Rólunk írták, rólunk szól...


Új, korszerű szennyvíztisztító-telep épül Jászszentlászlón

Másfél milliárd forintos beruházás keretében új, korszerű szennyvíztisztító telep épül Jászszentlászlón. A létesítményben éves szinten Szentlászló és a szomszédos Szank 150 ezer köbméter szennyvizét tisztítják meg. A fejlesztéssel régóta húzódó problémákat oldanak meg. Megszűnik például az elviselhetetlen bűz Jászszentlászlón.

A nagyszabású beruházás ünnepélyes alapkőlerakását hétfőn tartották az építkezés helyszínén. Nagy András, Jászszentlászló polgármestere az előzményekről elmondta, az országban a hasonló nagyságrendű települések sorában 1995-ben az elsők között épült Jászszentlászlón szennyvíztisztító telep és hozzá gravitációs rendszerű, az egész települést ellátó csatornahálózat. Az akkori kezdet sem volt egyszerű, a településnek hitelt kellet felvennie a beruházás megvalósításához, de az akarat meg volt az új, a jobb és a környezettudatosabb élet felé. A település vezetése és a lakosság összefogott, hogy az akkor korszerű technológiát bevezetve lépjen be jelen századunkba. A kezdetekkor a település lakosságának, mintegy 80 százaléka kapcsolódott a hálózatra. Ez a szám a kétezres évek elejére szinte elérte a 100 százalékot – részletezte Nagy András. Hozzátette, 2001-ben csatlakozott a szomszédos Szank község erre a hálózatra, ahonnan az összegyűjtött szennyvíz egy 7,4 kilométer hosszú vezetéken keresztül került a szennyvíztisztító telepre. 

Az azóta eltelet közel három évtizedben jelentősen leromlott a rendszer műszaki állapota, illetve a telep elérte a kapacitásának a határát. Ennek okán egyre több üzemzavar, egyre több lakossági bejelentés érkezett az önkormányzat, illetve az üzemeltető felé. 

Minden naposak lettek a dugulások és az elviselhetetlen bűz miatti reklamációk. A telep alkalmatlanná vált az előírt feladatokra, nem tudta a tisztított szennyvízre vonatkozó határértékeket betartani, ezért 2015-től a rendszeressé váltak a telep miatt az üzemeltetőre kiszabott bírságok.

Ezt tapasztalva 2017 végén a tulajdonos önkormányzat az üzemeltetővel közösen egy új szennyvíztisztító építése mellett döntött. A fejlesztés 1,5 milliárd forintból valósul meg. Ebből 1 milliárd 350 ezer forint uniós forrás, a 150 millió forintos önrészt a magyar állam biztosítja. A projekt keretében megvalósul a szanki átemelők teljes felújítása, illetve a szanki szennyvizet közvetlenül a tisztítóműre juttató csatorna szakasz megépítése és egy korszerű 512 köbméter/nap kapacitású szennyvíztisztító telep megépítése. A munkák elkezdődtek a beruházás jövő év decemberében fejeződik be. 

Mátyus Zoltán a Kiskunsági Viziközmű-Szolgáltató Kft. ügyvezetője elmondta még, hogy a mai kornak megfelelő szennyvíztisztítási technológát alkalmaznak az új telepen, amely egy komposztálóval is kiegészül. 

A 150 ezer köbméter szennyvíz megtisztítása után keletkező több száz tonnányi szennyvíziszapot korszerűen komposztálják, az így keletkezet komposztot pedig a mezőgazdaságban hasznosítják.


Állandó tárlat nyílt a rádiós emlékekből Jászszentlászlón

„Szerencsések a jászszentlászlói emberek, mert ott volt Győrök Imre bácsi, aki elindította a rádiós szakkört. Azzal inspirálta a gyerekeket, hogy ezzel eljuthatnak a világ számos pontjára.” – olvasható Győrök Imre munkásságáról a helyi értéktárban. A néhai kiváló pedagógusról és rádiósról elnevezett sporttelepen található a rádiós klub, melynek tagjai ott egy állandó kiállítást rendeztek be abból az alkalomból, hogy 70 éve alakult a helyi rádiós szakkör és 55 éve alakult meg a kiváló eredményeket elérő rádiós klub.

Remek munkát végeztek a helyi rádiózás történetét összegyűjtők, akiknek sikerült egészen a kezdetektől összegyűjteniük a tárgyi emlékeket, fényképeket, okleveleket, dokumentumokat, közöttük a Petőfi Népe tudósításait az eredményes klubéletről. Az enteriőrökben elhelyezett eredeti műszerek, készülékek bizonyítják, hogy sokat fejlődött a sportág az évtizedek során és az egykori hatalmas adóvevők méretei is jelentősen zsugorodtak.

– Ha valami jó, azt az ember szeretné többször megismételni, hagyományt teremteni. Ha valami jó, és a keletkezése régebbre esik, akkor szeretne az ember emléket állítani ezeknek a dolgoknak. Ez a mostani jeles ünnep is alkalmas a visszatekintésre. Ennek a szakkörnek, majd klubnak fontos szerepe volt a gyerekek tanításában, nevelésben. Biztosította a sportolás lehetőségét és közösségi élményt is adott, miközben közösséget is formált – fogalmazott köszöntőjében Nagy András polgármester, aki kiemelte, hogy Győrök Imre munkássága mindenképpen megérdemelte, hogy a sporttelep az ő nevét viselje.

„A jászszentlászlói rádióklub legrégebben indult sportága a gyorstávírászat és az erre épülő rádióforgalmazás. 1952-ben Győrök Imre szervezésében szakkörként indult és az adóvevő készüléküket saját maguk készítették. A kezdő rádiósok Morse-jelek tanulásával kezdik, ezután gyorstávírász versenyeken vesznek részt, majd operátori vizsgát tesznek, és akinek sikerül, akkor önállóan is üzemeltethetik az adóvevő készüléket” – többi között erről is lehet olvasni a gondosan összeállított tablókon.

– A kiállítással egy olyan sikersportágat tudunk bemutatni, ami hírnevet hozott az egész világban Jászszentlászlónak. 

Próbáltuk úgy összeállítani ezt a kiállítást, hogy aki még nem ismeri ezt a technikai sportágat, az is megismerhesse – mondta a megnyitón Mészáros László, a Jászszentlászlói Helytörténeti és Faluvédő Egyesület, aki az egyik főszervezője volt az állandó kiállítás létrejöttének.

Az ünnepségen köszöntötték az ötödik világbajnoki címét a napokban megnyerő Provics Ferencet, aki egyben a jászszentlászlói rádióklub vezetője is.

Emlékversenyt tartottak Győrök Imre tiszteletére

A Jászszentlászlói Sportegyesület rádiós szakosztálya – a HA8KUX rádióklub – alapítójának emlékére és tiszteletére idén is megszervezte a Jászszentlászló Kupa „Győrök Imre” Rádiótávírász Emlékversenyt. A díjátadót a rádióklub történeti kiállításának megnyitóján tartották. A szombati verseny eredményei: nők, 1. Kiss Andrea (Cegléd), 2. Marton Erzsébet (Jászszentlászló), 3. Gulyás Zsuzsanna (Jászszentlászló). Férfiak: 1. Weisz László (Szekszárd), 2. Marton Sándor (Jászszentlászló), 3. Provics Ferenc (Jászszentlászló). Csapatban: 1. Jászszentlászló, 2. Szekszárd, 3. Cegléd.


A vályogvetést tanulták a Kalmárföldi Kaláka önkéntesei

A vályog az emberiség egyik legrégebben használt építőanyaga. A vályogépítkezést napjainkban egyre növekvő figyelem övezi mind a hazai építőiparban, mind világszerte. A természetes építőanyagoknak – így a vályognak is – számos tulajdonságuk van, amiknek a jelentősége a fenntarthatósági szempontok térnyerésével párhuzamosan növekszik. Felértékelődnek az eddig is elérhető és létező anyagok és építési módok, így a vályogvetés is. A Kalmárföldi Kaláka résztvevői egy héten át tanulhatták ezt a mesterséget.

Lajkó Gergely néprajzkutató és építész felesége, Gyüre Otília a jászszentlászlói tanyavilágban képzelik el közös jövőjüket, ezért nem rég vásároltak egy romos tanyát a falu határában, Kalmárföldön. A több mint százötven éves tanya újraépítését úgynevezett kalákában képzelik el. A munkálatokat az egykori istálló épülettel kezdték, a megmaradt vályogfalait újra hasznosítva vályogtéglákat készítenek. Ebben önkéntesek segítik őket. Munkájukért cserébe megtanulhatják a vályogvetés tudományát, szállás és ételt kapnak. Ugyanakkor a Kalmárföldi Kaláka nem csak a munkáról, a gyakorlati tudásátadásról, a hagyományos építés kultúra fenntartásáról szól, hanem a közösségépítésről is. Az önkénteseknek Otília és Gergely számos közösségi programot szervezett. Az egyhetes építőtábor alatt táncház, lovaglás, íjászat, túrázás is szerepelt a programok között. 

Az építőtáborba több olyan fiatal is érkezett, akikkel most találkozunk először. De épp ez a kezdeményezés szépsége, hogy a közös munka, a közös programok során értékes kapcsolatok, éltre szóló barátságok születnek – fogalmazta meg az építőtábor lényegét Otília, akit mindig is érdekelt a népi építészet. 

– Egyetemistaként mi is jártunk hasonló önkéntes képzésekre tapasztalatszerzés céljából. A vályogépítészetet nem is lehet máshol megtanulni csak ilyen kalákákban, mert nem tanítják az iskolarendszerben. Én a Nagyapám háza mesterinas képzésben vettem részt. A tíznapos építőtáborban nagyon jó csapatban, nagyon sokat tanultam. Ezt az élményt szeretnénk mi is megteremteni ezzel a Kalmárföldi Kalákával – tette hozzá Otília, akitől azt is megtudtuk, hogy napjainkban a vályogtégla használata nem olyan egyszerű mint régen, hiszen szigorú Európai Uniós szabályok betartása mellett lehet vályogból építkezni. Ennek ellenére, a vályogtégla ismét reneszánszát éli, ami nem véletlen, hiszen a természetes építőanyagból készült falnak kiváló a hőtárolása és páragazdálkodása is. Megfelelő nyílászárók mellett ideális hőmérsékletet és páratartalmat biztosít a házban – részletezte a fiatal építész. Hozzátette, tanyájuk újraépítéséhez közel húszezer vályogtégla szükséges, így valószínűleg hamarosan újabb Kalmárföldi Kalákát szerveznek. 

 A fővárosból a tanyavilágba

Brockhauser Hannát a lószeretet hozta a fővárosból Jászszentlászló környékére. Otíliával és Gergellyel is a lovak kapcsán ismerkedett meg, mégpedig Kiskunmajsán, ahol Zerinváry Szilárdtól az örkényi módszer elvei alapján lókiképzést tanulnak. Hannának nagyon megtetszett a vidéki élet, így egy éve megvásárolta saját tanyáját, nem messze Gergelyék tanyához. Szívesen kapcsolódott be a kalákába, már csak azért is, mert az ő tanyája is vályogból épült és annak felújításánál is ezt a módszert szeretné alkalmazni.

Egyáltalán nem bántam meg, hogy csatlakoztam, mert nagyon érdekes ez a munka, bár még soha nem csináltam ilyet. Nagyon jó csapat jött össze, akik közül többen is tervezik, hogy tanyát vásárolnak a környéken. Meg is beszéltük, hogy segítjük egymást a felújításban – mesélte hírportálunknak Hanna. Tőle azt is megtudtuk, hogy egy önfenntartó kis gazdaságot szeretne létrehozni a tanyáján. Úgy véli a teljes önfenntartást képtelenség kivitelezni, de azért szeretne törekedni rá. Fővárosi lányként nem sok köze volt korábban az állatokhoz, de a munkát soha nem vette meg, így nagy lelkesedéssel fogott bele a gazdálkodásba. Mint mondta, a kétkezi munka teljesen kikapcsolja, a jelenben tartja. Nagyvárosi életéből hiányzott a természetközeliség, az állatok, a növények, az illatok. Itt minden közelebb van az emberhez. Azt érzem, hogy itt otthonra találtam – összegezte Hanna. 


Felújították az alföldi szecesszió egyik gyöngyszemét Jászszentlászlón

Visszanyerte eredeti arculatát a jászszentlászlói közösségi ház, az Alföld egyik szecessziós gyöngyszeme. A település egyik legrégebbi épülete most a község egyik legszebb ékessége. A helyi védettség alatt álló épület helyreállítási munkálatairól Mészáros László és Bánfi Attila, a Jászszentlászlói Helytörténeti és Faluvédő Egyesület tagjai számoltak be lapunknak.
A felújított épület előtt Bánfi Attila és Mészáros László Fotós: Vajda Piroska

Az épület helyreállítását hosszas kutatás, majd tervezés előzte meg. Az anyagi forrás előteremtése is hosszú időt vett igénybe, de megérte a sok fáradozást, mert a közösségi ház a község egyik legszebb épülete lett – nyilatkozta Mészáros László. Elmondta, a monarchia fejlődése Jászszentlászlón is éreztette hatását, így 1890–1913 között nagyobb építési hullám volt a faluban, akkor épült a település több ma is álló jellegzetes épülete, így a templom és a közösségi ház is. Sajnos ezek közül többet már lebontottak, és vannak olyanok épületek is, amelyek az évtizedek során végzett felújítások okán már elvesztették eredeti arculatukat.

