Községünk története

 

 

Ókor


 

Régóta jelen van az ember ezen a tájon. A Római Birodalom óta illír népek lakták ezt a vidéket.

 

Középkor


 

A honfoglalás időszakában őseink a mai falu területén nem telepedtek meg. A középkori települést - melyről az ún. Templom halom az egyetlen emlék - minden valószínűség szerint kunok lakhatták, akiket IV. Béla telepített az országba a tatárjárás után. Érdekes kérdést vet fel a község neve, amely biztosan Szentlászló lehetett, hiszen a török defterek (adóösszeírás) is így említik a területet 1570-ben. Valószínűsíthető, hogy a falu templomát Szent László tiszteletére szentelték, és ezzel a névvel illették később magát a falut is. (A középkorban ez nem volt ritkaság.) A település az 1526-os török visszavonulás alkalmával pusztult. A feltételezések szerint nem mindenki esett áldozatul. Voltak túlélők is, akiknek sikerült elmenekülni más, még föl nem dúlt területre. 1541 után az elnéptelenedett Duna-Tisza közén, a régi települések területét legeltetésre használták a nagyobb városok tőzsérei… A török kiűzése (1699) után a jászkun területeket I. Lipót császár eladta a Német Lovagrendnek. (1702) A pusztákat a bérlőknek ezután a Lovagrendtől kellett bérelni. A jászkunok minden fáradozása ellenére a pénzbeli megváltás az idegen uralom alól igen vontatottan haladt. 1745-ben Mária Terézia uralkodásának kezdetén került sor a megváltásra. Szentlászló pusztát 4 jász település váltotta meg: Jákóhalma, Jászdózsa, Mihálytelek, Felsőszentgyörgy. Szent László benépesítése rendkívül lassan, vontatottan haladt. Ennek elsődleges oka az volt, hogy örök legeltetési területnek szánták a jászok községük területét. Sikerült is hosszú ideig meggátolni a fejlődést, de végül engedni kellett, a vándorló pásztorkodást túllépte a történelem. A jászok az 1746-os esztendőtől pásztorkodtak falunk területén. Az első emberi lakhelyek nádból és gyékényből készített kunyhók voltak. … 1760 táján már állt néhány tanya szétszórtan. … 1784-1787 között országos népszámlálást tartottak. Ennek során Pusztaszentlászlón állandó lakhellyel 8 főt regisztráltak. …

 

Újkor


Az 1800-as években felgyorsult a népesség szaporodása. Ekkor már volt postai futárszolgálat is.  Az 1850-es években megindult a kiskunsági puszták tagosítása. Szentlászló birtokosai megpróbálták a távoli pusztát elcserélni Pusztaforgácsért, amely Mihálytelek és Jászdózsa közelében feküdt. Ez azonban nem sikerült a jász birtokosoknak. A tagosítás után megkezdődik a kiköltözöttek községgé alakítási mozgalma. 1857-1858-ban Jászjákóhalma és Jászfelsőszentgyörgy tagosított. A tagosított részeket Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa és Szeged népeiből telepítették be. 1870-ben Jászmihálytelek területét is tagosították, a jászdózsai részt pedig a kiskunfélegyházi közbirtokosság vette meg. 1873-ban alakult meg a község. (Ez a tény szerepel az 1874-es kalendáriumban is.) A nádor a megalakulást hitelesítette a császári udvarnál is. A falu az eddigi Pusztaszentlászló nevet Jászszentlászlóra változtatta azzal az indokkal, hogy a terület első birtokosai a jászok voltak. Belterületen 116 ház állt, melyek csinosak és szépek voltak. A külterületen 384 épület állt. Szépen folyt a termelés. Főleg mezőgazdasággal foglalkozott a lakosság. 1881-83-ig volt a harmadik katonai felmérés, amely 339 épületet számlált, amelyből 190 volt a tanya. 1896-ban készült el a helyszíneltetési térkép.

 

Legújabb kor


1901-ben épült az új községi kocsma.
1902-ben fejezték a be a Katolikus templom építését és ekkor épült gőzmalom is.

