erdélyi együttes 1992-ben alakult Kolozsváron, ahol Major Levente prímás és a korondi származású Szász testvérek, József és Lőrinc kezdtek együtt muzsikálni. A zenekar hosszú évekig a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttesnél volt alkalmazásban, itt csatlakozott hozzájuk a marosvásárhelyi Moldován István hegedűs és Demeter Erika énekes is. Rendszeresen muzsikálnak táncházakban, néptánctáborokban, felléptek Európa számos országában. A zenekar elsősorban Közép-Erdély vonós népzenéjével foglalkozik, Kalotaszeg, Mezőség, Küküllő mente és Székelyföld autentikus népzenéjének hiteles tolmácsolására törekszik.
 
A koncert után megtartott táncházban a Sergő Zenekar húzta a talpalávalót. Az együttes repertoárjában a Kárpát-medence tájegységei­nek valamennyi vonós népzenéje megtalálható. A zenekar nem titkolt célja a magyar népzene stílushű előadása és népszerűsítése minél szélesebb közönség előtt. Az öt éve alakult zenekar a közeljövőben számos nemzetközi fesztiválon képviseli hazánkat, például Lengyelországban és Portugáliában is. Ugyanakkor hamarosan megjelenik első önálló lemezük is – tudtuk meg Kató Gábortól, az együttes brácsásától. 

Eördögh András gyermekkori álma vált valóra     
 Tapodi Kálmán
Eördögh András kunfakó lófajta kitenyésztése és a tanyás gazdálkodása bekerült Bács-Kiskun megye értéktárába. A jászsszentlászlói Eördögh-birtok mára a szilaj tartású kunfakók birodalma lett.   

Az istálló az állatorvosnak kell, nem a lónak! – vallja Eördögh András, aki már régen megálmodta egy őseink lovaihoz leginkább hasonlító fajta kitenyésztését. Az egykoron ingatlanok adásvételével is foglalkozó lótenyésztő-biogazda már negyedszázada él a jászszentlászlói határban. A 130 hektáros kalmárföldi birtok a kunfakók birodalma, melyekből már vagy kétszáz egyedet számlálnak. A lovak egész évben a szabad ég alatt vannak, és jól bírják a szilaj tartást.

– Hiszem azt, hogy egy teremtett világban élünk, és ha a teremtő munkatársa lehetek, és én ültethetek fát, én vethetek gabonát, én nevelhetek állatokat, akkor ez egy csodálatos, szintén teremtői munka – fogalmazott Eördögh András, aki mindehhez hozzátette: „jó gazdája akarok lenni ennek a földnek”.

– Minden gyermeknek van valami álma, nekem is volt. Szerettem volna felülni egy lóra, és világgá menni vele. Amikor felnőtt lettem, és az utolsó földosztogatásnál kaptunk földet, akkor szerettem volna állatokkal benépesíteni. A szürke marha, a racka és a mangalica az adott volt, de a ló milyen legyen? Olyan lovat szerettem volna, amivel messzire tudok menni, és ilyen lovat nem találtam az akkori fajták között. Ráadásul olyan lovat akartam, ami a dicső magyar történelem egyik jeles képviselője volt – mesélte Eördögh András, akinek idővel teljesült a gyerekkori álma a kunfakóval, melynek hátán eljutott a Radnai-havasokig. Több ezer kilométert tettek meg felmálházva, miközben a lovak nem kaptak abrakot, azt ették, amit legelni tudtak.

– Kunfakónak nevezzük a fajtát, hiszen a kun vezérek egykori szállásterületén élünk, és én nagyon tisztelem ezt a népet. A fakó pedig a színe a lónak. Hankó Béla is így írta le honfoglalóink lovát: a legtöbb ló fakó színű volt, szíjalt háttal. Vörös István archeozoológus mindehhez még azt is hozzátette: arab hatást mutató, tarpán leszármazott. Hát így indult a mi kísérletezésünk, és olyan lovakat próbáltunk összeválogatni, amelyeket arab és tarpán vérhányaddal tudunk tenyészteni – mondta el Eördögh András, aki nyaranta táborokat is tart a tanyáján.

Mint mesélte: a táborokat hirdetnie sem kell, maguktól jönnek a gyerekek, akik a lovaglás mellett, az idei évben, a régi magyar harci eszközzel, a szablyával és a szablyavívással is megismerkedhettek. Ezen a nyáron is voltak erdélyi gyerekek, akik esténként muzsikálással, énekléssel teremtettek jó hangulatot az ingyenes táborban, amit nagyon sokan segítettek felajánlásaikkal.

Megemlékeztek a száz évvel ezelőtti tragédiáról is a táborozó diákok

A közepes marmagasságú, mintegy 135–140 centiméter magas lovakról megtudtuk azt is, hogy a hosszú távú túrák mellett kiválóak a lovas harcászatra is.
– Mindezek mellett a kunfakó a mérete és a nyugalma miatt kiváló gyerekló is. Ez eleinte mellékes volt számomra, de most jöttem rá, hogy mennyire nem az. Itt volt a táborban harminc gyermek, akik az ország minden részéből és határainkon túlról is jöttek, akikkel együtt tudtuk ünnepelni a száz évvel ezelőtti tragédia megemlékezését. Nem elkeseredve, hiszen túléltünk valamit, és még mindig van nemzet, és remélem, hogy újra sikeres és dicső lesz, mint hajdanán – fogalmazott Eördögh András, miután a táborozók lóháton átvonultak Jászszentlászlóra, ahol a fiatalok az első világháborús emlékműnél dalolva tisztelegtek az elődök emlékének.


Lerakták az új bölcsőde alapkövét Jászszentlászlón

 

A tervek szerint jövő év őszén már az új intézményben fogadhatják a gyermekeket – hangzott el a csütörtöki ünnepségen. Nagy András, polgármester elmondta, 2017-ben fogalmazódott meg a bölcsőde építésének gondolata, amely hamarosan kézzelfoghatóvá válik. Köszönhető ez többek között Lezsák Sándornak, a térség országgyűlési képviselőjének, Rideg Lászlónak, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnökének és Lenkei Róbertnek, a megyei közgyűlés tagjának, akik segítségükkel átlendítették az önkormányzatot a kezdeti nehézségeken. Nagy András örömmel számolt be arról is, hogy az elmúlt napokban harminc önkéntes, szülők, dolgozók fogtak össze és társadalmi munkában elvégezték a tereprendezést az építkezési területen. Ez is arra mutat rá, hogy összefogással szinte minden lehetséges – hangsúlyozta a polgármester, aki azt is hozzátette, Jászszentlászlón olyan emberek laknak, akik hiszen a település jövőjében.

Rideg László, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke azokról a pozitív változásokról beszélt, melyek indokolják a bölcsődék építését. Szólt arról, hogy jelentősen nőtt hazánkban a házasságkötések száma, ugyanakkor csökkent a válásoké, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a születések száma. Beszámolt arról, hogy az elmúlt év során több mint ötmilliárd forintot kapott Bács-Kiskun megye bölcsődék építésére és az idei évben további egymilliárd forintot tudnak kiosztani nyertes bölcsődei pályázatokra a megye területén.         


Pecázással töltötték Jászszentlászlón a hetet

Tapodi Kálmán

– Rekord a mostani létszám, aminek nagyon örülünk. Mindig hangoztatom: amíg itt vannak a vízparton, addig sem ülnek odahaza a televízió előtt és nem a telefonjaikkal vannak elfoglalva – mondta el Magyar Jenő táborvezető, aki Rókus Róberttel együtt felügyelt a fiatalokra. Mint megtudtuk: van visszatérő pecás Dániából is, de idén érkeztek Budapestről és Kecskemétről is.

Egy biztos: valamennyi résztvevő imád horgászni, a tudásukat a zárónapon egy pecaversenyen is megmutathatták. Kapás nem nagyon volt, de a 3. osztályos Dékány Lénárdnak sikerült megakasztania egy 2,38 kilogrammos pontyot. A verseny vége felé két különleges fogás is akadt, hiszen két gazdátlanul hagyott botot is berántottak a halak vízbe. A közös botmentés dupla sikerrel járt, mert a horgokon egy-egy hal ficánkolt.