Így volt a közösségi házzal is, amely az 1900-as évek elején épült, és a módos gazda, Cs. Fekete István háza volt, aki a kuláküldözés áldozata lett. Börtönbe csukták, otthonát pedig államosították és pártház lett belőle. Először a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt használta. 

A rendszerváltás után az önkormányzat tulajdonába került és idősek napközi otthonát alakítottak ki benne. Később a helyi termelőszövetkezet lett a gazdája, így az idősek otthonát elköltöztették onnan. 

Miután a szövetkezet tönkrement, az épület ismét az önkormányzat tulajdonába került, 2003 óta közösségi házként használják, a Jászszentlászlói Faluvédő és Helytörténeti Egyesület 2013 nyarán kapta meg díjmentesen az épületet, azzal a feltétellel, hogy megtöltik élettel. Azóta számtalan kiállításnak és kulturális eseménynek adott otthont az épület. Ugyanakkor az egyesület tagjai elhatározták, hogy visszaállítják eredeti állapotába az épületet, autentikus környezetet biztosítva ezzel az általuk szervezett eseményeknek. A munkálatokra pályázatokon teremtették elő a pénzt, de saját forrásra is szükség volt – részletezte Mészáros László.

Hozzátette: először az eredetihez tökéletesen hasonlító stílusúra cserélték a kaput és a nyílászárókat. 

Miután a mesterek leverték az épület homlokzatáról a több éves vakolatot, kezdtek láthatóvá válni az eredeti, vörös és kék színek is.

Bánfi Attila a meglepő színeket látva kutatást is végzett és sikerült beazonosítania, hogy ezek a faluban szokatlan színek az alföldi szecesszió stílusjegyeit képviselik. Ezen ismeretek alapján tervezte meg az épület homlokzatának látványterveit, a díszekhez pedig 3D-s nyomtató segítségével készítette az öntőformákat. A felújítási munkálatokat Marton Ferenc helyi kőművesmester végezte el.

Bár az épület már szinte teljesen visszanyerte eredeti patináját, még vannak apróbb munkálatok hátra. Így például az eredeti bádogdíszek, tetőablakok felújítása még várat magára.

Mészáros László és Bánfi Attila abban bízik, hogy a közösségi ház felújítása lendületet ad a még meglévő polgári épületek felújításához. A településen a jelenlegi adatok szerint 32 paraszt-polgári ház van még. Ha sikerülne ezeket visszaállítani eredeti állapotukba, visszanyerhetné régi arculatát a település.

A faluvédők a jelenlegi épület eredeti állapotának visszaállítása mellett szeretnék megépíteni a szomszédos üres telekre az épület tükörképét. Az így kibővített közösségi házban helyet kap majd egy állandó falutörténeti kiállítás, egy díszterem, ahol előadásokat lehet tartani, de szeretnének levéltárat, látványraktárat, eszközraktárat és egy restaurátor-műhelyt is kialakítani. Ugyanakkor szükség lenne egy időszaki kiállításoknak helyet adó teremre is, ahol a falutörténeten kívül mást is bemutathatnának.


Elismeréseket is átadtak a jászszentlászlói ünnepnapokon

Múlt csütörtöktől négy napon át tartottak az ünnepnapok Jászszentlászlón. A lovagkirály nevét viselő településen ekkor adták át a község elismeréseit mindazoknak, akik éve óta sokat tettek a közösségért.
Dobos László és felesége, Dobosné Radványi Ilona is elismerést vehetett át. Fotó: Tapodi Kálmán

Két év kihagyás után újra megrendezhették a faluhéttel egybekötött paradicsomfesztivált a községben. A népszerű nyári programot a világjárvány miatt nem tudták megtartani, amire a rendezvény megnyitóján is emlékeztetett Nagy András polgármester. 

– 2019. július 6-án azzal váltunk el itt, a Győrök Imre bácsiról elnevezett sporttelepen, hogy jövőre, veletek, ugyanitt. Akkor még nem sejtettük, hogy sokáig nem lesz alkalmunk és kedvünk nevetni. Nem gondoltuk, hogy azt a vidámságot megtöri egy világjárvány, nem gondoltuk, hogy karanténba kényszerít minket az élet. A Covid nem csak a vidámságot törte meg, megrongálta az emberek egészségét és lelkét – fogalmazott a település vezetője. 

A köszöntőt követően átadták a Jászszentlászlóért kitüntetéseket. 

Hatalmas taps közepette vehette át az elismerést Dobos László és felesége, Dobosné Radványi Ilona. 

A házaspár 1986-ban kezdett el tanítani Jászszentlászlón és az elmúlt több mint három évtized alatt a tanítás mellett, magas szintre emelték az énekkari munkát, zenei és hangszeres táborokat szerveztek. 

– Megteremtették az ifjú újságírókat képző „Tollászkodó” egyesületet, létrehozták a Tanári Kanári kórust, mely szép sikereket ért el a környező, alapító és testvértelepülési rendezvényeken. Ilike kántorként a hitéletből is kivette a részét – sorolta érdemeiket Nagy András.

Az elismerést átvehette Bozóki János, a Kiskunmajsai Egressy Béni Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. A majsai intézmény 2013-ban hozta létre telephelyét a jászszentlászlói iskolában. „Mindenben számíthatunk rá, soha nem mond nemet: az iskolai Szent László-ünnepségek, a karácsonyi iskolai koncertek, az anyák napi műsorok zenei elemi emelik az ünnepségek színvonalát. Tevékenyen vesz részt a község életében is; a civil kulturális nap, a magyar kultúra napja vagy a zenés ébresztő felejthetetlen élmény Jászszentlászló lakosai számára” – hangzott el a kitüntetett méltatásakor. 

Kun-Szabó János, a Jászszentlászlói Hangász Egyesület vezetője is megkapta a rangos díjat. Neki köszönhető, hogy a felnőttekből álló citerazenekar mellett ifjú citerásokból álló csoportok is működnek a településen. Vezetésé­vel a jászszentlászlói gyerekek eljutottak a jászok világtalálkozójára és a fővárosi Vajdahunyad várában mutathatták be nívós műsorukat. 

Egy húron pendültek a térség citerásai

Negyedik alkalommal tartották meg az Egy húron pendülünk elnevezésű citerás találkozót Jászszentlászlón. Az összejövetel egyben az idei Paradicsom Fesztivál és Faluhét nyitórendezvénye volt. Az egybegyűlteket köszöntő Nagy András polgármester hangsúlyozta: ez a találkozó is bizonyítja, hogy milyen fontos a közös éneklés és a zenélés. A fellépők között voltak: a jászszentlászlói általános iskola citerásai, a házigazda Hangász Együttes ifjú citerásai, a Hangász Együttes, Zelei Janka (Kiskunmajsa – ének), Lajkó Gergely (Jászszentlászló – ének), a Kéknefelejcs Dalárda és Citerazenekar (Szank), az Őszidő Nyugdíjas Klub (Fülöp­jakab), a Csányiné–Fehér Zoltán duó (Kiskunfélegyháza), a Kisteleki Citerazenekar, a Csólyospálosi Hagyományőrző Asszonykórus és az üllési Királydinnye Citerazenekar.


A falualapítókra emlékeztek Jászszentlászlón

A hétvégén majális helyett a falu alapítóira emlékeztek meg a településen.

Évtizedes hagyomány, hogy majális helyett Falualapítók Napját és Civil Kulturális Napot rendeznek Jászszentlászlón. Az esemény keretében emlékeznek meg a falualapító ősökről, és mutatkoznak be a helyi gyermekek, civil szervezetek. A szombati ünnep vendége volt Lezsák Sándor országgyűlési képviselő is, aki elmondta, azok előtt hajtunk fejet, akik egykor létrehozták Jászszentlászlót. 

Akik képesek voltak szervezni, előre gondolkodni, egybegyűjteni a különféle elképzeléseket, gondolatokat. Képesek voltak ellenállni, nekimenni kudarcnak, és jól megélni a sikerélményt. 

Hozzátette: ez a település egy sajátos település, hiszen van benne életerő, a múlt iránti tisztelet, kötelességtudat, és olyan közösségi élet, amelyre büszkék lehetnek az egykori alapítók, akik jó helyen, Szent László király védnökségében szervezték meg ezt a települést. 

Az immár 13. Civil Kulturális Nap alkalmat teremtett arra, hogy bemutatkozzanak a helyi gyermekek, egyesületek. Így idén is felléptek a zeneiskola növendékei, az óvoda és az iskola néptáncosai, a Silver Step Táncstúdió táncosai, a nyugdíjasklub kultúrcsoportja, a Tanári Kanári Kórus, a Hangász Együttes, a testvértelepülések csoportjai, a Szatymazi Színkör, a Kiskunmajsai Ifjúsági Fúvószenekar és a Kiskunfélegyházi Padkaporos Néptáncegyüttes. A nap folyamán bárki megnézhette a Helytörténeti és Faluvédő Egyesület Vasfüggönyön innen című pénztörténeti kiállítását.

A falu születésnapját is ünneplik. Szentlászló puszta megváltását 1745. május 6-án hirdették ki. Négy jász település – Jászjákóhalma, Jászdózsa, Felsőszentgyörgy és Mihálytelek – 4500 rajnai forintot fizetett a pusztáért, amit legeltetésre használtak. 1805-ben kimérték a négy település részére a megváltás arányában a pusztát. 

Elindultak a tanyasi gazdaságok és az 1854-es összeírásnál 34 jákóhalmi, két mihálytelki és négy felsőszentgyörgyi gazdának volt lakóháza a jelenlegi településen, melynek elkezdődött a töretlen fejlődése. 1873. október 20-án a kerületi közgyűlés tárgyalta a jákóhalmi, felsőszentgyörgyi és mihálytelki pusztának a nagyközséggé alakulása iránti beadványát. 1874 májusában a miniszter engedélyezte Pusztalászló nagyközséggé alakulását. A jászszentlászlóiak ezt a dátumot tekintik a falualapítás idejének.


Régi szocialista fizetőeszközökből nyílik tárlat Jászszentlászlón

Régi szocialista fizetőeszközökből nyílik tárlat Jászszentlászlón

Pénztörténeti kiállítás nyílik április 30-án a jászszentlászlói közösségi házban, ahol az is látható lesz, hogy az első orosz rubelen még szvasztika is szerepel, ami a jó szerencse és a halhatatlanság ősi jelképe, és sarkára állított formájában vált a német nemzetiszocializmus jelképévé.

A községben április 30-án tartják a VIII. Falualapítók Napja és a XIII. Civil Kulturális Nap rendezvényeit. A hagyományoknak megfelelően a Helytörténeti és Faluvédő Egyesület kiállítása nyitja a programok sorát a közösségi házban, ahol 9 órától lesz látható a Vasfüggönyön innen című tárlat, amin a szocialista tömb fizetőeszközeinek története lesz végigkövethető. 

Korábbi kiállításainkon fotókkal idéztük fel községünk egykori mindennapjait, most pedig a pénzek és más fizetőeszközök segítségével mutatunk be egy nem túl távoli történelmi kort. Az első szocialista államtól, az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságtól egészen a Szovjetunió felbomlásáig lesznek követhetők a vasfüggönyön inneni bankjegyek – mondta el Mészáros László, az egyesület elnöke. Mint megtudtuk: a szocialista tömb több országának a pénzeit is lehet majd látni, de a magyar bankjegyek és egyéb fizetőeszközök dominálnak majd az utalványoktól kezdve a szövetkezeti jegyeken át a békekölcsönig. Utóbbi egyfajta különadó volt, aminek a tör­ténetét is megismerhetik a látogatók.

Kiállításunkat kronológiai sorrendben állítottuk össze. Az 1917-ben létrejött első kommunista ország pénzein még az ideiglenes kormány címere és a tízezer rubelesen egy ősi szimbólum látható. A horogkereszt utána a náci Németországban válik a nemzetiszocialisták jelképévé – mutatta az érdekességet Mészáros László, aki gyerekkora óta gyűjti a régi bankjegyeket. 

A közelmúlt magyar papírbankói közül az egyik legismertebb az 1992-ben visszavont húszforintos, melyhez Hegedűs István öttusázó állt modellt. A kétszeres magyar bajnokot 1956. október 24-én érte az ávósok halálos lövése. Az ő története is olvasható lesz a pénzes kiállításon. 

– Jászszentlászlónak is volt szükségpénze, mivel már az első világháború alatt egyre nagyobb gondot jelentett a kis címletű pénzek eltűnése a mindennapi forgalomból. A helyzet csak romlott az „őszirózsás forradalom” és a Tanácsköztársaság alatt. Az aprópénz hiánya a községünkben is gondot okozott. A Jászszentlászlói Községi Munkás, Katona és Földműves Tanács 1919. június 16-án tartott ülésén emiatt javaslat született a helyi 2 koronás szükségpénz bevezetésére. A községi tanács június 30-án elfogadta a javaslatot – sorolta Mészáros László, ám, az amatőr helytörténész bánatára, eddig csak a tanácsülés jegyzőkönyve került elő, helyi szükségpénz még nem.