1908-ban épült az új községháza.
1909-ben 180 kh-dal bővült a falu területe.
1910-ben orvost kaptunk.
1922-ben alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület.
1924-ben gyógyszertári jogot kaptunk.
1925-ben újabb 164 kh-dal nőtt területünk.
1927-ben szerelték be a telefont a postán.
1931. december 1.-jén gyulladt ki a villany.
A II. világháború súlyosan érintette községünket. Az újjáépítés és újraéledés nehéz volt. Emlékművünkön is olvasható, hogy 101 "családtagunk" nem tért vissza sajnos. Azóta fejlődik községünk folyamatosan.
1949-ben alakult meg az első szövetkezet. Egyre több területet osztottak ki lakóház-építési teleknek.
1958-ban alakult meg a Takarékszövetkezet.
1971-ben került sor a Sportpálya kialakítására. Folyamatosan bővült a vízhálózat, a járdák területe, villanyvezetékek hossza és a gázhálózat.
1978-ban nyolc tantermes iskola épült.
1980-ban társadalmi munkában, négy lakásos társasház épült a Tavasz u. 2 alatt. Ugyanebben az évben 5,2 km gázvezeték kiépítésére került sor.
1981-ben gázvezeték 11 utcában.
1982-ben gázvezeték 13 utcában.
1984-ben létesült a Központi konyha, melyben az óvodásoknak, iskolásoknak és a felnőtteknek egyaránt főznek. Gázvezeték 8 utcában.
1984-ben mintegy húsz utcában építenek beton utat (5,2 km). Gázvezeték épült Móricgátra.
1985-ben társadalmi munkában épült az MHSZ Székház a Sportpályán. Tornaterem az iskola udvarán. Az 50 m3-es víztorony cseréje 100 m3-re.
1986. Három szolgálati lakás kialakítása a Dózs Gy. utcában.
1987. Telefonkorszerűsítés. (Bekapcsolódtunk a távhívásba.)
1988. Iskolabővítés 4 tanteremmel.
1989-ben adták át az új Postahivatalt. Ebben az évben kezdte meg működését az Idősek Otthona is.

1990. Hűtőkamra a Temetőbe.
1991. Mázsaház építés.
1992. Elkészültek a szennyvíztisztító és a csatornarendszer tervei.
1993. Településünk 120. évfordulója alkalmából avatták fel a község szívében, a templom melletti parkban névadónk, Szent László szobrát a díszkúttal.
1994-ben elárusító csarnokot adtak át a minden csütörtökön lévő piaci árusítás megkönnyítésére. Kiemelkedő színvonalú szennyvíztisztítót és hálózatát építették ki.
1996. Útépítés 3 utcában.
1997-ben indult útjára az iskolabusz. Felújították a Vízművet.
1998. Az iskola főépületének hőszigetelése. Az Csitári út felújítása.
1999. Vasút utca felújítása. Belterületi burkolt csapadékvíz rendszer kiépítése. A Hunyadi u. 2 számú ingatlan felújítása, átalakítása.
2000. A csegelei út építésének kezdete. Csapadékvíz elvezető árkok kialakítása.

2001. Új telkek ivóvíz-, szennyvízhálózatának kiépítése. Az iskolai sportpálya felújítása. Hét utca felújítása.
2002. Ivóvízhálózat rekonstrukció. Ravatalozó bővítése. Iskola, óvoda felújítása.
2003. Digitális térkép készíttetése a faluról. Ivóvízhálózat rekonstrukció. Szennyvíztisztító bővítése. Három utca aszfaltozása. Kábelt TV kiépítése.
2004. Településrendezési terv készítése. Ivóvízhálózat rekonstrukció.
2005. Szelektív hulladékgyűjtő telepek kialakítása. Két utca felújítása. Fűtéskorszerűsítés az iskolánál, a Könyvtárban és a Gondozási központban.
2006. Sportöltöző felújítása. Kézilabdapálya építése a Sportpályán. Öt utca felújítása. És ebben az évben készült el a Református imaház.


Az utóbbi 30 év alatt településünk önkormányzata közel 1 milliárd forintot fordított különböző beruházásokra, felújításokra.

 

A jövő



Községünk láthatóan szépen fejlődött, reménykedve tekintünk a jövőbe.

 

 

Forgó Ibolya, Rókus Róbert, Papp József, Dobos László

 

Forrás:   Halász Mátyás történeti leírása Jászszentlászlóról (1993)
                Szűcs Judit: Tanulmányok Jászszentlászlóról (2001)