Fertőtlenítést végeztek a jászszentlászlói idősek otthonában

 

A településvezető azt is elmondta, a községben jelenleg két személyt tartanak megfigyelés alatt, de egyikük sem beteg, nincs semmilyen koronavírus fertőzésre utaló tünetük. A polgármester arról is beszámolt, hogy a kijárási korlátozás elrendelésével egy időben azonnal lezárták az idősek otthonát. Március közepe óta a lakók nem járhatnak ki és a látogatókat sem fogadhatnak.

– A dolgozók pedig szigorú protokoll szerint, fertőtlenítő folyosón keresztül léphetnek be az intézménybe, ahol kézfertőtlenítés és átöltözés után kezdhetik meg a munkát – részletezte Nagy András, aki szerint az intézményben lakó huszonegy szépkorú egyelőre jól tűri a bezártságot, a fertőtlenítés idejére a szomszédos könyvtárba költöztették őket.


A faluképbe illő hirdetőtáblákat helyeztek ki Jászszentlászlón 

 

A látványos fejlesztés elsősorban a Helytörténeti és Faluvédő Egyesület lelkes tagjainak köszönhető, akik arra vállalkoztak, hogy ahol csak tehetik, szépítik a falut – tudtuk meg Mészáros Lászlótól, az egyesület elnökétől. Arról tájékoztattott minket, hogy egyesületük 7,6 millió forintot nyert és ebből a támogatásból 1,7 millió forintot fordítottak a hirdetőtáblák megvalósítására, melyeket a község hét legforgalmasabb helyén helyeztek el. Így például a piacnál, a postánál, a művelődési háznál és a buszmegállóknál találhatják azokat a helybéliek.

Mészáros László azt is elmondta, a fennmaradó összegből új eszközöket vásároltak az egyesület számára. Többek között 3D nyomtatót, szkennert és vitrineket. Ezek mind helytörténeti kiállításaik színvonalasabb megrendezésében segítik az egyesület tagjait. A Helytörténeti és Faluvédő Egyesület tizenegy éve ugyanis arra vállalkozott, hogy kiállításaikon részletesen bemutatják a falu múltját és mindennapjait. A kiállítások mellett elkészítették már a Jászszentlászló anno három kötetét és az első világháború hátországát bemutató könyvet is. Hosszú távú célkitűzésük, hogy Jászszentlászló vonatkozásában a helyi iratokból egy helyi levéltárat hoznak létre, amely ingyenesen segíti majd a helyi kutatók munkáját. Ugyanakkor nagy lelkesedéssel dolgoznak azon is, hogy visszaállítsák a kiállításaik helyszínéül szolgáló, az 1900-as évek elején épült közösségi ház eredeti arculatát.   


Régi kézimunkákból nyílt kiállítás Jászszentlászlón

 

A kézimunkázás anyáról leányra szálló tudás, de egykoron a szövés, a fonás és az egyszerűbb háztartási textíliák elkészítése is női munka volt. Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója emlékeztetett minderre annak a kézimunka-kiállításnak a megnyitóján, amelynek az Arany János Közösségi Színtér és Galéria ad otthont. Mint elhangzott: az iparosodással a mindennapi használati tárgyak helyett a lakásokat díszítő terítők, gobelinek, párnák készültek, amik a divat változásával mára a fiókokba kerültek. A mostani kiállításon főleg az 1960-as, 1970-es éveket felidéző kézimunkák láthatók, amiket ma is nagy becsben tartanak tulajdonosaik.

A jászszentlászlói kultúrházban minden csütörtökön 14 órakor találkoznak a lányok-asszonyok, akik a megörökölt tudásukat szívesen átadják az érdeklődő fiataloknak. Sőt, az új kihívásokat is keresik. – A kézimunkázók jártak Jászberényben és most a jász motívumokkal ismerkednek, amihez szakmai segítséget kaptak Hortiné dr. Bathó Edittől, a Jász Múzeum vezetőjétől – mondta el Bozóki Szilvia kulturális szervező.

A jászszentlászlói kiállításon huszonegy ügyes kezű asszony munkái láthatók. A kiállítók: Bánfi Anita Erzsébet, Bozóki Istvánné, Csáki Györgyné, Cseh Istvánné, Csenki Gáborné, Csontos Károlyné, Dobák Sándorné, Kovács Istvánné, Kővágó Györgyné, László Sándorné, Mogyoró Istvánné, Pintér Mihályné, Provics Ferencné, Rabi Istvánné, Radványi Istvánné, Sikéné Enying Katalin, Szabó Józsefné, Tamási Andrásné, Tarjányi Andrásné, Vastag Istvánné, Vastag Mihályné.


Visszakapja eredeti arculatát a Közösségi Ház

 

Elmondta, az elmúlt évtizedek alatt számtalan olyan durva beavatkozás történt az épületen, ami miatt elvesztette régi patináját. Korabeli fotók alapján azonban sikerült olyan nyílászárókat készíttetni, melyek szinte hajszálpontosan ugyan olyanok, mint az eredetiek. A fényképek segítenek abban is, hogy a régi homlokzati elemeket újra elkészíthessék – sorolta az elnök. Tőle azt is megtudtuk, hogy a jelenleg közösségi házként funkcionáló épület az 1900-as évek elején épült. A módos gazda, Cs. Fekete István háza volt, aki a kuláküldözés áldozata lett. Börtönbe csukták, otthonát pedig államosították és pártház lett belőle. Először a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialisa Munkáspárt használta.


Fotókon elevenedik meg a Kádár-korszak 

 

A kiállítás arra fókuszál, hogyan töltötték szabadidejüket a jászszentlászlóiak abban a korszakban. Ezeket a képeket azonban bárhol bemutathatnák, hiszen akkoriban szinte minden településen ugyanazok a kikapcsolódási lehetőségek voltak. Olyanok, melyeket nem tiltott, hanem tűrt és támogatott a rendszer – nyilatkozta lapunknak Mészáros László, a helytörténeti egyesület vezetője. Elmondta, több mint tízéves munka eredményeként gyűjtötték össze a tárlaton bemutatott fotókat. Hatalmas kutatómunka eredményeként név szerint is feltüntették a képen látható személyeket, hogy ezáltal még személyesebbé tegyék a kiállítást – tudtuk meg az egyesületi elnöktől.

A tárlatot végignézve úttörőtáborok, akadályversenyek, szakkörök, számháborúzó gyerekek, majális, piknikezés a Rácz-erdőben, tánciskola, szocialista brigádok vetélkedője, lövészet, vadászatok szovjet vendégekkel, irodalmi színpad és mezőgazdasági kiállítások elevenednek meg. A Kádár-­rendszer jellemző ünnepei is visszaköszönnek a fotókon. A tárlat kiemelten foglalkozik a sportélet bemutatásával. Üde színfoltja és egyben Jászszentlászló sikersportja volt a rádióklub, amely világbajnokot is kinevelt Provics Ferenc személyében. A klub vezetőjéről, Györök Imréről hamarosan állandó kiállítást is rendez az egyesület – részletezte Mészáros László. A képek jól visszaadják a hétköznapokat is: az utcán bandázó és a Kerek-tóban fürdőző gyerekeket. De a korszakokon átívelő hagyományokat is bemutatja, így például a szüreti felvonulásokat, borversenyeket, a búcsút, szabás-­varrás tanfolyamot, a citerásokat és a színjátszókat is.

A kiállítássorozat keretében helyi alkotók is bemutatkoztak. Megismerhette a közönség Sütő Lajos fafaragványait, a néhai Kis Ferenc gobelinalkotásait és Bánfi Attila makett­jeit. A tematikus fotókiállítás-sorozat A polgárosodó vidék című tárlattal indult, majd bemutatták az első és a második világháború mindennapjait a katonaélettől a hátországig. A sorozat Bánfi Anita kézimunka-kiállításával zárul.