Visszakerülnek a régi díszek

Mészáros Lászlótól azt is megtudtuk, hogy hamarosan megszépül a közösségi ház, ami otthont ad a június 27-éig látogatható pénztörténeti tárlatnak. A faluvédők kezdeményezésére a patinás épület felújítása három éve kezdődött el, és most a Magyar Falu Programban elnyert 2 millió forint támogatásból és saját erőből folytatják a homlokzat felújítását. Az épületre vissza­kerülnek az 1970-es években el­távolított homlokzati díszek másolatai is.


Filmet is forgattak Jászszentlászló értékeiről

Települési kincsek – helyi értékek Jászszentlászlón címmel forgattak filmet és készítettek könyvet a község értékeiről, melyeket pénteken ünnepélyes keretek között mutattak be a nagyközönségnek. Két új értéket is felvettek a helyi értéktárba: a Nagy Péter és fiai borászat, valamint Provics Ferenc rádió-­gyorstávírász vehette át az erről szóló emléklapot Lezsák Sándor országgyűlési képviselőtől és Nagy András polgármestertől.
A községben hét éve működik a települési értéktárbizottság, melynek feladata, hogy a helybeli értékeket összegyűjtse.
Eddig közel ötvenet tartottak érdemesnek arra, hogy bekerüljenek az értéktárba. Egy Hungarikum pályázatnak köszönhetően sikerült ezeket az értékeket kisfilm és könyv formájában is csokorba gyűjteni.
A kulturális örökség, az ipari és műszaki megoldások, a sport, az agrárgazdaság, a természeti és épített környezet kimagasló értékei szerepelnek a könyvben és kisfilmben egyaránt – fogalmazott a bemutatón Patyi Norbert alpolgármester.

Ez a könyv elénk tárja azt a hihetetlen gazdagságot és sokszínűséget, amely körülvesz bennünket itt, a Kiskunság szívében. Vannak közöttük nagyszerű hagyományok, amelyek összekötnek őseinkkel, építészeti remekművek, amelyek nemzedékek óta szerves részei lakókörnyezetünknek, életművek, amelyeknek példája, üzenete ma is hat ránk és a múltban gyökerezve hatással van a jövőnkre. Mindezek megszokott részei mindennapjainknak, létüket sokszor természetesnek, magától értetődőnek vesszük. Pedig érdemes újra és újra gyermeki örömmel rájuk csodálkozni! Ebben a könyvben erre szeretnénk felhívni a figyelmet, segítséget nyújtva és lendületet adva a további értékek felismeréséhez és oltalmazásához – írja a könyv bevezetőjében Nagy András polgármester.

A pénteki bemutatón megismerhette a közönség a helyi értéktárba felvett Nagy Péter és fiai borászat tevékenységét is. Elhangzott, hogy
Nagy Péter családi borászata Magyarországon elsőként alkalmazta gazdaságában a grúzok több ezer éves hagyományát: a cserépedényekben, azaz kvevrikben történő borkészítést. Péter egészen a szőlőkultúra őshazájáig, a Kaukázusig utazott, hogy megismerje az ősi módszert, amit az UNESCO a világörökség részévé nyilvánított.
A jászszentlászlói borászok az egyre inkább uniformizálódott borvilágban egy sajátos színfoltot teremtettek. A borászat helyszínét jelentő móricgáti tanyán korábban is több generációra visszanyúló szőlészeti-borászati tevékenység folyt. A Nagy család az épületek megőrzését, felújítását, vagyis a helyi épített örökség védelmét is fontosnak tartja. Tevékenységük mintaadó példa a családi méretű, természetes, kézműves borászkodásra, mely vendéglátással és turizmussal is kiegészül.
Nagy Simon borász és Mészáros László, a helyi értéktár vezetője. Fotó: Vajda Piroska

Tehetsége korán megmutatkozott

A helyi értéktár másik új tagjáról, Provics Ferencről megtudhattuk, hogy 10 éves korában ismerkedett meg a morze­jelekkel Győrök Imre rádiós szakkörében. A kisdiák tehetségére gyorsan fény derült, hisz sorra nyerte a távírász­versenyeket. Hobbiját felnőttként sem hagyta abba. 2016-ban a Magyar Olimpiai Bizottság, a 2015-ös év eredményei alapján, az olimpia programjában nem szereplő, 22 sportág 35 legeredményesebb versenyzőit díjazta, köztük Provics Ferencet, a Jászszentlászlói Sportegyesület rádiós szakosztályának vezetőjét, aki 2015-ben kategóriájában megnyerte a Macedóniában megrendezett gyorstávírász-­világbajnokságot. Majd 2018-ban Kazahsztánban ismét világ­bajnok lett. 2019-ben Bulgáriá­ban szintén megvédte gyorstávírász-világbajnoki címét.


Idén is nehéz évet zárt a szentlászlói önkormányzat

A fokozott járványveszély okán idén is online formában tartották meg a közmeghallgatást Jászszentlászlón. Az önkormányzathoz eljuttatott kérdésekre a polgármester írásban reagált. A válaszok és az éves beszámoló a település honlapján olvasható. Ezekről hírportálunknak is beszámolt Nagy András.
Idén is nehéz évet zár a jászszentlászlói önkormányzat. A település életét a koronavírus-világjárvány mellet a madárinfluenza is sújtotta, ami komoly gazdasági kihatással van a község gazdálkodására. A polgármester elmondta, a járványügyi védekezésre fordított költségek és a központi költségvetés elvonásai nagyon súlyosan érintik az önkormányzatot.

A madárinfluenza-járvány okán az iparűzésiadó-kiesés egyelőre csak becsülhető, de minden bizonnyal eléri a húszmillió forintot.

Társadalmi hatásai közt említheti, hogy a szigorodó állattartási feltételek miatt sokan felhagynak a liba- és kacsatenyésztéssel, ezért családok sokasága marad munka nélkül.

Nagy András hangsúlyozta, bevételeik növelése érdekében az önkormányzat mezőgazdasági termelést is folytat. Ám idén ez sem sokat hozott a konyhára. A szőlőültetvényeket az aszály sújtotta, így jelentős, 60 százalékos volt a termeléskiesés. Az aszály a szántóterületeken is komoly kárt okozott, a lucernát a szokásos négy kaszálás helyett kétszer tudták csak betakarítani, ezért az idén ősszel kiszántották és a helyére rozst vetettek. Az erdőművelés is veszteséges volt, a fa felvásárlási ára ugyanis további tíz százalékot esett.

A polgármester azt is elmondta, hogy a nehézségek ellenére több jelentős fejlesztés is megvalósult a községben. Kiemelte az új bölcsőde megépítését, amely 151 millió forintos uniós forrásból valósult meg. A másik fontos és örömteli előrelépés, hogy végre teljesen megújult a Jászszentlászlót Móricgáttal összekötő út. A helyiek nagy örömére idén áprilistól újra van fogorvosa a településnek. A fogászati ellátáshoz az önkormányzat ingyen biztosítja a rendelőt. Jövőre szeretnének egy új panorámaröntgent vásárolni, ezzel is segítve a magasabb színvonalú ellátást.

Nagy András arról is szólt, hogy az önkormányzat anyagi helyzete sokkal feszesebb, mint az előző években volt.

Az adóbevétel 133 millió forintról mintegy 36 millióra csökkent, ami többek között a Fókusz Takarékszövetkezet megszűnésének, illetve a járvány miatt meghozott szigorításoknak köszönhető.

Ebből fakad, hogy az önerős fejlesztésekre kevesebb forrás jut, a felújításokat főként a pályázatokból valósítják meg. Így sikerült négy belterületi utat felújítani. Folytatódott a csapadékvíz-elvezető csatornahálózat rekonstrukciója is, ami 70 millió forintos beruházás keretében jelenleg is zajlik. A fejlesztés során záportározókat is létrehoznak, hogy visszatartsák a lehullott csapadékot. A térség legnagyobb problémája ugyanis a vízhiány és az elsivatagosodás.

A polgármester beszámolt arról is, hogy több mint 1,3 milliárd forint uniós forrásból hamarosan új szennyvíztisztító telepet építenek, az ehhez szükséges százötvenmillió forintos önrészt a magyar kormány biztosítja. A fejlesztéssel számtalan probléma oldódik meg a faluban, megújul a csatornahálózat egy része is, és a Szankról érkező szennyvizet a külterületen vezetik el, így csökken a falu belső vezetékeinek a terhelése, illetve a nyáron tapasztalható bűz is.

Azt is megtudtuk, hogy az önkormányzat tervezi energetikailag korszerűsíteni és egy emelet ráépítésével bővíteni a négy tantermes iskolaszárnyat, a gyermeklétszám ugyanis folyamatosan emelkedik a községben. Tervezik még a faluközpont rehabilitációját, ennek során a játszóteret a sportpályára költöztetik, ahol biztonságosabb körülmények és új játszóeszközök várják majd a gyerekeket. A játszótér helyén pedig pihenőparkot alakítanak ki.

Írásban küldhették el észrevételeiket a jászszentlászlóiak

Az online közmeghallgatásra panasz érkezett az ivóvíz minőségével kapcsolatban, miszerint az gyakran ihatatlan és büdös.

Polgármester válaszából kiderült, hogy az üzemeltetés a Kiskunsági Víziközmű-Szolgáltató Kft. feladata, a panaszokat eljuttatják hozzájuk. Az önkormányzat abban tud segíteni, hogy fertőtlenítő tisztításokat kezdeményez.

Észrevétel érkezett hulladék­szigetek körül tapasztalható anomáliával kapcsolatban is. A lakosság sokszor ugyanis oda nem való hulladékot kirak, a szolgáltató pedig nem győzi az elszállítását. A polgármester elmondta, azt remélték, hogy a kihelyezett térfigyelő kamerák visszatartják az illegális szemetelőket, de a felismerhetetlen tettesek lesötétített kocsikból pakolják ki a szemetet és teszik szemétdombbá a falu egyes részeit. Az önkormányzat egyelőre tehetetlen, de nem tervezi a hulladéklerakó szigetek megszüntetését, mert félő, hogy akkor a szemetet a dűlőutak mellé rakják ki – érvelt a polgármester.


Felújította a több mint százéves tanyaépületet Csomor József

Hosszú évek gondos munká­jával vált Jászszentlászló egyik ékszerdobozává az a több mint százéves tanyaépület, amelyet Csomor József mentett meg az enyészettől. A felújított és korhűen berendezett faluszéli épületből tájházat szeretne kialakítani. Bár még messze van a végleges elképzeléstől, de előzetes bejelentkezéssel már látogatható a gyűjtemény.

Csomor József és családja 2009-ben vette meg a község egyik legrégebbi házát, mely az 1900-as évek elején épült. A lebontásra ítélt romos és kifosztott épületben József meglátta azt a lehetőséget, amit a leszármazottak nem, és családja támogatásával megvásárolta az épületet.

József akkor még alig múlt 15 éves, de már akkor foglalkoztatták a régi tárgyak, a népi építészet, mindig szívesen hallgatta az idős emberek régi történeteit.

Nagy lelkesedéssel vágott neki a tornácos ház felújításának. Idő és pénz híján azonban csak apránként, lépésről lépésre haladt a munkával, ami már a végéhez közeledik, így szinte régi pompájában ragyog az épület, amit József kezdeményezésére az önkormányzat védetté nyilvánított. A felújítás során megőrizték az épületen a kor építészeti stílusjegyeit, az eredeti nyílászárókat, burkolatokat, még a fürdőszobát is visszaállították eredeti állapotába – mutatta büszkén József, aki az épület felújításával párhuzamosan elkezdte gyűjteni a régi bútorokat, használati tárgyakat, hogy legyen mivel berendezni a házat. Ma már gazdag gyűjteménye van, amely jól tükrözi az egykori építtető család életét és mutatja be az 20. század eleji parasztpolgári életet. A házat, amely stílusjegyeiben is két világot – paraszt és polgár – kapcsol össze, a falu alapítói közé tartozó házaspár, Győrök Julianna és ifj. Tápay Ferenc építette.

Csomor József arról is mesélt hírportálunak, hogy gyűjteményének minden egyes darabjához egy-egy történet is tartozik. Egyik érdekessége például az a billog, vagyis pecsét, amivel a Tápay család a terményeszsákokat jelölte meg. De a gyűjteményben látható a hazánkban használt első televíziók egyike is, amely egyébként Kiskunmajsa második televíziója volt.

A készülék jelenleg egy olyan hűtőszekrényen áll, amely a mai modern hűtők elődje, még áram nélkül, jéggel tartotta frissen az ételt

– sorolta József, aki gyűjteményének darabjait a régi padlásokat, vásárokat járva gyűjti össze. Sokan tudják róla, hogy szenvedélyesen gyűjti a régiségeket, így gyakran meglepik ismerősei egy-egy különlegességgel.

Azt is megtudtuk, hogy az épület szomszédságában álló cselédházat már  nem állt módjukban megmenteni az enyészettől. Az épület alapanyagául szolgáló agyag azonban nem megy veszendőbe, mert József újraveti a vályogtéglákat, melyekből egy közösségi teret szeretne építeni, ahol alkotótáborokat, táncházakat, különböző kézműves-foglalkozásokat tartanak majd. Tervezi azt is, hogy nyáron tábort szervez a fiataloknak, akik bepillantást nyerhetnek a vályogvetés rejtelmeibe, sőt, ki is próbálhatják azt.

Csomor József végezetül elmondta, azt szeretné, hogy a tájház a találkozások helyszíne legyen, ahol lehetőség van az ismerkedésre, a párbeszédre, ahol tudást és tapasztalatot lehet szerezni, és ahol a hagyomány találkozik a jelennel.


Évekig küzdöttek a Jászszentlászló és Móricgát közötti út felújításáért


Az ünnepségen megjelent vendégeket Csontos Máté polgármester köszöntötte. Ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy 23 éve polgármester és szinte nem volt olyan képviselő-testületi ülés, amikor ne merült volna fel a móricgáti út helyzete. Lezsák Sándor országgyűlési képviselővel és munkatársaival közösen nyolc évet küzdöttek azért, hogy ez az út elkészüljön – hangsúlyozta a településvezető, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik az út megvalósításában segítették a falut.

Nagy András, Jászszentlászló polgármestere arról beszélt, hogy mindkét település életében jelentős mérföldkő az út felújítása. Ugyanakkor fontos a kistérség és a megye életében is.

Gazdasági szempontból is meghatározó, ezzel a fejlesztéssel ugyanis a megye legnagyobb gazdasági szereplője több települést ér el, a munkaerő-szállítás kedvezőbb körülmények közé kerül.

A Mercedes-gyár gyakorlatilag megvalósíthatja a Kecskemét–Kiskunfélegyháza–Jászszentlászló–Móricgát–Jakabszállás körutat.

Fotó: Vajda Piroska

– Móricgát tehát visszakerült a megye vérkeringésébe és reményeink szerint megállítja a népességfogyást, és a faluban működő öt vágóhídnak is sikere lesz a beruházásból – fogalmazott Nagy András. Hozzátette: ez a fejlesztés köszönhető a két település jó kapcsolatának is. A közös együttgondolkodás eredményeként saját költségen készítették el a felújításhoz szükséges terveket. A két település ötmillió forintot biztosított erre a projektre és most megtérült a befektetés – összegezte Nagy András.

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő elmondta, a jó út feltétel ahhoz, hogy egy település kivirágozzon. A honatya szerint Móricgátnak továbbra is meg kell ragadni minden lehetőséget ahhoz, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek még vonzóbbá teszik a falut a fiatalok előtt. Élhető körülményeket kell biztosítani az itt élőknek és a faluba, tanyára költöző családoknak. Ez az út is ezt a lehetőséget erősíti – hangsúlyozta a politikus.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében elmondta, hogy az elmúlt években több mint 6 ezer kilométernyi útszakaszt tettek rendbe 255 milliárd forint értékben. Idén az eddiginél is nagyobb lendülettel folytatják az országos közúthálózat korszerűsítését, főként az alsóbb rendű útszakaszok felújítását. A tavasszal megindult munkálatoknak köszönhetően elsősorban a kistelepüléseken érezhetik ennek gyümölcsét.
Mintegy 900 kilométeren fejeződtek be vagy zajlanak jelenleg is útfelújítások az országban.

A kormány a közlekedési hálózatok folyamatos bővítése mellett kiemelt feladatának tartja a meglévő infrastruktúra állapotának javítását is. Az Inno­vációs és Technológiai Minisztérium a falvak lakosságmegtartó képességének erősítése érdekében is cselekszik az alsóbbrendű úthálózatok korszerűsítésével. A kényelmesebb, biztonságos elérhetőség Móricgáton és a térségben is hozzájárulhat a helyi gazdaság, foglalkoztatottság és idegenforgalom felélénküléséhez – vélekedett az államtitkár.


Nyolc kilométeren újult meg a Jászszentlászló és Móricgát közötti út


Mosóczi László Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkár ünnepi beszédében elmondta, az elmúlt években több mint 6 ezer kilométernyi útszakaszt tettek rendbe 255 milliárd forint értékben. Idén az eddiginél is nagyobb lendülettel folytatják az országos közúthálózat korszerűsítését, főként az alsóbb rendű útszakaszok felújítását. A tavasszal megindult munkálatoknak köszönhetően elsősorban a kistelepüléseken érezhetik ennek gyümölcsét. Mintegy 900 kilométeren fejeződtek be, vagy zajlanak jelenleg is útfelújítások az országban. A kormány a közlekedési hálózatok folyamatos bővítése mellett kiemelt feladatának tartja a meglévő infrastruktúra állapotának javítását is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a falvak lakosságmegtartó képességének erősítése érdekében is cselekszik az alsóbbrendű úthálózatok korszerűsítésével.

A kényelmesebb és biztonságos elérhetőség Móricgáton és a térségben is hozzájárulhat a helyi gazdaság és foglalkoztatottság és idegenforgalom felélénküléséhez – vélekedett az államtitkár.

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő elmondta, a jó út feltétel ahhoz, hogy egy a település kivirágozzon. A honatya szerint, Móricgátnak továbbra is meg kell ragadni minden lehetőséget ahhoz, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek még vonzóbbá teszik a falut a fiatalok előtt. Élhető körülményeket kell biztosítani az itt élőknek és a faluba, tanyára költöző családoknak. Ez az út is ezt a lehetőséget erősíti – hangsúlyozta a politikus.

Az ünnepségen megjelent vendégeket Csontos Máté polgármester köszöntötte. Ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy 23 éve polgármester és szinte nem volt olyan képviselő-testületi ülés, amikor ne merült volna fel a móricgáti út helyzete. Lezsák Sándor országgyűlési képviselővel és munkatársaival közösen nyolc évet küzdöttek azért, hogy ez az út elkészüljön – hangsúlyozta a településvezető, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik az út megvalósításában segítették a falut.

Nagy András Jászszentlászló polgármestere arról beszélt, hogy mindkét település életében jelentős mérföldkő az út felújítása. Ugyanakkor fontos a kistérség és a megye életében is. Gazdasági szempontból is meghatározó, ezzel a fejlesztéssel ugyanis a megye legnagyobb gazdasági szereplője több települést ér el, a munkaerő-szállítás kedvezőbb körülmények közé kerül.

A Mercedes-gyár gyakorlatilag megvalósíthatja a Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Jászszentlászló-Móricgát-Jakabszállás körutat.

Móricgát tehát visszakerült a megye vérkeringésébe és reményeink szerint megállítja a népességfogyást, és az faluban működő öt vágóhídnak is sikere lesz a beruházásból – fogalmazott Nagy András. Hozzátette: ez a fejlesztés köszönhető a két település jó kapcsolatának is. A közös együttgondolkodás eredményeként saját költségen készítették el a felújításhoz szükséges terveket. A két település ötmillió forintot biztosított meg erre a projektre és most megtérült a befektetés – összegezte Nagy András.


Egyre több a gyermek Jászszentlászlón, új bölcsődét avattak

Az óvodai nevelés 73 évvel ezelőtt kezdődött a településen, ami 2005-ben egészült ki a bölcsődei ellátással. A kezdetekben lakóépületekben alakítottak ki óvodai csoportszobákat, de azóta nagyon sokat tett a község vezetése, hogy az elhelyezés körülményeit javítsák. Nagy András, a település polgármestere idézte az új bölcsődeépület avatóján a régi időket és szólt az elmúlt fél évtized történéseiről is.

– A tornaszoba megépítése, a napelemrendszer mellett sok apróbb fejlesztést hajtottunk végre a szülők, a dolgozók segítségével. A legnagyobb beruházás azonban a most elkészült új bölcsőde, amire egyre nagyobb igény mutatkozott. Nálunk gyakori a kétkeresős családmodell, így a szülőknek a munkába való visszahelyezkedése is szempont volt a bölcsődeépítésnél. A másik fontos indok a gyereklétszám alakulása, hiszen 2013-ban tizenkét gyermek született a településen, míg a múlt évben több mint harminc – sorolta a polgármester, aki arról is beszámolt, hogy az új épület területét társadalmi összefogással tették alkalmassá az építkezésre.

– Több mint harmincan jöttek el segíteni gépekkel és kétkezi munkájukkal – mondta el Nagy András. A fejlesztésre 151 millió forint támogatást nyert a község és múlt év júliusában kezdődött a kivitelezés.

– A gyermekek részére készített intézményekbe fektetni a pénzt az mindig érték. Az elmúlt napokban több bölcsődét avattunk a megyében és örömmel hallottuk mindenhol, hogy nő a gyermekek száma, ami biztosítéka a települések megmaradásának – hangsúlyozta köszöntőjében Mák Kornél, a megyei közgyűlés alelnöke.

Lezsák Sándor, a térség országgyűlési elnöke elmondta: három esztendővel ezelőtt indult egy új bölcsődefejlesztési program, melynek keretében ötvenkét településen – közöttük Jászszentlászlón – 929 új bölcsődei férőhely létesült.

– A következő évtizedek a mostani kicsinyeknek legyen termő időszak. Hatvan esztendő múlva ők jókedvűen gondoljanak az elődökre, akik ezt a települést fölvirágoztatták és alkalmassá tették arra, hogy jó fogadóhely legyen, mert nagy jövője van Jászszentlászlónak

– fogalmazott többi között az Országgyűlés alelnöke.


Felújítják a Jászszentlászló és Móricgát közötti útszakaszt


Évtizedek óta reménykedtek a két településen élők, hogy felújítják a községeket összekötő, igen rossz állapotú közutat. Az útfelújításról múlt évben született kormánydöntés, és szeptember végére befejeződnek a munkálatok a Jászszentlászló határától Felső-Móricgátig tartó teljes szakaszon.

A kivitelezők már a padkát készítik, majd a buszváró­kat is kialakítják. A bugaci Ősök Napja rendezvényeire tartók is választhatják a hétvégén a rövidebb, sebességkorlátozásokkal teli, de jó minőségű aszfaltcsíkot.


Negyvenötmillió forintból újítják el az utcákat Jászszentlászlón

Tizenötmillió forintot nyert a helyi önkormányzat a falu legrégebbi utcájának, a József Attila utca útburkolatának felújítására. Ugyanakkor további harmincmillió forintos támogatásból újul meg a Katona József utca és a Kossuth utca belterületi szakasza – adta hírül Jászszentlászló közösségi oldalán Nagy András polgármester.

Megépült az új bölcsőde Jászszentlászlón

A Szent László Óvoda udvarán megépült új létesítmény ünnepélyes átadását augusztus 21-én, szombaton délelőtt tartják, ahol beszédet mond Lezsák Sándor országgyűlési képviselő és Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke. A bölcsőde megépítésére 51 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a település.

Szivárvány tábort rendeztek Jászszentlászlón

Az országban egyedüli találkozási lehetőség azonban már másodszor maradt el a járványhelyzet miatt. Egy majsai fiatalember, Horváth Richárd – aki a Rotaract Club Kecskemét tagja – ötletére azonban szerveztek egy Szivárvány-napot Kiskunmajsán, ahol ismét találkozhattak a családok. Az egész napos program megvalósítását anyagilag is segítette Majsa önkormányzata és a Jászszentlászlóért Egyesület.

Kibővítik a szennyvíztisztítót

A szennyvíztelepen két település, Szank és Jászszentlászló szennyvizét kezelik. Az elmúlt héten írták alá a támogatási szerződést. Ez a projekt teljes mértékben kormányberuházás, önrészt sem kellett vállalni. Önkormányzati költségvetésből nem tudták volna a pályázatot támogatni, pedig a több éve működő technológia elavult volt.


A kistelepülések pedagógusait díjazták Jászszentlászlón

A díj elnyerésére képviselő-testületek, szülői közösségek, civil szervezetek, egyházközösségek állíthattak jelölteket.

A pályázatok elbírálását a Népfőiskola Alapítvány kuratóriuma által felkért védnöki testület végezte, melynek tagjai: dr. Kása Zsuzsanna, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium igazgatója, Máté Sándor, a Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola igazgatója, Olajos István, a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Pálinkó Gyuláné, Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének tiszteletbeli elnöke és Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Döntésük alapján idén posztumusz díjat a közelmúltban elhunyt Kovács Károly, a Jászszentlászlói Szent László Általános Iskola nyugalmazott, címzetes igazgatója kapta, aki helyett felesége vette át az elismerést. A másik két díjazott: Ábrahám-Furus Jánosné Üllés, Forráskút, Csólyospálos Községi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Csólyospálosi Tagintézmény pedagógusa, illetve Káré Gáborné, a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettese, akik a díj alapítójától Lezsák Sándortól vehették át az elismerést és a díjjal járó 150 ezer forintot. A honatya ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, olyan új időszak kezdődött hazánkban, aminek egyik alapelve, hogy be kell lakni az országot, mert ha nem lakjuk be mi, belakják mások. Ehhez pedig az kell, hogy legyen a településeken népesség megtartó templom és iskola. Ez a kettő elválaszthatatlan és mind a kettő rendeltetése szerint kell, hogy dolgozzon. Fontos, hogy legyen jó papja, lelkipásztora, és legyen jó pedagógus a településeken – hangsúlyozta a politikus.