Megújultak a közterek és középületek Jászszentlászlón 

 

– Csak az tudja, hogy meddig jutottunk el, aki látta, hogy honnan indultunk. Ma már jól látszik, hogy érdemes volt összefogni és dolgozni, mert településünk középületei, közterei megszépültek, megújultak – mondta az ünnepélyes átadáson Nagy András polgármester. Elsorolta: kívül-belül megújult a Szent László Általános Iskola. Az intézményre a megyei Területfejlesztési Operatív Program keretében 75 millió forintot fordított az önkormányzat, míg a kecskeméti tankerületi központ 120 millió forint értékben infrastrukturális fejlesztéseket végzett az iskolán. Több mint százmillió forintból megvalósult a polgármesteri hivatal, a gyermekélelmezési konyha és alapszolgáltatási központ energetikai korszerűsítése. A községi konyhában pedig olyan egyéb fejlesztések is történtek, melyeknek köszönhetően ma már a legmodernebb körülmények között főzhetnek szakácsaik. A bel- és csapadékvíz-elvezető rendszer közel három kilométeren 35 millió forintból újult meg és kétmillió forintot fordítottak az óvoda és a bölcsőde eszközfejlesztésére. Százmillió forint jutott a Dózsa György utca felújítására és 3,8 millió forintot nyertek a helyi identitás és kohézió erősítésére. Azt is elmondta, hogy az alapszolgáltatási központ saját erőből belül is megújult. Ugyanakkor a vízmegtartás egyik élharcosaként az árkok fejlesztésével két átmeneti záportározót is megvalósítottak – összegezte Nagy András.

Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy az ország harmadik legnagyobb összegét, 63 milliárd forintot Bács-Kiskun megye kapta. A megyei önkormányzat azt a cél tűzte ki maga elé, hogy a Területfejlesztési Operatív Program keretében a kistelepüléseket fogják elsődlegesen segíteni. – Elmondhatom, hogy megye valamennyi településén lesz valamilyen fejlesztés, ez több mint 500 projektet jelent, ami nagyon ritka az országban – tette hozzá Rideg László, aki arról is beszámolt, hogy most nyitották meg azt pályázatot, melynek keretében a megyei önkormányzat 5 milliárd forintot biztosít bölcsőde építésre és a jászszentlászlói pályázatot a megyei közgyűlés teljes mértékben támogatta.


Két hétig várja a látogatókat a jászszentlászlói kiállítás

 

Mészáros László először mutatja be teljes gyűjteményét a nagyközönség előtt, több mint harmincéves gyűjtőmunka gyümölcse tárul a látogatók elé. Mészáros László kisgyermekkora óta megszállottan gyűjti a bankjegyeket, zsibpiacokon és aukciókon jutott hozzá a legkülönlegesebb darabokhoz. Mint mondta, vannak olyan címletek, melyekre éveket várt, mire meg tudta szerezni.

– A kiállítás a Magyarországon forgalomba került bankjegyeket, államjegyeket és szükségpénzeket mutatja be. A tárlat 1848-tól, az első magyar bankjegyektől indul. A szabadságharc bukásával azonban ezek megszűntek, és 1918-tól beszélhetünk újra magyarországi bankjegyekről. Addig csak az osztrák, majd a kiegyezés után az osztrák–magyar bank által kiadott bankjegyek voltak forgalomban – részletezte Mészáros László. Elmondta azt is, hogy sokáig Svájcban készültek a magyar bankjegyek, 1923-ban indult el hazánkban a pénzjegynyomda és 1924-ben alakult meg a Magyar Nemzeti Bank, majd 1926-ban a pengő megjelenésével indul el a hazai bankjegyforgalom. A második világháború után a pengő viszont teljesen elértéktelenedett. A háború befejezését követően a pengő értékvesztése a világtörténelem eddigi legnagyobb méretű pénzromlását produkálta. A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. ­augusztus 1-jén a stabilizáció és jelent meg az új fizetőeszköz, a forint – sorolta Mészáros László. A helytörténeti egyesület vezetőjének tárlatát korabeli újságcikkek, plakátok színesítik, hogy ezzel is részletesebb képet kapjon a látogató a kor bankjegyeiről, történelméről, illetve a gazdasági élet változásairól.

Betekintést nyerhet a látogató a szükségpénzek és pénzhelyettesítők világába is. Ezeket a háborúk alatt, a válságok idején a lecsökkent pénzforgalom pótlására adták ki, hogy mégis működjön a gazdaság. Mészáros Lászlótól megtudtuk, a legnagyobb mértékű válságpénz-kibocsátás 1919-ben a tanácsköztársaság idején történt hazánkban. A válságpénzek között voltak települési és magánkiadásúak is.

Mészáros László személyes kedvencei a katonai kiadású pénzhelyettesítők. A kiállításban láthatóak az első világháborúban kibocsátott példányok. A hadifogolytáborokban alkalmazott pénzt csak a tábor területén tudták használni a rabok, ha valaki megszökött, már nem tudott vele fizetni. A Vöröskereszt által utalt pénzeket ilyen formában kapták meg a foglyok – mondta el a helytörténeti egyesület vezetője. Gyűjteményében napjaink pénzhelyettesítői, kistérségi helyi pénzek is láthatóak, mint például a Soproni Kékfrankos, a Balatoni és a Bocskai Korona, melyeket a helyi gazdaság fellendítése céljával adtak ki.


Szeptemberre megújul az általános iskola Jászszentlászlón
 
A végéhez közelednek a megyei Területfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló beruházások Jászszentlászlón, így a Szent László Általános Iskola nyolc tantermes épületének az energetikai korszerűsítése is. Szeptembertől egy teljesen megújult iskola várja majd a gyerekeket – tájékoztatta hírportálunkat Nagy András polgármester.
– A felújítás több részből tevődik össze. Az első és legfontosabb volt számunkra a nyílászárók cseréje, mert az épület 1978-as megépítése óta ezek a faszerkezetű ablakok már elkorhadtak, balesetveszélyessé váltak. Hőszigetelt, modern nyílászárók kerülnek a helyükre. Az épület homlokzata hőszigetelést is kap. Mindezek mellett a kazánt is kicseréljük és 23 kilowatt teljesítményű napelemrendszert építünk az iskola tetejére, ami tovább csökkenti az intézmény rezsiszámláját. Mindezt együtt 75 millió forintból valósítjuk meg – részletezte a polgármester. Azt is elmondta, hogy 120 millió forintos pályázati forrásból a fenntartó tankerületi központ is végez infrastrukturális fejlesztéseket az iskolában.
  A településvezető arról is beszámolt, hogy az iskola korszerűsítése mellett több projekt is megvalósult a megyei területfejlesztési keretből. Mint például a bel- és csapadékvíz-elvezető rendszer közel három kilométeren 35 millió forintból újult meg. Szintén ebből a keretből kapott hőszigetelést az alapszolgáltatási központ és újították fel a községi konyhát 102 millió forint értékben. A konyha belülről is megújult, illetve a kor igényeinek megfelelő elszívórendszert is kiépítettek, és befejeződött az 1,2 kilométeres Dózsa György utca felújítása is – sorolta a polgármester.                               

Elismeréseket adtak át a Paradicsom fesztivál ünnepén
 

A település ünnepét tartották a hétvégén Jászszentlászlón. A faluhét alkalmat teremt arra, hogy a helyiek szórakozzanak, beszélgessenek, együtt ünnepeljenek és megnézzék a helyi művészeti csoportok előadásait.

– Ilyenkor meghívjuk a barátainkat is, akik segítenek, ha baj van, és örülünk, ha együtt ünnepelhetünk – fogalmazott a szombati ünnepségen Nagy András polgármester.

– Szent Pál apostol azt mondta, ne azt keressétek, ami széthúz és megoszt benneteket, hanem azt, ami összeköt. A mi kis falunk is így gondolkodik. Ennek az összefogásnak az eredménye a hetedik alkalommal megrendezett Paradicsom fesztivál és faluhét is.

Boldogságunk kulcsa a saját kezünkben van, gondolatainkban és tetteinkben gyökerezik. Mindenkinek hozzá kell tennie valamit képessége és tudása szerint az egyéni és közös boldoguláshoz. Úgy érzem, hogy itt, Jászszentlászlón hozzá is tesz mindenki – mondta a településvezető.

„Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt is látta, hogy honnan indultunk el” – idézte Jókai Mórt a polgármester.

– Sok szépet és jót értünk el az elmúlt évek alatt, de vannak még terveink az elkövetkezendő évekre is. Azt itt jelenlévők tudják, hogy honnan indultunk és remélem, hogy a céljaink is közösek – hangsúlyozta Nagy András, aki szerint Jászszentlászló olyan település, amely az itt dolgozó emberek munkájával, tisztességével tiszteletet vívott ki a megyében és az országban is.

Már hagyomány, hogy a falunapi ünnepség keretében adják át a községi kitüntetéseket is. Előtte köszöntötte a polgármester Csíkos Etelka és Lantosné Török Tünde tanárnőket, akik kimagasló pedagógusi munkájuk elismeréseként miniszteri elismerésben részesültek a közelmúltban. Köszönetet mondott még Szatmáriné Bazsa Rózsa védőnőnek is, aki negyvenéves munka után nyugállományba vonul.

A Jászszentlászlóért kitüntetést idén a Szentlászló Alapszolgáltatási Központ kollektívája vehette át elsőként. Az indoklás szerint az alapszolgáltatási központ közel két évtizede végzi magas színvonalú munkáját. Nemcsak az intézmény húsz lakóját ápolják, hanem a faluban sok-sok ember életét könnyítik meg nap mint nap. Munkájuk széles körű és összetett: a gyermekjóléttől a családgondozásig, a házi segítségnyújtásig, a napközis ellátásig és a benti gondozásig mindenben kimagasló teljesítményt nyújtanak. Ezt a munkát szeretné elismerni a képviselő-testület a kitüntető oklevéllel és emlékéremmel – mondta Nagy András, akitől Péntek Rita intézményvezető vette át a díjat.

Sebestyén István, Péntek Rita és Nagy András

A képen balról: Sebestyén István, Péntek Rita és Nagy András
Fotó: Vajda Piroska / Petőfi Népe


Elismerést kapott az ifjú hagyományőrző

 

Bár még csak 24 éves, de már rangos díjat kapott hagyományőrző munkásságáért a jászszentlászlói Lajkó Gergely. A néprajzkutató a Kunszövetség Sudár István- emlékérmét vehette át a Kossuth-díjas karcagi szobrászművésztől, jászkun főkapitánytól, Györfi Sándortól a közelmúltban.

Minden évben a legfiatalabb hagyományőrző kapja a Sudár István-emlékérmet. Olyan személy, aki a lovas hagyományőrzés területén dolgozik. A Kunszövetség a lovas kultúra kutatásáért ítélte oda a díjat Lajkó Gergelynek, akinek számos publikációja jelent már meg a témában. Életcéljának tekinti a lovas hagyományok népszerűsítését.

– Az az érdekes ebben, hogy a családomnak nem sok köze van a lóhoz. A szüleim és a nagyszüleim is pedagógusok. Kisgyermekként azonban számos olyan lovas élmény ért, melyek meghatározóak voltak az életemben. Mindig csodálattal figyeltem például a falusi fuvarosokat. A szomszédságunkban is élt egy lovaskocsis, aki rendszeresen megengedte, hogy elkísérjem. Tőle sokat tanultam a lovakról. A másik ilyen élmény a bugaci pusztához köthető, ahol óvodásként ámulattal néztem a csikósokat. Ez teljesen beégett az emlékeimbe, azóta vonzódom a pásztor hagyományokhoz is – mesélt a kezdetekről Lajkó Gergely, aki tanulmányait is ezen a területen folytatta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakán szerzett diplomát, szakdolgozatát a népi lovaskultúráról írta.

– Azt kutattam, miért is lovas nemzet a magyar. Kíváncsi voltam az árnyoldalakra is. Azt tudjuk, hogy a magyar ember mindig is értett a lovakhoz, csúcsra járatták a lókiképzést. Sőt, számos nyugat-európai ország magyar mintára szervezte meg a könnyűlovasságát. A fegyverek elterjedésével, majd a mezőgazdaság gépesítésével azonban a lovak is háttérbe szorultak. A hatvanas években a hazai lóállomány nagy része elpusztult. A té­eszesítéskor elvették a parasztgazdáktól a lovakat, amelyek sorra vágóhídra kerültek. Több száz éves vérvonalakat tollvonással szüntettek meg, és családok mentek tönkre a lovak lemészárlása miatt – magyarázta Lajkó Gergely.
– A ló azonban mindig is társadalmi rangot jelentett. A falvakban még nem felejtették el a lótartást, a falusi emberek most is tisztelik a lovat és a lovast. A lóra termett embert ügyesnek, talpraesettnek tartják. Ugyanakkor az ember is hálás azért, hogy a ló ilyen különleges státuszba emeli – sorolta Lajkó Gergely, aki jelenleg Budapesten él és a Néprajzi Múzeumban dolgozik. Építészmérnök barátnőjével azonban hamarosan visszaköltöznek Jászszentlászlóra. Nemrég vettek egy tanyát, ahol önellátó gazdálkodásba fognak, és persze lovakat is tartanak majd.

– Nem szabad hagyni, hogy a lószeretet kivesszen az emberekből. Nagyon sok tervünk van. Szeretnénk elérni, hogy a kistérség lóval bejárható legyen és hogy a falvakban legyenek lókikötők. Szeretnénk elérni, hogy az emberek ne idegenkedjenek a lovaktól. Szeretnénk a lovakat megszerettetni a gyerekekkel. A lovagoltatást nem futószalagon képzeljük le. Jó lenne, ha kulturáltabbá válna a falusi lovazás, mert akkor talán több ember kapna kedvet hozzá. Ugyanakkor sok tehetséges gyerek azért kallódik el, mert a szülők nem tudják megfizetni a lovasoktatást, ezen is változtatni szeretnénk – sorolta terveiket Gergely, aki egyébként mindenhová lóháton járna, ha tehetné. Beszélt még közösségfejlesztésről, természetvédelemről, hátrányos helyzetű emberek támogatásáról, vízvisszatartásról, önellátó közétkeztetésről, közösségi legeltetésről. Számos olyan kezdeményezésről, melyekbe a helybelieket is szeretné bevonni. Gergely ugyanis azt vallja, csak akkor tesznek a környezetükért az emberek, ha részesei lehetnek a történéseknek.


Időutazásra hív a jászszentlászlói kiállítás

 

Különleges időutazáson vehetnek részt azok az érdeklődők, akik ellátogatnak a közösségi házba, ahol a 19. század végi paraszti életet és gazdálkodást bemutató tárlat nyílt a napokban.

A kiállítás képek, dokumentumok, újságcikkek, filmanyag és korabeli tárgyak segítségével mutatja be a paraszti élet akkori mindennapjait. Négy kiállítási színtérben haladhatnak végig a látogatók, így megismerkedhetnek a pusztát benépesítő pásztorvilággal, a tanyaudvaron az intenzív mezőgazdaság kialakulásával, majd tovább haladva egy konyhán és egy szobán keresztül a paraszti élet átlagos tevékenységeiből kaphatnak ízelítőt. A Helytörténeti és Faluvédő Egyesület tárlatát Lezsák Sándor országgyűlési képviselő nyitotta meg. Mint mondta, amikor végigsétált a kiállításon, visszaröpült a gyermekkorába, a nagymamája világába. – Olyan különleges érzés ez, mint amikor egy rég nem látott, szeretett ismerőssel találkozik az ember – fogalmazott a honatya.

– Rendkívüli tudás és szervező erő halmozódott fel a tanyasi gazdálkodó családokban, a falvakban élőkben. Valójában itt van a titka annak, hogy a múlt erős gyökér, a jelen és jövő belőle él. Fontos megtalálni mindazt a múlt évszázadokban, ami ma is hasznosítható, mert csak így tudjuk belakni az országnak minden négyzetméterét. Mert ha mi nem tesszük ezt, akkor belakják helyettünk mások – hangsúlyozta Lezsák Sándor.