Hozzátette: kiválasztani a jók közül a legjobbakat nagyon nehéz. Itt a Duna-Tisza közén, ebben a térségben nagyon sok pedagógus méltó lenne arra, hogy munkásságukat elismerjük a Dobos Krisztina nevével fémjelzett díjjal, aminek a költségét a Nemzeti Fórum, a Lakiteleki Népfőiskola, illetve Lezsák Sándor és felesége közösen biztosították.


Helyi érték lett a móricgáti láp

 


Értékőr programok indulnak


Családi napot tartottak Jászszentlászlón

A házigazda szülei hosszú évek óta nevelőszülők, és rendszeresen szerveztek közösségi programokat a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekeknek és nevelőszüleiknek. Váradi Márk és párja négy éve vállalták ezt a hivatást, jelenleg hat gyermeket nevelnek, tehát így is, úgy is folytatják a családi hagyományt – tájékoztatott a lovas nap kapcsán Hajó Edina, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató kommunikációs munkatársa.

– A mi családunk önfenntartó, gazdálkodunk, állatokat tartunk, földet művelünk, a feleségem lovassportedző, én oktató vagyok. Azt tapasztaljuk, hogy az állatok közelsége jó hatással van a gyerekekre, mentálisan és a feladattudat kialakulásában is. A családi nap szervezésében nálunk mindenki szerepet vállal. Ilyenkor a gyerkőcök kedvenc programja a felnőttek elleni focimeccs szokott lenni, valamint az elmaradhatatlan lovaglás – magyarázta a házigazda, Váradi Márk.

Így volt ez most vasárnap is. A nap reggeli tornával kezdődött, majd ügyességi feladatok következtek, az itt szerzett pontokért az ajándékokkal teli „szatócsboltban” választhattak játékot maguknak a gyerekek. A vendégek közül Bencének és Jázminnak a bálagurítás volt a kedvence, a fiú volt ebben a győztes. Jázmin a lisztfújásban jeleskedett, a liszttel teli tányérban elrejtett cukorkát kellett így megtalálni. Emellett a zsákban futás, a lekvároskenyér-evés és a talicskatolás is népszerű pontgyűjtő feladat volt. Bence a legértékesebb ajándékra, a focilabdára gyúrt, ami nem csoda, hiszen szeptembertől már a gyulai Grosics Labdarúgó Akadémia sportolójaként fogja rúgni a bőrt: ahová nemrég felvételizett sikeresen.

A lovaglás előtt a gyerekek közösen leápolták, és felszerelték a lovakat, majd akinek kedve volt, felülhetett rájuk. A Váradi családban nevelkedő Jázmin azonban már olyan ügyes, hogy állva is tud lovagolni – a lány annyira megszerette az állatokat, hogy állatorvosnak készül.

– Az egész napos program összeállításában szolgáltatónk Közép-Magyarországi Területi Igazgatóságának nevelőszülői hálózata is részt vállalt. A nevelőcsaládi lovas nap célja, hogy a felnőttek és gyerekek között erősödjenek a kapcsolatok, közösen süssenek-főzzenek, ismerkedjenek a tanyasi élettel, a lovas kultúrával – fejtette ki Zsuboriné Kovács Mária, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bács-Kiskun megyei nevelőszülői hálózatának szakmai vezetője.

A tanya, amely egyébként is hat gyermek otthona, minden szegletében megtelt önfeledten játszó, futkározó boldog csemetékkel az óvodásoktól a középiskolásokig – akiket egy közös dolog köt össze, hogy mindannyian gyermekvédelmi gondoskodásban, nevelőszülőknél élnek.


Makettet készítettek a leendő jászszentlászlói falumúzeumról

 

Elkészült a jászszentlászlói helytörténeti gyűjtemény leendő épületét bemutató háromdimenziós makett. Mészáros László, a Jászszentlászlói Faluvédő és Helytörténeti Egyesület vezetője úgy véli, hogy most testet öltött kicsiben az, amit megálmodtak, ahogyan a helytörténeti gyűjtemény otthonául szolgáló épületet helyre szeretnék állítani. Az egyesület vezetője abban bízik, hogy a makett egy olyan elindulási pont lehet, ami által könnyebben tudják bemutatni a település vezetőinek, támogatóknak, hogy mit is szeretnének megvalósítani a falu központjában.

Sok tervük van

– Ez a makett jól mutatja azt is, hogy nemcsak a jelenlegi épületet szeretnénk eredeti állapotába visszaállítani, hanem megépíteni a szomszédos üres telekre ennek tükörképét. Az így kibővített épületben helyet kap majd egy állandó falutörténeti kiállítás, egy díszterem, ahol előadásokat lehet tartani, de szeretnénk levéltárat, látványraktárat, eszközraktárat és egy restaurátor-műhelyet kialakítani. Ugyanakkor

szükség lenne egy időszaki kiállításoknak helyet adó teremre is, ahol a falutörténeten kívül mást is bemutathatnánk.

A meglévő épület felújítására és a hozzáépítésre pályázaton próbál forrást előteremteni az egyesület – részletezte az elnök. Azt is elmondta, hogy az állandó kiállítás gerince lesz az a makettfalu, amit szintén Bánfi Attila készít el a mostani maketthez hasonlóan. Attila egyik hobbija ugyanis, hogy a falu régi épületeiről korabeli fényképek alapján készít háromdimenziós, rekonstrukciós látványterveket.

– Arra törekszem, hogy ezek a tervek a lehető legpontosabban közelítsék meg az eredeti épület arculatát – mesélte Bánfi Attila, aki elkészítette már több épület, így a közösségi ház, a művelődési ház és az óvoda látványtervét is, melyek alapján az épületek rekonstrukciója meg­valósulhat.

Megtöltötték élettel

Az egyesület tagjainak nagy álma, hogy a még meglévő egykori polgári épületek homlokzatát visszaállítsák az 1930-as évek szerinti állapotba. Véleményük szerint ugyanis ebben az időben volt a falu a legfejlettebb, legpolgáriasabb. Ebben az időben épült az egyesületnek otthont adó, jelenleg közösségi házként funkcionáló épület is.

A módos gazda, Cs. Fekete István háza volt, aki a kuláküldözés áldozata lett. Börtönbe csukták, otthonát pedig államosították és pártház lett belőle. Először a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt használta. A rendszerváltás után az önkormányzat tulajdonába került és idősek napközi otthonát alakítottak ki benne. Később a helyi termelőszövetkezet lett a gazdája, így az idősek otthonát elköltöztették onnan. Miután a szövetkezet tönkrement, az épület ismét az önkormányzat tulajdonába került, 2003 óta közösségi házként használják, a Jászszentlászlói Faluvédő és Helytörténeti Egyesület kapta meg díjmentesen, azzal a feltétellel, hogy megtöltik élettel.

Állandó kiállítással állítanak emléket a helyi rádióklub vezetőjének

Mészáros Lászlótól azt is megtudtuk, hogy jelenleg gőzerővel készülnek a Jászszentlászlói Rádió Klub történetét bemutató állandó kiállításra, amelynek a sportpályán található volt MHSZ-székház ad majd otthont. A tárlattal a klub alapítója, Győrök Imre előtt is szeretne tisztelegni az egyesület. A kiállítás megnyitója a falunap keretében, június 26-án lesz. Az egyesületi elnök hangsúlyozta, a rádióklub megyei, országos és világszinten is komoly sikereket ért el, de erről nagyon kevesen tudnak, ezért tartják fontosnak az állandó kiállítás létrehozását. Mészáros László elmondta azt is, hogy augusz­tus 21-én fotókiállítást rendeznek a közösségi házban. A tárlaton azt szeretnék bemutatni, hogy a századelőn hogyan töltötték szabadidejüket dédszüleink. Ősszel pedig a könyvtárban rendeznek kiállítást A vasfüggönyön innen címmel, amely során a keleti blokk bankjegyeit mutatják be.


Naperőmű kiépítésével forgatják a jászszentlászlói horgásztó vizét

 

Több mint ötven éve alakult meg a Jászszentlászlói Sporthorgász Egyesület, amely mára a település egyik legnagyobb, száztagú civil szervezete. Nagy örömünkre szolgál, hogy az egyesületnek három hölgy tagja is van – nyilatkozta Nagy András polgármester. Az egyesület titkárától azt is megtudtuk, hogy a Jászszentlászló és Móricgát határában található 23 hektáros területen héthektárnyi vízfelület, azaz három tó áll a horgászok rendelkezésére.

Az egyes tó mintegy másfél hektáros, a kettes tó öthektáros, ebből választottak le korábban egy félhektáros, halnevelésre alkalmas részt. Ez sajnos az elmúlt években a súlyos aszály miatt teljesen kiszáradt. Az egyes tó is csak azért maradt fent, mert néhány éve egy sikeres pályázatnak köszönhetően kikotortatták a tó medrét.

A vízrendszer fenntartásához és egyben az egyesület életben tartásához minden pályázati lehetőséget megragadnak. Legutóbb a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatán nyertek 2,2 millió forintot, amiből hamarosan olyan napelemrendszert építenek ki, amellyel biztosítják az egyes tó vízforgatását. Így szeretnék elejét venni annak, hogy nyári hőségben kipusztuljanak a halak. Az egyesületi tagok is hozzájárulnak a tófejlesztéshez és a halasításhoz, évente 25 ezer forintot fizetnek.

Szöllősi István a napokban több mint tízkilós harcsát fogott a jászszentlászlói horgásztavon
Fotó: baon.hu

Az egyesület másik bevételét a napi jegyek eladása jelenti. A tó halállománya jelentős, hiszen évente négy telepítést is végeznek. Nem véletlen, hogy tavaly 49 mázsa hal akadt horogra – hangsúlyozta Nagy András, aki arról is beszélt, hogy jó kapcsolatot ápolnak a Bács-Kiskun Megyei Horgászegyesületek Szövetségével, így többször is helyet adtak már megyei horgászversenyeknek. Az egyesület évente hét versenyt rendez: van egy saját versenyük, ahol csak a tagok vehetnek részt, ugyanakkor minden évben megtartják az emlékversenyt az alapító tagok tiszteletére, hagyomány még a négy tusa horgászverseny és a 24 órás csapatverseny is. Fontosak ezek, mert összehozza az embereket, jó csapatépítő esemény – hangsúlyozta az egyesület titkára.

Visszavásárolnák a horgásztanyát


Huszonhat gyermeket fogadhat majd a jászszentlászlói intézmény

 

A bölcsőde megépítésére 151 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a település a megyei területfejlesztési forrásból. A kivitelező a határidőket betartva végzi a munkát, aminek a látványosabb külső folyamatai már befejeződtek. Jelenleg a belső terek festésén, burkolásán, a fűtési rendszer kiépítésén dolgoznak a szakemberek – sorolta Nagy András polgármester. Azt is elmondta, ha minden a tervek szerint halad, akkor május végén tartják az épület műszaki átadását. Ezt követi a szakhatósági engedélyezések beszerzése és az üzembe helyezés, hogy az őszi tanévkezdésre a gyerekek részére minden rendelkezésre álljon.

A bölcsőde, óvoda és iskola együttes megléte a gyermeklétszám emelkedését is mutatja a jászszentlászlói intézményekben.

Az iskolában például százhetvenről kétszáztízre emelkedett az elmúlt években a tanulók létszáma,

így lassan már nem lesz elegendő a meglévő tantermek száma. A település vezetősége ezért az iskola bővítését is fontolgatja. Az óvodában pedig hetvenhatról százhúszra emelkedett a gyermekek száma az elmúlt esztendőkben – részletezte Nagy András, akitől azt is megtudtuk, hogy míg 2013-ban tizenkét gyermek született a faluban, addig tavaly harminckilenc kisbabának örülhettek.

Négy év után újra lesz saját fogorvosa a falunak


Új szennyvíztisztító telepet építenek Jászszentlászlón

 

A településen az elsők között építették meg a szennyvíztisztító telepet huszonöt évvel ezelőtt. A csatornahálózat azonban az elmúlt évtizedek alatt tönkre ment. A problémát tovább fokozza az is, hogy a napi háromszáz köbméteres befogadóképességű telep már nem képes fogadni azt a mennyiségű szennyvizet, ami Jászszentlászlón és a szomszédos Szankon keletkezik. Időközben ugyanis Szank is csatlakozott a jászszentlászlói szennyvízhálózathoz – tudtuk meg Nagy András polgármestertől.

A baon.hu-nak elmondta, bár a kétezres évek elején bővítették a szennyíztisztítót, aminek ezáltal napi négyszáz köbméterre emelkedett a befogadóképessége, de a mintegy kétezer háztartás szennyvize egy idő után soknak bizonyult. Mára már olyan túlterhelt a telep, hogy csúcsidőben csak nagy nehézségek árán tudja az üzemeltető a tisztítást megoldani. Ilyenkor egy átmeneti tárolóban tárolják a szennyvizet, de ez hosszú távon nem járható út – részletezte a polgármester.