A kiállítás július 6-ig ingyenesen látogatható.


145 éves fennállását ünnepli idén Jászszentlászló

Mivel idén ünnepli fennállásának 145 éves évfordulóját a község, ebben az esztendőben különös figyelmet fordítanak a falualapítókra. Nagy András polgármester a Civil Kulturális Nap megnyitójában is a jeles évfordulóra emlékezett. Mint mondta, a falu születésnapjának meghatározása nem könnyű feladat, mert kevés kézzelfogható adat áll a rendelkezésükre. Az biztos, hogy 1745 május 6-án hirdetik ki Szentlászló puszta megváltását, négy jász település – Jászjákóhalma, Jászdózsa Felsőszentgyörgy és Mihálytelek – 4500 rajnai forintot fizetett a pusztáért, amit később legeltetésre használtak. 1805-ben kimérik a négy település részére a megváltás arányában a pusztát. Ekkor már mintegy 1300 holdat művelésbe vettek a gazdák. Elindultak a tanyasi gazdaságok és 1854-ben már az összeírásnál 34 jákóhalmi és 2 mihálytelki és 4 felsőszentgyörgyi gazdának volt lakóháza a jelenlegi településen. A katolikus egyház ebben az évben 111 lakost vett számba – részletezte Nagy András.

Ettől az időtől fogva nem volt megállás, a település kialakulása, fejlődése töretlen lendülettel haladt. A vasút és a közút fejlesztése a gazdaság fellendülését a kiegyezés a politikai stabilitást, államigazgatási reformot hozott. Mindez elősegítette, hogy 1873 október 20-án a kerületi közgyűlés tárgyalja a jákóhalmi, felsőszentgyörgyi és mihálytelki pusztának a nagyközséggé alakulása iránti beadványát. A közgyűlés támogatta és elküldte a belügyminiszternek az előterjesztést. 1874 májusában érkezett a leírat, hogy a miniszter engedélyezte Pusztalászló nagyközséggé alakulását. Ezért mi ezt a dátumot tekintjük a falu alapítás idejének – összegezte a polgármester. Beszédében a helybelieket is méltatta. Elmondta, az itt élőkre mindig is jellemző volt, hogy képezték magukat. Ugyanakkor a szentlászlói emberek a köz gyarapításáért is sokat vállaltak. A jász és kun emberek kitartása, szorgalma, munkabírása és erkölcsi tartása megmaradt a ma itt élőkben is – hangsúlyozta Nagy András.

Civilek a színpadon

A Civil Kulturális nap jó alkalom arra, hogy bemutatkozzanak a helyi gyermekek, egyesületek. Így idén is felléptek zeneiskola növendékei, az iskolása néptáncosai, a Silver Step Táncstúdió táncosai, a nyugdíjas klub kultúrcsoportja, a Tanári Kanári Kórus, a Hangász Együttes, a testvér települések csoportjai, a kunszállási Csűrcsavaró Néptáncegyüttes, a Kiskunmajsas Ifjúsági Fúvószenekar és a Fészek Színjátszó Egyesület. A nap folyamán bárki megnézhette a Paraszti élet és gazdálkodás című kiállítást a Közösségi Házban.


Vízvisszatartással mentenék meg a Homokhátságot

Évek óta szajkózzák a jászszentlászlói, a móric­gáti és a szanki gazdák, hogy csak a víz visszatartásával lehet megmenteni a Homokhátságot az elsivatagosodástól. A gazdák az érintett önkormányzatokkal közösen egyesületet hoztak létre és a víz visszatartására egy mintaprojekt tervét is elkészítették. A megvalósításhoz azonban eddig nem sikerült a forrást előteremteniük. Az elmúlt évek aszályait látva azonban sürgősen cselekedni kell – hangzott el azon a tanácskozáson, amelyet a napokban tartottak a jászszentlászlói községházán. 
 

Tizenharmadik alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a Dongér-­Kelőér Egyesület tagjai, hogy végre megoldást találjanak a víz visszatartását célzó mintaprojektjük megvalósítására. A tanácskozást Nagy András, Jászszentlászló polgármestere vezette, a megbeszélés vendége volt még Bartos Mónika (Fidesz) országgyűlési képviselő is, aki környezetgazdálkodási agrármérnökként segíti az egyesület elképzeléseinek megvalósítását.

A tanácskozáson elhangzott, hogy a Homokhátság területe speciális vízgazdálkodási kihívásokkal küzd. A rossz vízgazdálkodású talajokon a téli többletvíz rövid időn belül a mélyebb területeken jelenik meg, az így felhalmozódott vizeket azonban a lehető leghamarabb elvezetik a csatornarendszereken, ezért ezek a vizek az aszályos időszakban már nem használhatók fel. A felszín alatti vízkészletek pedig csak korlátozásokkal használhatók öntözésre. Így az aszályos időszakban nem áll rendelkezésre olyan vízkészlet, amely kielégítené az ökológiai vízigényeket, illetve a gazdálkodók vízigényt.

A kedvezőtlen adottságok ellenére az érintett településeken a lakosság jelentős része a mezőgazdaságból él, ám ahhoz, hogy a gazdálkodók ne veszítsék el megélhetési forrásaikat, mielőbb meg kell teremteni a vízvisszatartás lehetőségét. Az egyesület fejlesztési elképzelése szerint ez a településeken található belvízelvezető csatornák vízkészletének kivezetésével megoldható lenne. Ehhez azonban olyan beruházásra, vagyis műtárgyak kialakítására van szükség, amelyek alkalmasak a vizek kormányzására, visszatartására. Az előzetes számítások szerint mintegy százmillió forintból megvalósítható lenne a mintaprojekt. Az egyesületnek azonban jelenleg a forrás előteremtése jelenti a legnagyobb kihívást.


Felavatták a község értékeit bemutató sétányt Jászszentlászlón

A jászszentlászlói művelődési ház udvarán sétálva tizennyolc tablón keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a község több mint negyven helyi értékét. Az úgynevezett helyi érték sétány ünnepélyes átadását szombaton tartották.
 

– Az ország nagyobb része kis falvakból áll. A nagyváros lüktető, pezsgő életében van valami izgalmas és vonzó. De a valószínűtlenül gyorsan pergő idő kevés alkalmat ad elgondolkodásra, emlékezésre. Egy falu lassabban, egyszersmind megfontoltabban éli az időt. Még fontosak a múlt jelenlévő tárgyai, ahogy fontosak az emlékek is, amelyeknek szálaiból a most élők és a valaha éltek történelme szövődik – idézte köszöntőjében dr. Mádl Ferenc köztársasági elnököt Nagy András polgármester a helyi érték sétány szombati átadásán.

Mint mondta, ez az idézet is megmutatja, hogy a kistelepüléseknek mit jelent a helyi érték. – A helyi értékek feltárása, rendszerezése, megőrzése, bemutatása egy szemlélet, elhivatottság. Községünkben nagy hangsúlyt fektetünk gyermekeink szemléletformálására, ami már óvodáskorban elkezdődik a hagyományőrző kincses óvodánkban. Iskolánk tanulói is jártasak a témában, hiszen egymásután háromszor nyerték meg a körzeti hungarikumvetélkedőt. Tíz éves a Helytörténeti és Faluvédő Egyesületünk, van helyi érték bizottságunk és helyi értéktárunk is – részletezte a polgármester.

 

– Munkájuknak köszönhetően hat témakörben több mint negyven helyi értékkel büszkélkedhetünk. Közülük kettő bekerült a megyei értéktárba is. Vannak aktivistáink, akik feltárják, ajánlják az újabb helyi fontosságú dolgokat, ez a munka azonban végtelen. Gyermekeinket az értékeink és hagyományaink szeretetére neveljük, s közben végezzünk olyan munkát, hogy majdan mi is bekerülhessünk az értéktárba – fűzte hozzá Nagy András.