Hirdetés

Arról is beszámolt, hogy a Szankról Jászszentlászlóra beérkező szennyvíz a túlterheltség miatt pang az átvezetőcsőben, emiatt pedig gyakran elviselhetetlen a bűz a falunak ezen a részén. Az is előfordul, hogy az óriási túlterhelés miatt felszaporodik a szennyvíziszap a telepen, ami főként a nyári időszakban okozott kellemetlenségeket. Ezért mindenképp megoldást kellett keresni a probléma orvoslására – hangsúlyozta a településvezető.

Mint mondta, elsőként a telep bővítésében gondolkodtak, de a folyamatos egyeztetések során arra a döntésre jutottak, hogy sokkal megnyugtatóbb megoldás lenne, ha egy új tisztítót építenének. Ahhoz, hogy erre pályázati forrást szerezhessenek, komoly tanulmányt kellett készíteniük. Ez került a döntéshozók asztalára és ez alapján született meg a kormányhatározat a tavalyi év utolsó napján, amelyben arról döntött a kormány, hogy Jászszentlászló és térsége számára a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 1,5 milliárd forintot biztosít egy új szennyvíztelep építésére – részletezte Nagy András, aki azt is hozzátette, hogy ez a fejlesztés hosszútávon oldja meg a két település szennyvízkezelési gondjait.

Elsőrendű közegészségügyi feladat


Vízvisszatartással állítják meg az elsivatagosodást a Homokhátságon 

 

A Homokhátságon ez a probléma még hatványozottabban jelentkezik,

az elsivatagosodás veszélyeit felismerve fogtak össze a jászszentlászlói, a móricgáti és a szanki gazdák, akik az érintett önkormányzatokkal közösen egyesületet hoztak létre, és a víz visszatartására egy mintaprojekt tervét is elkészítették. Ennek megvalósításához kerestek támogatókat. Kezdetben nehezen találtak értő fülekre, de kitartásuk nem volt hiábavaló, mára olyan mértékben megsokszorozódott az érdeklődés és a tennivaló, hogy Toldi Csaba, az egyesület elnöke – felhagyva korábbi munkájával – már csak ezzel foglalkozik. A baon.hu-nak elmondta,

több sikeres pályázat is segíti a kezdeményezés megvalósítását.

Az elnyert támogatásokból tavaly felújítottak hat műtárgyat (beton elzáróelemet), jövőre pedig tizenkét műtárgy felújítását végzik el. Ezek segítenek abban, hogy a lehullott csapadék ne folyjon el a Dong-éri-csatornán keresztül a területről.

Az így megtartott víz pedig hozzájárul ahhoz, hogy megemelkedjen a talaj vízszintje. Ezáltal alulról locsolják a növényeket, ami sokkal hatékonyabb az öntözéssel szemben – érvelt az egyesületi elnök, aki azt is elmondta, a téma iránt hatalmas az érdeklődés, az elmúlt évben több mint negyven előadást tartottak szerte az országban, de még az Agrárminisztériumban és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban is. Toldi Csaba a Szegedi Tudományegyetemen is tartott előadást, ahol megismerkedett a WWF Magyarország egyik képviselőjével. A környezetvédelmi civil szervezet azóta az egyik fő támogatója a kezdeményezésnek. A jövő évi közös programjuk keretében huszonöt mintaterületet hoznak létre Jászszentlászlón, Szankon és Móricgáton.

 A program során párakertet, víztározókat, csatorna­elzárással halnevelőket létesítenek,


Felújítják a Jászszentlászló és Móricgát közötti utat

 

– Hamarosan megvalósulhat egy régi álmunk, hiszen a közelmúltban megjelent kormányrendelet szerint végre teljes hosszában felújítják a Jászszentlászló és Móricgát közötti utat. Mindez már egy 22 éves adósság, és csak részleges felújítás volt az útszakaszon, de most egészen a felsőmóricgáti faluszélig elkészülhet az út két éven belül, amit már nagyon vártak az itt élők – mondta el Csontos Máté polgármester, aki örömmel újságolta, hogy 2015 októberétől így összesen 336,6 millió forintot nyertek a különböző pályázatokon.

– Öt éve egy kilencszemélyes kisbusz vásárlása volt az első a sorban, aminek beszerzésére 10 millió forintot fordíthattunk. A járműnek a beteg- és az ételszállításban azóta is nagy hasznát vesszük – sorolta Csontos Máté, aki elmondta, van még két másik kisbuszuk is, amiknek a tanyagondnoki feladatok ellátásában veszik hasznát, valamint az óvodások és iskolások szállításában jut szerep.
A Magyar Falu Program révén további fejlesztések is megvalósulhattak, így például a művelődési ház tetőterének rendbetételére több mint 5 millió forintot fordítottak. A falu­programból a temetői ravatalozó felújítására 5,6 millió forintot, a temető kerítésére pedig további 4,6 millió forintot költhettek.

A belterületi utak mellett a külterületi utak gondozása is fontos feladata az önkormányzatnak. A munkák során nagy hasznát veszik a 9,1 millió forintért vásárolt, új traktornak, egy 450 ezer forintért vásárolt gyűrűs hengernek, valamint annak az ágvágónak, amit 4,2 millió forintért sikerült beszerezni.

Járdaépítésre 15 millió forint támogatást kaptak

– A Jászszentlászló és Móricgát közötti közút 2,5 kilométeres szakaszának felújítása 150 millió forintba került. A belterületi járdák építésére 15 millió forint támogatást kaptunk, míg a Belügyminisztériumtól két részben 10-10 millió forintot fordíthattunk a belterületi utakra. Azt pedig kormányrendelet írja elő, hogy 2022-ig el kell


Nehéz évet tudhat maga mögött Jászszentlászló

 

Már a járvány első hulláma is nehéz helyzet elé állította az önkormányzatot, de a mostani helyzet sokkal súlyosabb, hiszen Jászszentlászlón is vannak már fertőzött személyek. A járványnak nemcsak egészségügyi, hanem komoly gazdasági kihatása is van, hiszen a védekezésre fordított költségek és a központi költségvetés elvonásai nagyon súlyosan érintik az önkormányzatot. Ennek okán a költségvetési kiesés meghaladja a tízmillió forintot – nyilatkozta a baon.hu-nak Nagy András.

A polgármester azt is elmondta, a madárinfluenza-járvány is súlyosan érintette a települést.

Nagy András arról is beszámolt, hogy

súlyosan érinti a települést a Fókusz Takarékszövetkezet beolvadása a Takarékbankba,

ezáltal ugyanis Jászszentlászlón megszűnt a takarékszövetkezet központi egysége. Ez a helyi iparűzésiadó-bevételben közel harmincmillió forint kiesést eredményez. Csak a takarékos gazdálkodásnak köszönhető, hogy ez a változás nem sodorja súlyos válságba az önkormányzatot – hangsúlyozta a településvezető. Ugyanakkor az átszervezés a munkavállalókat is érintette. Sok ember elvesztette az állását, vagy éppen Budapestre vagy Kecskemétre kényszerül munkába járni, hiszen a környező kistelepüléseken is megszűntek a bank fiókjai – tette hozzá a polgármester.

Jó hírekről is beszámolt a településvezető. Mint mondta, pályázati támogatásból több mint

277 millió forint értékben indultak el fejlesztések a községben:

mint például a bölcsőde építése, út- és járdaépítések, a közösségi ház rekonstrukciója, egészségügyi eszközök beszerzése, illetve a szolgálati lakás felújítása. Saját forrásból mintegy 11 millió forintot fordítottak fejlesztésekre. Így például az alapszolgáltatási központban villámhárító rendszer kiépítésére, a temetőnél új parkolók kialakítására, valamint a hulladékszigetek bekamerázására. A jövőben tervezik egy fitnesz- és pihenőpark kialakítását, új játszótér építését, az útfelújítások folytatását, valamint a régi napközi épületének felújítását – részletezte Nagy András. Kiemelte: több évtizedes vágyuk teljesül azzal, hogy hamarosan felújítják a Jászszentlászlót Móricgáttal összekötő utat.

Nyáron lerakták a bölcsőde alapkövét is. A felvételen: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke és Nagy András, polgármester
Fotó: Vajda Piroska


Eördögh András gyermekkori álma vált valóra

 

Az istálló az állatorvosnak kell, nem a lónak! – vallja Eördögh András, aki már régen megálmodta egy őseink lovaihoz leginkább hasonlító fajta kitenyésztését. Az egykoron ingatlanok adásvételével is foglalkozó lótenyésztő-biogazda már negyedszázada él a jászszentlászlói határban. A 130 hektáros kalmárföldi birtok a kunfakók birodalma, melyekből már vagy kétszáz egyedet számlálnak. A lovak egész évben a szabad ég alatt vannak, és jól bírják a szilaj tartást.

– Minden gyermeknek van valami álma, nekem is volt. Szerettem volna felülni egy lóra, és világgá menni vele. Amikor felnőtt lettem, és az utolsó földosztogatásnál kaptunk földet, akkor szerettem volna állatokkal benépesíteni. A szürke marha, a racka és a mangalica az adott volt, de a ló milyen legyen? Olyan lovat szerettem volna, amivel messzire tudok menni, és ilyen lovat nem találtam az akkori fajták között. Ráadásul olyan lovat akartam, ami a dicső magyar történelem egyik jeles képviselője volt – mesélte Eördögh András, akinek idővel teljesült a gyerekkori álma a kunfakóval, melynek hátán eljutott a Radnai-havasokig. Több ezer kilométert tettek meg felmálházva, miközben a lovak nem kaptak abrakot, azt ették, amit legelni tudtak.

– Kunfakónak nevezzük a fajtát, hiszen a kun vezérek egykori szállásterületén élünk, és én nagyon tisztelem ezt a népet. A fakó pedig a színe a lónak. Hankó Béla is így írta le honfoglalóink lovát: a legtöbb ló fakó színű volt, szíjalt háttal. Vörös István archeozoológus mindehhez még azt is hozzátette: arab hatást mutató, tarpán leszármazott. Hát így indult a mi kísérletezésünk, és olyan lovakat próbáltunk összeválogatni, amelyeket arab és tarpán vérhányaddal tudunk tenyészteni – mondta el Eördögh András, aki nyaranta táborokat is tart a tanyáján.

Megemlékeztek a száz évvel ezelőtti tragédiáról is a táborozó diákok

A közepes marmagasságú, mintegy 135–140 centiméter magas lovakról megtudtuk azt is, hogy a hosszú távú túrák mellett kiválóak a lovas harcászatra is.


Lerakták az új bölcsőde alapkövét Jászszentlászlón

 


Elismeréseket adtak át a Paradicsom fesztivál ünnepén

 

A település ünnepét tartották a hétvégén Jászszentlászlón. A faluhét alkalmat teremt arra, hogy a helyiek szórakozzanak, beszélgessenek, együtt ünnepeljenek és megnézzék a helyi művészeti csoportok előadásait.

– Ilyenkor meghívjuk a barátainkat is, akik segítenek, ha baj van, és örülünk, ha együtt ünnepelhetünk – fogalmazott a szombati ünnepségen Nagy András polgármester.

– Szent Pál apostol azt mondta, ne azt keressétek, ami széthúz és megoszt benneteket, hanem azt, ami összeköt. A mi kis falunk is így gondolkodik. Ennek az összefogásnak az eredménye a hetedik alkalommal megrendezett Paradicsom fesztivál és faluhét is.

Boldogságunk kulcsa a saját kezünkben van, gondolatainkban és tetteinkben gyökerezik. Mindenkinek hozzá kell tennie valamit képessége és tudása szerint az egyéni és közös boldoguláshoz. Úgy érzem, hogy itt, Jászszentlászlón hozzá is tesz mindenki – mondta a településvezető.

„Csak az tudja, hogy meddig mentünk, aki azt is látta, hogy honnan indultunk el” – idézte Jókai Mórt a polgármester.

– Sok szépet és jót értünk el az elmúlt évek alatt, de vannak még terveink az elkövetkezendő évekre is. Azt itt jelenlévők tudják, hogy honnan indultunk és remélem, hogy a céljaink is közösek – hangsúlyozta Nagy András, aki szerint Jászszentlászló olyan település, amely az itt dolgozó emberek munkájával, tisztességével tiszteletet vívott ki a megyében és az országban is.

Már hagyomány, hogy a falunapi ünnepség keretében adják át a községi kitüntetéseket is. Előtte köszöntötte a polgármester Csíkos Etelka és Lantosné Török Tünde tanárnőket, akik kimagasló pedagógusi munkájuk elismeréseként miniszteri elismerésben részesültek a közelmúltban. Köszönetet mondott még Szatmáriné Bazsa Rózsa védőnőnek is, aki negyvenéves munka után nyugállományba vonul.

A Jászszentlászlóért kitüntetést idén a Szentlászló Alapszolgáltatási Központ kollektívája vehette át elsőként. Az indoklás szerint az alapszolgáltatási központ közel két évtizede végzi magas színvonalú munkáját. Nemcsak az intézmény húsz lakóját ápolják, hanem a faluban sok-sok ember életét könnyítik meg nap mint nap. Munkájuk széles körű és összetett: a gyermekjóléttől a családgondozásig, a házi segítségnyújtásig, a napközis ellátásig és a benti gondozásig mindenben kimagasló teljesítményt nyújtanak. Ezt a munkát szeretné elismerni a képviselő-testület a kitüntető oklevéllel és emlékéremmel – mondta Nagy András, akitől Péntek Rita intézményvezető vette át a díjat.

Sebestyén István, Péntek Rita és Nagy András

A képen balról: Sebestyén István, Péntek Rita és Nagy András
Fotó: Vajda Piroska / Petőfi Népe


Elismerést kapott az ifjú hagyományőrző

 

Bár még csak 24 éves, de már rangos díjat kapott hagyományőrző munkásságáért a jászszentlászlói Lajkó Gergely. A néprajzkutató a Kunszövetség Sudár István- emlékérmét vehette át a Kossuth-díjas karcagi szobrászművésztől, jászkun főkapitánytól, Györfi Sándortól a közelmúltban.

Minden évben a legfiatalabb hagyományőrző kapja a Sudár István-emlékérmet. Olyan személy, aki a lovas hagyományőrzés területén dolgozik. A Kunszövetség a lovas kultúra kutatásáért ítélte oda a díjat Lajkó Gergelynek, akinek számos publikációja jelent már meg a témában. Életcéljának tekinti a lovas hagyományok népszerűsítését.

– Az az érdekes ebben, hogy a családomnak nem sok köze van a lóhoz. A szüleim és a nagyszüleim is pedagógusok. Kisgyermekként azonban számos olyan lovas élmény ért, melyek meghatározóak voltak az életemben. Mindig csodálattal figyeltem például a falusi fuvarosokat. A szomszédságunkban is élt egy lovaskocsis, aki rendszeresen megengedte, hogy elkísérjem. Tőle sokat tanultam a lovakról. A másik ilyen élmény a bugaci pusztához köthető, ahol óvodásként ámulattal néztem a csikósokat. Ez teljesen beégett az emlékeimbe, azóta vonzódom a pásztor hagyományokhoz is – mesélt a kezdetekről Lajkó Gergely, aki tanulmányait is ezen a területen folytatta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakán szerzett diplomát, szakdolgozatát a népi lovaskultúráról írta.

– Azt kutattam, miért is lovas nemzet a magyar. Kíváncsi voltam az árnyoldalakra is. Azt tudjuk, hogy a magyar ember mindig is értett a lovakhoz, csúcsra járatták a lókiképzést. Sőt, számos nyugat-európai ország magyar mintára szervezte meg a könnyűlovasságát. A fegyverek elterjedésével, majd a mezőgazdaság gépesítésével azonban a lovak is háttérbe szorultak. A hatvanas években a hazai lóállomány nagy része elpusztult. A té­eszesítéskor elvették a parasztgazdáktól a lovakat, amelyek sorra vágóhídra kerültek. Több száz éves vérvonalakat tollvonással szüntettek meg, és családok mentek tönkre a lovak lemészárlása miatt – magyarázta Lajkó Gergely.
– A ló azonban mindig is társadalmi rangot jelentett. A falvakban még nem felejtették el a lótartást, a falusi emberek most is tisztelik a lovat és a lovast. A lóra termett embert ügyesnek, talpraesettnek tartják. Ugyanakkor az ember is hálás azért, hogy a ló ilyen különleges státuszba emeli – sorolta Lajkó Gergely, aki jelenleg Budapesten él és a Néprajzi Múzeumban dolgozik. Építészmérnök barátnőjével azonban hamarosan visszaköltöznek Jászszentlászlóra. Nemrég vettek egy tanyát, ahol önellátó gazdálkodásba fognak, és persze lovakat is tartanak majd.

– Nem szabad hagyni, hogy a lószeretet kivesszen az emberekből. Nagyon sok tervünk van. Szeretnénk elérni, hogy a kistérség lóval bejárható legyen és hogy a falvakban legyenek lókikötők. Szeretnénk elérni, hogy az emberek ne idegenkedjenek a lovaktól. Szeretnénk a lovakat megszerettetni a gyerekekkel. A lovagoltatást nem futószalagon képzeljük le. Jó lenne, ha kulturáltabbá válna a falusi lovazás, mert akkor talán több ember kapna kedvet hozzá. Ugyanakkor sok tehetséges gyerek azért kallódik el, mert a szülők nem tudják megfizetni a lovasoktatást, ezen is változtatni szeretnénk – sorolta terveiket Gergely, aki egyébként mindenhová lóháton járna, ha tehetné. Beszélt még közösségfejlesztésről, természetvédelemről, hátrányos helyzetű emberek támogatásáról, vízvisszatartásról, önellátó közétkeztetésről, közösségi legeltetésről. Számos olyan kezdeményezésről, melyekbe a helybelieket is szeretné bevonni. Gergely ugyanis azt vallja, csak akkor tesznek a környezetükért az emberek, ha részesei lehetnek a történéseknek.


Időutazásra hív a jászszentlászlói kiállítás

 

Különleges időutazáson vehetnek részt azok az érdeklődők, akik ellátogatnak a közösségi házba, ahol a 19. század végi paraszti életet és gazdálkodást bemutató tárlat nyílt a napokban.

A kiállítás képek, dokumentumok, újságcikkek, filmanyag és korabeli tárgyak segítségével mutatja be a paraszti élet akkori mindennapjait. Négy kiállítási színtérben haladhatnak végig a látogatók, így megismerkedhetnek a pusztát benépesítő pásztorvilággal, a tanyaudvaron az intenzív mezőgazdaság kialakulásával, majd tovább haladva egy konyhán és egy szobán keresztül a paraszti élet átlagos tevékenységeiből kaphatnak ízelítőt. A Helytörténeti és Faluvédő Egyesület tárlatát Lezsák Sándor országgyűlési képviselő nyitotta meg. Mint mondta, amikor végigsétált a kiállításon, visszaröpült a gyermekkorába, a nagymamája világába. – Olyan különleges érzés ez, mint amikor egy rég nem látott, szeretett ismerőssel találkozik az ember – fogalmazott a honatya.

– Rendkívüli tudás és szervező erő halmozódott fel a tanyasi gazdálkodó családokban, a falvakban élőkben. Valójában itt van a titka annak, hogy a múlt erős gyökér, a jelen és jövő belőle él. Fontos megtalálni mindazt a múlt évszázadokban, ami ma is hasznosítható, mert csak így tudjuk belakni az országnak minden négyzetméterét. Mert ha mi nem tesszük ezt, akkor belakják helyettünk mások – hangsúlyozta Lezsák Sándor.

A kiállítás július 6-ig ingyenesen látogatható.


145 éves fennállását ünnepli idén Jászszentlászló

Mivel idén ünnepli fennállásának 145 éves évfordulóját a község, ebben az esztendőben különös figyelmet fordítanak a falualapítókra. Nagy András polgármester a Civil Kulturális Nap megnyitójában is a jeles évfordulóra emlékezett. Mint mondta, a falu születésnapjának meghatározása nem könnyű feladat, mert kevés kézzelfogható adat áll a rendelkezésükre. Az biztos, hogy 1745 május 6-án hirdetik ki Szentlászló puszta megváltását, négy jász település – Jászjákóhalma, Jászdózsa Felsőszentgyörgy és Mihálytelek – 4500 rajnai forintot fizetett a pusztáért, amit később legeltetésre használtak. 1805-ben kimérik a négy település részére a megváltás arányában a pusztát. Ekkor már mintegy 1300 holdat művelésbe vettek a gazdák. Elindultak a tanyasi gazdaságok és 1854-ben már az összeírásnál 34 jákóhalmi és 2 mihálytelki és 4 felsőszentgyörgyi gazdának volt lakóháza a jelenlegi településen. A katolikus egyház ebben az évben 111 lakost vett számba – részletezte Nagy András.

Ettől az időtől fogva nem volt megállás, a település kialakulása, fejlődése töretlen lendülettel haladt. A vasút és a közút fejlesztése a gazdaság fellendülését a kiegyezés a politikai stabilitást, államigazgatási reformot hozott. Mindez elősegítette, hogy 1873 október 20-án a kerületi közgyűlés tárgyalja a jákóhalmi, felsőszentgyörgyi és mihálytelki pusztának a nagyközséggé alakulása iránti beadványát. A közgyűlés támogatta és elküldte a belügyminiszternek az előterjesztést. 1874 májusában érkezett a leírat, hogy a miniszter engedélyezte Pusztalászló nagyközséggé alakulását. Ezért mi ezt a dátumot tekintjük a falu alapítás idejének – összegezte a polgármester. Beszédében a helybelieket is méltatta. Elmondta, az itt élőkre mindig is jellemző volt, hogy képezték magukat. Ugyanakkor a szentlászlói emberek a köz gyarapításáért is sokat vállaltak. A jász és kun emberek kitartása, szorgalma, munkabírása és erkölcsi tartása megmaradt a ma itt élőkben is – hangsúlyozta Nagy András.

Civilek a színpadon

A Civil Kulturális nap jó alkalom arra, hogy bemutatkozzanak a helyi gyermekek, egyesületek. Így idén is felléptek zeneiskola növendékei, az iskolása néptáncosai, a Silver Step Táncstúdió táncosai, a nyugdíjas klub kultúrcsoportja, a Tanári Kanári Kórus, a Hangász Együttes, a testvér települések csoportjai, a kunszállási Csűrcsavaró Néptáncegyüttes, a Kiskunmajsas Ifjúsági Fúvószenekar és a Fészek Színjátszó Egyesület. A nap folyamán bárki megnézhette a Paraszti élet és gazdálkodás című kiállítást a Közösségi Házban.


Vízvisszatartással mentenék meg a Homokhátságot

Évek óta szajkózzák a jászszentlászlói, a móric­gáti és a szanki gazdák, hogy csak a víz visszatartásával lehet megmenteni a Homokhátságot az elsivatagosodástól. A gazdák az érintett önkormányzatokkal közösen egyesületet hoztak létre és a víz visszatartására egy mintaprojekt tervét is elkészítették. A megvalósításhoz azonban eddig nem sikerült a forrást előteremteniük. Az elmúlt évek aszályait látva azonban sürgősen cselekedni kell – hangzott el azon a tanácskozáson, amelyet a napokban tartottak a jászszentlászlói községházán. 
 

Tizenharmadik alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz a Dongér-­Kelőér Egyesület tagjai, hogy végre megoldást találjanak a víz visszatartását célzó mintaprojektjük megvalósítására. A tanácskozást Nagy András, Jászszentlászló polgármestere vezette, a megbeszélés vendége volt még Bartos Mónika (Fidesz) országgyűlési képviselő is, aki környezetgazdálkodási agrármérnökként segíti az egyesület elképzeléseinek megvalósítását.

A tanácskozáson elhangzott, hogy a Homokhátság területe speciális vízgazdálkodási kihívásokkal küzd. A rossz vízgazdálkodású talajokon a téli többletvíz rövid időn belül a mélyebb területeken jelenik meg, az így felhalmozódott vizeket azonban a lehető leghamarabb elvezetik a csatornarendszereken, ezért ezek a vizek az aszályos időszakban már nem használhatók fel. A felszín alatti vízkészletek pedig csak korlátozásokkal használhatók öntözésre. Így az aszályos időszakban nem áll rendelkezésre olyan vízkészlet, amely kielégítené az ökológiai vízigényeket, illetve a gazdálkodók vízigényt.

A kedvezőtlen adottságok ellenére az érintett településeken a lakosság jelentős része a mezőgazdaságból él, ám ahhoz, hogy a gazdálkodók ne veszítsék el megélhetési forrásaikat, mielőbb meg kell teremteni a vízvisszatartás lehetőségét. Az egyesület fejlesztési elképzelése szerint ez a településeken található belvízelvezető csatornák vízkészletének kivezetésével megoldható lenne. Ehhez azonban olyan beruházásra, vagyis műtárgyak kialakítására van szükség, amelyek alkalmasak a vizek kormányzására, visszatartására. Az előzetes számítások szerint mintegy százmillió forintból megvalósítható lenne a mintaprojekt. Az egyesületnek azonban jelenleg a forrás előteremtése jelenti a legnagyobb kihívást.


Felavatták a község értékeit bemutató sétányt Jászszentlászlón

A jászszentlászlói művelődési ház udvarán sétálva tizennyolc tablón keresztül ismerhetik meg az érdeklődők a község több mint negyven helyi értékét. Az úgynevezett helyi érték sétány ünnepélyes átadását szombaton tartották.
 

– Az ország nagyobb része kis falvakból áll. A nagyváros lüktető, pezsgő életében van valami izgalmas és vonzó. De a valószínűtlenül gyorsan pergő idő kevés alkalmat ad elgondolkodásra, emlékezésre. Egy falu lassabban, egyszersmind megfontoltabban éli az időt. Még fontosak a múlt jelenlévő tárgyai, ahogy fontosak az emlékek is, amelyeknek szálaiból a most élők és a valaha éltek történelme szövődik – idézte köszöntőjében dr. Mádl Ferenc köztársasági elnököt Nagy András polgármester a helyi érték sétány szombati átadásán.