– Jászszentlászló kincses település. Ezt tapasztalhattam az elmúlt években többször is, vetélkedők, kiállítások, beszélgetések alkalmával. Olyan tudásanyag van Jászszentlászlón, ami rendkívüli érték – hangsúlyozta az ünnepélyes átadáson Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Hungarikum bizottság tagja. Hozzátette: nincs a Kárpát-medencében olyan település, ahol ne lennének kisebb-nagyobb kincsek. Ne lenne olyan teljesítmény, amely erősíti az egyént, a közösségét, családját és szűkebb-tágabb környezetét. De meg kell találni és helyzetbe kell hozni ezeket a kincseket. A kincseket érő tudást, épületeket, gyűjteményt, közösségi formákat. Erről szól a hungarikum törvény is. Ennek a törvénynek az a lényege, hogy segítségével be tudjuk rendezni az ország és a települések kirakatát. Az államnak pedig kötelessége a minőséget, a teljesítményt nemcsak értékelni, hanem helyzetbe is hozni – summázta a honatya.


Kiállításon idézik fel a térség múltját

Jászszentlászlón a Helytörténeti és Faluvédő Egyesület szervezésében mutatják be az egykori paraszti életet és gazdálkodást.

„Elég gazdag, aki másra nem szorul” – ez a mottója a tárlatnak, amelyet Jászszentlászló 145 éves születésnapja kapcsán hoztak létre, és a puszta 19. század végi benépesülésétől egészen 1955-ig mutatja be, hogyan éltek az ősök a térségben. A kiállítási anyag összegyűjtésében a járás településeivel is együttműködtek.

Mészáros László, a kiállítás egyik szervezője elmondta: Jászszentlászlón már a 19. század végén megjelent az úgynevezett intenzív gazdálkodás, ami a nagy uradalmi birtokokon csak később indult meg. A Tápai család – egy özvegyasszony négy gyermekkel – például egy jól szervezett farmot hozott létre 50 holdon gazdálkodva.

Az április 27-én, szombaton, 17 órakor nyíló kiállításon a gazdag fotó- és tárgyi anyagon kívül korabeli ételeket is megkóstolhatnak a látogatók, lesz pásztortarhonya, köleskása, tejpite és kukoricamálé is.


Ízig-vérig disznótort tartottak Jászszentlászlón

A majsai kistérség települései, valamint az erdélyi Nagygalambfalva böllércsapatai vetélkedtek szombaton, az Ízig-vérig disznótor elnevezésű vigasságon a jászszentlászlói piactéren.


Csokorba gyűjtötték a magyar anyanyelvű alkotók munkáit

Szárnypróbálgatók címmel a magyar kultúra napja alkalmából jelent meg a Magyar anyanyelvű alkotók országos antológiája. A kötetbe beválogatták Lajkó Gábor jászszentlászlói tanár három költeményét is.

A tehetségek felkutatását célul tűző Alföld Művészeti Egyesület Faludy György Irodalmi Műhelye és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád megyei szervezetének Szépírói Tagozata tizenhatodik alkalommal hirdette meg a Szárnypróbálgatók elnevezésű alkotói versenyét és készített antológiát a legjobb alkotásokból. Ebben jelentek meg Lajkó Gábor tollából A dal születése, a Március, illetve az Édesanyám című versek.

A Jászszentlászlón élő tanár egy kiskunmajsai általános iskolában tanít angolt, magyar irodalmat, etikát és éneket. Hobbija a versírás és a zene. Néhány éve jelent meg első, gyermekeknek szóló könyve Ritmusbirodalom címmel. Verseit meg is zenésítette, melyeket Pöttyös Bögre nevű zenekarával adnak elő különböző rendezvényeken.

– Kezdetben csak gyerekeknek szóló verseket írtam, de szűknek éreztem ezt a területet, szerettem volna a felnőtteket is megszólítani. A feleségem, aki irodalmat tanít, sokat segít, és biztatott, hogy próbáljam ki magam. Először a kiskunhalasi József Attila Irodalmi Körnek küldtem el néhány versemet, az Édesanyám címűért elismerő oklevelet is kaptam. Ez is ösztönzött arra, hogy beadjam a verseimet a Szárnypróbálgatók pályázatára. Tíz alkotást kellett beküldeni, ezek közül három költeményem került bele az országos antológiába. Sőt, a verseim bronz minősítést is kaptak, ami nagy megtiszteltetés számomra. További lökést adott ahhoz, hogy folytassam ezt az utat – nyilatkozta hírportálunknak Lajkó Gábor, akitől azt is megtudtuk, hogy kisgyermek kora óta ír verseket.

Gábor születésétől fogva mozgássérült, a Pető Intézetben tanították meg járni ötévesen. Ebből annyit profitált, hogy amíg a többiek fociztak, ő olvasott. Tízéves volt, amikor meg kellett műteni a lábát, sokáig volt ágyhoz kötve és azzal szórakoztatta magát, hogy verseket olvasgatott és írogatott. Sok időbe telt, mire ezt a helyzetet elfogadta. Érik benne, hogy egyszer erről is ír majd egy olyan verset, ami erőt adhat a sorstársainak.

Gábor nem tartja magát sem költőnek, sem zenésznek, hanem inkább lelkes kísérletezőnek.

– Sokszor mondják az emberek, hogy nincs idejük olvasni. A vers azonban egy jó lehetőség, hiszen rövidek, bármikor kézbe lehet venni egy verseskötetet. Annak örülök, hogy a diákjaim is szívesen elolvassák a verseimet. Abban bízom, hogy ezáltal kedvet kapnak máshoz is, akár egy novellához vagy regényhez – tette hozzá Gábor. Azt is elmondta, hogy együttesével lázasan készülődnek a költészet napjára.

Együtt zenél Levente fiával

A Pöttyös Bögre zenekarral eddig csak saját verseit adta elő Gábor, de igény merült fel arra, hogy zenésítsenek meg ismert költők műveit is, így már több József Attila-vers van a repertoárjukon. Külön öröm számára, hogy a zenekarban együtt muzsikálhat Levente fiával, aki szaxofonon játszik. A hat éve alakult együttes tagja még Kis Dávid, Kis Csaba és Nánai Ádám.


Átadták a felújított könyvtárat Jászszentlászlón

Közel negyvenöt millió forintból újult meg a községi könyvtár Jászszentlászlón. Az épület felújítására a helyi önkormányzat mintegy negyvenmillió forintot, míg a belső berendezésre a megyei könyvtár négymillió forintot fordított. A kívül-belül megújult intézmény ünnepélyes átadását pénteken tartották.

Nagy András polgármester köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a felgyorsult világban folyamatosan bővíteni kell a tudásunkat. Mint mondta, kikényszeríti belőlünk az élet az állandó tanulást és az alkalmazkodást. Ha ezt elfogadjuk akkor egyenes út vezet a könyvtárba, a tudás központjába. – Ez az intézmény jó szemlélteti Jászszentlászló fejlesztési stratégiáját, életfilozófiáját, amelyet a kis lépésekkel előre elve vezérel. Ilyen kis lépésekben újítottuk fel a könyvtárunkat is. Először a tetőszerkezetét, majd a homlokzatát, az elektromos hálózatot, végül pedig a belső tereket. Bízom benne, hogy olyan színteret tudunk átadni, ahol magas színvonalon szerezhetnek új ismerteket gyermekeink – hangsúlyozta a polgármester.

Dr. Temesvári Péter a Bács-Kiskun megyei önkormányzat jegyzője arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne csak a világhálón keresztül próbáljanak információkhoz jutni. – Törekedni kell arra, hogy a könyv ne merüljön feledésbe. Ne legyenek olyan generációk, amelyek nem ismerik a nyomtatott könyv olvasásának az élményét – tette hozzá a jegyző.

Ramháb Mária a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója arról számolt be a pénteki ünnepélyes átadáson, hogy Jászszentlászló a kilencvenedik település, amely csatlakozik a megyei könyvtári ellátórendszerhez. – Ez a szolgáltatás több szempontból is előnyös a településeknek. Folyamatosan biztosítjuk a könyvellátást, az információkat, a programokat és mindent ami szükséges ahhoz, hogy jó legyen ma könyvtárba járni. A könyvár megújult, tágas terei nem csak a könyveknek, de a helyi közösségeknek is helyet biztosítanak a jövőben – hangsúlyozta Ramháb Mária.

A megújult közösségi hely átadásán közreműködött Magyar Csenge a Szent László Általános Iskola diákja, valamint a Hangász Citera Együttes ifjúsági csoportja. Az ünnepélyes átadás után a megyei könyvtár munkatársai játékpartira várták a helyi óvodásokat és iskolásokat.


A citerás lányok adják az utánpótlást

Hétfő óta zajlanak a Faluhét és Paradicsom Fesztivál rendezvényei a községben, ahol csütörtökön térségi citerás találkozót tartottak.

Az Egy húron pendülünk! elnevezésű összejövetelt második alkalommal rendezték meg és a siker ezúttal sem maradt el.
Már az elsőnek fellépő jászszentlászlói Hangász Együttes ifjúsági csapata is jó hangulatot teremtett a Győrök Imre Sporttelepen felállított rendezvénysátorban. A Szent László Általános Iskola citeraszakkörösei – Dékány Lili Zora, Toldi Níla, Hunyadi
Maja, Zsibrita Dorina – Kun-Szabó Jánosnak, a Hangász Együttes vezetőjének irányításával adták elő műsorukat, amit nagy tapssal jutalmazott a közönség.

A többi közreműködő, a jászszentlászlói Hangász Együttes, a Zsanai Népdalkör, a szanki Kéknefelejcs Dalárda és Citerazenekar, a Csólyospálosi Hagyományőrző Asszonykórus és Kisteleki Citerazenekar is bizonyította, hogy milyen fontos szerepe van a kultúránkban a húros hangszernek.

Jászszentlászlón a helyi értéktárba is bekerültek Nagy­istók János citerakészítő alkotásai, aki több mint ötven éven keresztül készített citerákat.

A község értéktára csütörtökön újabb elemmel gyarapodott, mert Szunyi Sándor tárogatóművészete is bekerült a helyi értékek közé. Nagy András polgármestertől megtudtuk: Szunyi Sándor nemcsak tárogatójátékával érdemelte ki az elismerést, hanem azzal is, hogy a hagyományostól eltérő technológiával tárogatófúvókákat készít, amihez kevesen értenek Európában.


Az alapító elődökre emlékeztek Jászszentlászlón

Vajda Piroska

A település alapító elődeire emlékeztek május elsején Jászszentlászlón, ahol tizedik alkalommal rendezték meg a Civil Kulturális Napot és ötödszörre a Falulapítók Napját. A Civil Kulturális Nap keretében Pedagógus Szolgálati Emlékérmet vehetett át 40 évi színvonalas munkája elismeréseként Horváth Lászlóné Katalin és Juhász Irén. Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként pedig Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott Rókus Róbert történelem-magyar szakos tanár.


Új tornaszobát avattak a jászszentlászlói óvodában

 
Tornaszobát kaptak ajándékba az óvoda 70 éves születésnapjára a jászszentlászlói gyerekek. Az új létesítményt – amely 27 millió forint kormányzati támogatásból épült meg – pénteken ünnepélyes keretek között avatták fel. A nemzeti színű szalagot Csúri Ferencné óvodavezető, Nagy András polgármester és Lezsák Sándor országgyűlési képviselő közösen vágta át.
 

Az óvoda a helyi általános iskola öreg épületében kezdte meg működését 70 évvel ezelőtt. 1951-ben költözött jelenlegi helyére a Rácz féle polgári házba. Bácsalmási Imréné volt az intézmény első vezetője, akit az ünnepségen is köszöntöttek. Mivel folyamatosan nőtt az igény az óvodai nevelés iránt, ezért 1977-ben 50 fővel bővítették a férőhelyek számát. Így már 110 gyermek befogadására volt alkalmas az óvoda. 2004-ben bölcsődei csoport is indult az intézményben. Az óvoda jelentős felújításon esett át 2010-ben, most pedig egy nagy tornaszobával egyben közösségi térrel bővült az intézmény.


Hatalmas küzdelmet vívtak meg a nők

 
A centenáriumi emlékévhez kapcsolódva rendezett kiállítást a Jászszentlászlói Helytörténeti Egyesület az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából. A hátország életét bemutató tárlat ünnepélyes megnyitóját pénteken tartották a közösségi házban.
 

Mit követelt a háború az asszonyoktól? A nők, mint a háborúk hősei című tárlat Pap Eliza történész doktorandusz szakmai irányításával valósult meg. A kiállítást kalauzolásával ismerhették meg az érdeklődők.

– Amikor az első világháború hőseiről beszélünk, elsősorban az idegen harctereken küzdő, vérüket és életüket áldozó katonákra gondolunk. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az asszonyok és gyermekek szintén kiszolgáltatott helyzetben voltak. Éppen ezért kiállításunk nem a fegyverekről és a vérről szól. Sokkal inkább az otthonmaradottak gigászi küzdelméről. Azokról a csatákról, amelyek a színfalak mögött zajlottak. Hiszen a nők megtanulták a háború borzalmait és szenvedéseit elviselni, fiút, férjet odaadni, könny nélkül szenvedni – fogalmazott megnyitóbeszédében Pap Eliza.

A tárlaton négy enteriőrszerűen berendezett tér fogadja a látogatót. Az első kiállítótérbe egy folyosón keresztül vezet az út, ahol egy Jászszentlászló­ról bevonult katona és családja tekint vissza ránk. Itt információt kaphatunk a háború kitörésének körülményeiről, a településről és a kistérségből bevonult katonák sorsáról, amely korabeli fényképek formájában is megelevenedik. Az első térben egy szempillantás alatt a korabeli Budapesten találhatjuk magunkat a trónörökös pár életét kioltó merénylet után. A háború kitörését a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta, tüntetések indultak meg a háború mellett. Ez az érzés megjelenik Müller János háborús fotóriporter képei alapján is. A hirdetőoszlopon korabeli filmhíradók segítségével elevenedik meg a múlt.

Továbbhaladva, a hátország megváltozott gazdasági helyzetére fókuszál a tárlat. Közelebbről is megismerhetjük a hadikölcsön-jegyzés, illetve a hadi mozsarak történetét dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével. A Vöröskereszt Egylet munkáját bemutató egységben a korban használatos egészségügyi eszközök is láthatóak.

– A háborús hátország szürke mindennapjaiba a szórakozás is beletartozott. A szomorú mindennapokat a Királyi Színházban 1916. november 3-án bemutatott Csárdás királynő című operett segítségével igyekeztek megtörni. Az eredeti hangfelvételek még inkább segítik közelebbről megismerni a korszakot – részletezte Pap Eliza.
A tárlat a kor gasztronómiáját is igyekszik bemutatni, hiszen az első világháború magával hozta az étkezési kultúra megváltozását is.
– A korabeli ételjegyek, szakácskönyvek mellett a korban használt fizetési eszközöket is bemutatjuk. A befejező színtérbe belépve pedig egy tanyasi udvar, illetve egy paraszti konyha képe elevenedik meg. A magukra maradt asszonyok küzdelmei mellett a kényszerű rekvirálások világába is bepillanthatunk. A használati tárgyak propagandahatását is megismerheti a látogató – tette hozzá a történész.

Bárhol beszédes lenne a kiállítás

– Ez a rangos kiállítás bárhol az univerzumban beszédes lenne. Olyan világot idéz meg, amelyet igenis meg kell ismernünk – hangsúlyozta a megnyitón Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője.
– A velem egykorúak találkozhattak a környezetükben, a családjukban első világháborús katona hősökkel. Én magam is beszéltettem őket, nagyon sok élmény gazdája lehettem általuk, de soha nem tudtam elfogadni, megérteni azt, hogy lehetett berendezkedni ott a lövészárkokban hóna­pokra, sőt évekre. Hogy lehetett ott karácsonyt ünnepelni? Hogy lehetett megszokni a megszokhatatlant? Hogy lehetett elviselni azt az állandó feszültséget, a halál veszedelmét? Hogyan lehetett az otthonmaradottaknak alkalmazkodni ahhoz a helyzethez, amibe belekényszerültek? Átvenni a papa, a nagyfiú feladatát, beállni munkába. Ez a tárlat nagyon sok kérdésre választ ad a látogatóknak – mondta a megnyitón a honatya.


Az első világháború hőseire emlékeztek

 
Az első világháborús hadisírok és emlékművek felújítására a Honvédelmi Minisztérium és a Hadtörténeti Múzeum által kiírt pályázaton elnyert 300 ezer forintos támogatásból 3 katona – Such József és két orosz hadifogoly – síremlékét újították fel Jászszentlászlón.
 

– Nem csupán az állagmegóvás volt a cél, hanem az is, hogy az emlékezés, a tiszteletadás merüljön a feledés homályába – fogalmazott a pénteki ünnepségen Bozóki Szilvia, a helyi művelődési ház vezetője.

– Fontos, hogy a gyermekeinkkel tudassuk, mi történt az első világháborúban. Tegyük ezt szóval és tettel – folytatta a megemlékezést Nagy András polgármester. Elmondta, 2014-ben önerőből újították fel az első világháborús emlékművet. Jászszentlászlóról mintegy 500 embert vittek el a háborúba, közülük 124 ember nem jött vissza soha. Szinte minden család megsérült és csonka maradt. Mindent meg kell tenni azért, hogy ez még egyszer ne következhessen be – hangsúlyozta a településvezető.

– Nagyon nehéz nekünk – akik emlékműveket újítunk fel – önmagunkban megújítani ezeknek a katonáknak az emlékét. Nehéz, mert azt a sok gondolatot, érzelmet, amit az a nyolc és fél millió ember akár a mi oldalunkon, akár az ellenség oldalán megélhetett, felidézni lehetetlen – tette hozzá Lezsák Sándor, a körzet országgyűlési képviselője.

– Ha valóban rendet akarunk a lelkünkben, akkor meg kell erősíteni a hőseinket emlékezetünkben és meg kell hajtani a fejünket az ellenség sírja előtt is – mondta a megemlékezésen a honatya. A beszédek után Feri Romulusz atya áldotta és szentelte meg a felújított sírokat.


 Tíz iskola újul meg a megyében

 
Jelentős fejlesztések valósulnak meg a Kecskeméti Tankerületi Központ tíz intézményében Bács-Kiskun megyében a következő három évben.
 

Az infrastrukturális beruházásokról hétfőn tartott sajtótájékoztatót Zsámboki Anna igazgató a központ kecskeméti székhelyén. Az első nyertes pályázat keretében 1,5 milliárd forintot fordítanak három intézmény – a lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola, a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola – komplex felújítására, hozzávetőlegesen 500-500 millió forint értékben.

A második nyertes pályázat keretében 704 millió forintot nyertek el újabb hét iskola kisebb mértékű fejlesztésére. Kecskeméten a Bolyai gimnáziumra ebből 120 millió, a Katona gimnáziumra 55,6 millió, a Magyar Ilona Általános Iskolára 107,8 millió, Kiskunfélegyházán a Darvas Általános Iskolára 45,9 millió, a Móra Ferenc Gimnáziumra 115 millió, Kiskunmajsán az Arany János Általános Iskolára 139,6 millió, Jászszentlászlón a Szent László Általános Iskolára 120 millió forint jut.


 Taroltak az országos döntőben a nyugdíjasok

 
A jászszentlászlói nyugdíjasklub kimagasló sikereket ért el a három napos versenyen.
 
A háromnapos talál­kozón 1300 versenyző 260 produkciót­ mutatott be. A jászszentlászlói csapat öt produkcióval indult, valamennyi kimagasló minősítést ért el.

A sikeres csapat Fotó: Vajda Piroska

Tamási Andrásné Romhányi József Bolha című versét szavalta, amiért ezüst minősítést kapott. Ivicz Györgyné A szegény ember bőrpuskája című székely népmesét mondta­ el, amivel kiemelt arany minősítést nyert. Csenki Gábor nótacsokorral indult, harmonikán Dékány Ferenc kísérte. Produkciójukért arany minősítést kaptak. Az énekkar és a színjátszó csoport is arany minősítéssel térhetett haza – tájékoztatta lapunkat Csenki Gáborné klubvezető.

A jászszentlászlói nyugdíjasklub idén ünnepli hétéves fennállását. A klub harminckét tagja havonta rendszeresen találkozik. Közülük tizenhatan alkotják a kultúrcsoportot, melynek tagjai először csak saját örömükre ­nótázgattak, verseltek, majd később kedvet kaptak a színjátszáshoz is.


 Átadták a díjakat

 
A községi konyha munkatársai és a Hangász Egyesület kapta idén a legrangosabb községi elismerést Jászszentlászlón.
 

A szomszéd településekről, határon túlról érkezett vendégekkel együtt ünnepeltek a jászszentlászló­iak a hétvégi falunapon. A Paradicsom Fesztiválra keresztelt esemény bővelkedett programokban, mindenki találhatott kedvére valót. A fesztivál fő eseménye volt szombaton a községi kitüntetések átadása.

– Az embert és a két keze által elvégzett munkát ünnepeljük a mai napon. Van ­mire büszkének lennünk, hiszen sok mindent köszönhetünk a falualapítóknak, akik a félig földbe vájt kunyhókból egy települést hoztak létre. Elkötelezettek voltak a községért, ami abból is látszik, hogy ezen a homokon úgy gazdálkodtak, hogy közben a jövő felé mutatva a falut is gyarapították: templomot, jegyzői és tanári­ lakást, iskolákat építettek. A közoktatás 160 évvel ezelőtt indult el a településen, a ­község idén 144 éves fennállást ünnepli – részletezte a településvezető, Nagy András.

Amellett, hogy a földből, a semmiből kiemeltek egy települést a közösséget is építették. Létrehozták a gazdakört, megalapították a színjátszók körét és volt leányegylet is, melynek tagjai minden vasár­napi szentmise után összejöttek, beszélgettek. A történeti krónikások azt is feljegyezték, hogy 1918-ban a hasonló települések között először hozták létre a jászszentlászlóiak a szükségpénzt, hogy a háború után megindulhasson a kereskedés a faluban, ahol az elsők között nyitott meg a gyógyszertár, két orvos ügyelt a ­helyiek egészségére, és két ügyvédjük is volt. – Sok-sok áldozat révén az 1930-as évekre Jászszentlászlót polgári kisvárosi szintre emelték az alapító parasztcsaládok. Ebből is jól látszik, hogy a jászszentlászlói embert mindig is a kezdeményezőkészség, az elkötelezettség és a tettrekészség jellemezte. Hasonló elkötelezett emberek közül választottuk ki az idei kitüntetetteket is. Ebben az évben közösségeket jutalmaztunk – fejtette ki a polgármester.

A helyi képviselő-testület döntése értelmében Jászszentlászló községért kitüntetést kapott a községi konyha­ dolgozóinak közössége, melynek tagjaira bármikor számíthatnak a falubeliek. – Minden különleges kérést teljesítenek, és persze kiválóan főznek. Ebben egyetértenek a gyerekek és a felnőttek egyaránt – hangsúlyozta a ­polgármester. Szintén Jászszentlászló községért kitüntetést kapott a Hangász Egyesület,­ amely az egyik legrégebben működő zenekar a településen. – Az összetartó csapat felejthetetlen zenedélutánjaival rendszeresen megajándékozza a helybelieket. És ami a legfontosabb, szívükön viselik az utánpótlás-nevelését – tette hozzá Nagy András. A polgármester az év védőnőjének választott Szatmáriné Bazsa Rózsát is köszöntötte.


 Félegyházi és jászszentlászlói védőnőket is díjaztak

 
Félegyházi és jászszentlászlói győztese is van az Év védőnője díjnak.
 

Több száz jelölés érkezett az Év védőnője díjra, amelyet idén öt kategóriában hirdetett meg a Magyar Védőnők Egyesülete. A szervezet célja, hogy egy kistelepülésen, egy közepes méretű településen és egy nagyvárosban dolgozó védőnőt jutalmazzanak. Ezen kívül védőnői tanácsadói közösség