Mint mondta, ez az idézet is megmutatja, hogy a kistelepüléseknek mit jelent a helyi érték. – A helyi értékek feltárása, rendszerezése, megőrzése, bemutatása egy szemlélet, elhivatottság. Községünkben nagy hangsúlyt fektetünk gyermekeink szemléletformálására, ami már óvodáskorban elkezdődik a hagyományőrző kincses óvodánkban. Iskolánk tanulói is jártasak a témában, hiszen egymásután háromszor nyerték meg a körzeti hungarikumvetélkedőt. Tíz éves a Helytörténeti és Faluvédő Egyesületünk, van helyi érték bizottságunk és helyi értéktárunk is – részletezte a polgármester.

 

– Munkájuknak köszönhetően hat témakörben több mint negyven helyi értékkel büszkélkedhetünk. Közülük kettő bekerült a megyei értéktárba is. Vannak aktivistáink, akik feltárják, ajánlják az újabb helyi fontosságú dolgokat, ez a munka azonban végtelen. Gyermekeinket az értékeink és hagyományaink szeretetére neveljük, s közben végezzünk olyan munkát, hogy majdan mi is bekerülhessünk az értéktárba – fűzte hozzá Nagy András.

– Jászszentlászló kincses település. Ezt tapasztalhattam az elmúlt években többször is, vetélkedők, kiállítások, beszélgetések alkalmával. Olyan tudásanyag van Jászszentlászlón, ami rendkívüli érték – hangsúlyozta az ünnepélyes átadáson Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, a Hungarikum bizottság tagja. Hozzátette: nincs a Kárpát-medencében olyan település, ahol ne lennének kisebb-nagyobb kincsek. Ne lenne olyan teljesítmény, amely erősíti az egyént, a közösségét, családját és szűkebb-tágabb környezetét. De meg kell találni és helyzetbe kell hozni ezeket a kincseket. A kincseket érő tudást, épületeket, gyűjteményt, közösségi formákat. Erről szól a hungarikum törvény is. Ennek a törvénynek az a lényege, hogy segítségével be tudjuk rendezni az ország és a települések kirakatát. Az államnak pedig kötelessége a minőséget, a teljesítményt nemcsak értékelni, hanem helyzetbe is hozni – summázta a honatya.


Kiállításon idézik fel a térség múltját

Jászszentlászlón a Helytörténeti és Faluvédő Egyesület szervezésében mutatják be az egykori paraszti életet és gazdálkodást.

„Elég gazdag, aki másra nem szorul” – ez a mottója a tárlatnak, amelyet Jászszentlászló 145 éves születésnapja kapcsán hoztak létre, és a puszta 19. század végi benépesülésétől egészen 1955-ig mutatja be, hogyan éltek az ősök a térségben. A kiállítási anyag összegyűjtésében a járás településeivel is együttműködtek.

Mészáros László, a kiállítás egyik szervezője elmondta: Jászszentlászlón már a 19. század végén megjelent az úgynevezett intenzív gazdálkodás, ami a nagy uradalmi birtokokon csak később indult meg. A Tápai család – egy özvegyasszony négy gyermekkel – például egy jól szervezett farmot hozott létre 50 holdon gazdálkodva.

Az április 27-én, szombaton, 17 órakor nyíló kiállításon a gazdag fotó- és tárgyi anyagon kívül korabeli ételeket is megkóstolhatnak a látogatók, lesz pásztortarhonya, köleskása, tejpite és kukoricamálé is.


Ízig-vérig disznótort tartottak Jászszentlászlón

A majsai kistérség települései, valamint az erdélyi Nagygalambfalva böllércsapatai vetélkedtek szombaton, az Ízig-vérig disznótor elnevezésű vigasságon a jászszentlászlói piactéren.


Csokorba gyűjtötték a magyar anyanyelvű alkotók munkáit

Szárnypróbálgatók címmel a magyar kultúra napja alkalmából jelent meg a Magyar anyanyelvű alkotók országos antológiája. A kötetbe beválogatták Lajkó Gábor jászszentlászlói tanár három költeményét is.

A tehetségek felkutatását célul tűző Alföld Művészeti Egyesület Faludy György Irodalmi Műhelye és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád megyei szervezetének Szépírói Tagozata tizenhatodik alkalommal hirdette meg a Szárnypróbálgatók elnevezésű alkotói versenyét és készített antológiát a legjobb alkotásokból. Ebben jelentek meg Lajkó Gábor tollából A dal születése, a Március, illetve az Édesanyám című versek.

A Jászszentlászlón élő tanár egy kiskunmajsai általános iskolában tanít angolt, magyar irodalmat, etikát és éneket. Hobbija a versírás és a zene. Néhány éve jelent meg első, gyermekeknek szóló könyve Ritmusbirodalom címmel. Verseit meg is zenésítette, melyeket Pöttyös Bögre nevű zenekarával adnak elő különböző rendezvényeken.

– Kezdetben csak gyerekeknek szóló verseket írtam, de szűknek éreztem ezt a területet, szerettem volna a felnőtteket is megszólítani. A feleségem, aki irodalmat tanít, sokat segít, és biztatott, hogy próbáljam ki magam. Először a kiskunhalasi József Attila Irodalmi Körnek küldtem el néhány versemet, az Édesanyám címűért elismerő oklevelet is kaptam. Ez is ösztönzött arra, hogy beadjam a verseimet a Szárnypróbálgatók pályázatára. Tíz alkotást kellett beküldeni, ezek közül három költeményem került bele az országos antológiába. Sőt, a verseim bronz minősítést is kaptak, ami nagy megtiszteltetés számomra. További lökést adott ahhoz, hogy folytassam ezt az utat – nyilatkozta hírportálunknak Lajkó Gábor, akitől azt is megtudtuk, hogy kisgyermek kora óta ír verseket.

Gábor születésétől fogva mozgássérült, a Pető Intézetben tanították meg járni ötévesen. Ebből annyit profitált, hogy amíg a többiek fociztak, ő olvasott. Tízéves volt, amikor meg kellett műteni a lábát, sokáig volt ágyhoz kötve és azzal szórakoztatta magát, hogy verseket olvasgatott és írogatott. Sok időbe telt, mire ezt a helyzetet elfogadta. Érik benne, hogy egyszer erről is ír majd egy olyan verset, ami erőt adhat a sorstársainak.

Gábor nem tartja magát sem költőnek, sem zenésznek, hanem inkább lelkes kísérletezőnek.

– Sokszor mondják az emberek, hogy nincs idejük olvasni. A vers azonban egy jó lehetőség, hiszen rövidek, bármikor kézbe lehet venni egy verseskötetet. Annak örülök, hogy a diákjaim is szívesen elolvassák a verseimet. Abban bízom, hogy ezáltal kedvet kapnak máshoz is, akár egy novellához vagy regényhez – tette hozzá Gábor. Azt is elmondta, hogy együttesével lázasan készülődnek a költészet napjára.

Együtt zenél Levente fiával

A Pöttyös Bögre zenekarral eddig csak saját verseit adta elő Gábor, de igény merült fel arra, hogy zenésítsenek meg ismert költők műveit is, így már több József Attila-vers van a repertoárjukon. Külön öröm számára, hogy a zenekarban együtt muzsikálhat Levente fiával, aki szaxofonon játszik. A hat éve alakult együttes tagja még Kis Dávid, Kis Csaba és Nánai Ádám.


Átadták a felújított könyvtárat Jászszentlászlón

Közel negyvenöt millió forintból újult meg a községi könyvtár Jászszentlászlón. Az épület felújítására a helyi önkormányzat mintegy negyvenmillió forintot, míg a belső berendezésre a megyei könyvtár négymillió forintot fordított. A kívül-belül megújult intézmény ünnepélyes átadását pénteken tartották.

Nagy András polgármester köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a felgyorsult világban folyamatosan bővíteni kell a tudásunkat. Mint mondta, kikényszeríti belőlünk az élet az állandó tanulást és az alkalmazkodást. Ha ezt elfogadjuk akkor egyenes út vezet a könyvtárba, a tudás központjába. – Ez az intézmény jó szemlélteti Jászszentlászló fejlesztési stratégiáját, életfilozófiáját, amelyet a kis lépésekkel előre elve vezérel. Ilyen kis lépésekben újítottuk fel a könyvtárunkat is. Először a tetőszerkezetét, majd a homlokzatát, az elektromos hálózatot, végül pedig a belső tereket. Bízom benne, hogy olyan színteret tudunk átadni, ahol magas színvonalon szerezhetnek új ismerteket gyermekeink – hangsúlyozta a polgármester.

Dr. Temesvári Péter a Bács-Kiskun megyei önkormányzat jegyzője arra biztatta a jelenlévőket, hogy ne csak a világhálón keresztül próbáljanak információkhoz jutni. – Törekedni kell arra, hogy a könyv ne merüljön feledésbe. Ne legyenek olyan generációk, amelyek nem ismerik a nyomtatott könyv olvasásának az élményét – tette hozzá a jegyző.

Ramháb Mária a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár igazgatója arról számolt be a pénteki ünnepélyes átadáson, hogy Jászszentlászló a kilencvenedik település, amely csatlakozik a megyei könyvtári ellátórendszerhez. – Ez a szolgáltatás több szempontból is előnyös a településeknek. Folyamatosan biztosítjuk a könyvellátást, az információkat, a programokat és mindent ami szükséges ahhoz, hogy jó legyen ma könyvtárba járni. A könyvár megújult, tágas terei nem csak a könyveknek, de a helyi közösségeknek is helyet biztosítanak a jövőben – hangsúlyozta Ramháb Mária.

A megújult közösségi hely átadásán közreműködött Magyar Csenge a Szent László Általános Iskola diákja, valamint a Hangász Citera Együttes ifjúsági csoportja. Az ünnepélyes átadás után a megyei könyvtár munkatársai játékpartira várták a helyi óvodásokat és iskolásokat.


A citerás lányok adják az utánpótlást

Hétfő óta zajlanak a Faluhét és Paradicsom Fesztivál rendezvényei a községben, ahol csütörtökön térségi citerás találkozót tartottak.

Az Egy húron pendülünk! elnevezésű összejövetelt második alkalommal rendezték meg és a siker ezúttal sem maradt el.
Már az elsőnek fellépő jászszentlászlói Hangász Együttes ifjúsági csapata is jó hangulatot teremtett a Győrök Imre Sporttelepen felállított rendezvénysátorban. A Szent László Általános Iskola citeraszakkörösei – Dékány Lili Zora, Toldi Níla, Hunyadi
Maja, Zsibrita Dorina – Kun-Szabó Jánosnak, a Hangász Együttes vezetőjének irányításával adták elő műsorukat, amit nagy tapssal jutalmazott a közönség.

A többi közreműködő, a jászszentlászlói Hangász Együttes, a Zsanai Népdalkör, a szanki Kéknefelejcs Dalárda és Citerazenekar, a Csólyospálosi Hagyományőrző Asszonykórus és Kisteleki Citerazenekar is bizonyította, hogy milyen fontos szerepe van a kultúránkban a húros hangszernek.

Jászszentlászlón a helyi értéktárba is bekerültek Nagy­istók János citerakészítő alkotásai, aki több mint ötven éven keresztül készített citerákat.

A község értéktára csütörtökön újabb elemmel gyarapodott, mert Szunyi Sándor tárogatóművészete is bekerült a helyi értékek közé. Nagy András polgármestertől megtudtuk: Szunyi Sándor nemcsak tárogatójátékával érdemelte ki az elismerést, hanem azzal is, hogy a hagyományostól eltérő technológiával tárogatófúvókákat készít, amihez kevesen értenek Európában.


Az alapító elődökre emlékeztek Jászszentlászlón

Vajda Piroska

A település alapító elődeire emlékeztek május elsején Jászszentlászlón, ahol tizedik alkalommal rendezték meg a Civil Kulturális Napot és ötödszörre a Falulapítók Napját. A Civil Kulturális Nap keretében Pedagógus Szolgálati Emlékérmet vehetett át 40 évi színvonalas munkája elismeréseként Horváth Lászlóné Katalin és Juhász Irén. Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként pedig Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott Rókus Róbert történelem-magyar szakos tanár.


Új tornaszobát avattak a jászszentlászlói óvodában

 
Tornaszobát kaptak ajándékba az óvoda 70 éves születésnapjára a jászszentlászlói gyerekek. Az új létesítményt – amely 27 millió forint kormányzati támogatásból épült meg – pénteken ünnepélyes keretek között avatták fel. A nemzeti színű szalagot Csúri Ferencné óvodavezető, Nagy András polgármester és Lezsák Sándor országgyűlési képviselő közösen vágta át.
 

Az óvoda a helyi általános iskola öreg épületében kezdte meg működését 70 évvel ezelőtt. 1951-ben költözött jelenlegi helyére a Rácz féle polgári házba. Bácsalmási Imréné volt az intézmény első vezetője, akit az ünnepségen is köszöntöttek. Mivel folyamatosan nőtt az igény az óvodai nevelés iránt, ezért 1977-ben 50 fővel bővítették a férőhelyek számát. Így már 110 gyermek befogadására volt alkalmas az óvoda. 2004-ben bölcsődei csoport is indult az intézményben. Az óvoda jelentős felújításon esett át 2010-ben, most pedig egy nagy tornaszobával egyben közösségi térrel bővült az intézmény.


Hatalmas küzdelmet vívtak meg a nők

 
A centenáriumi emlékévhez kapcsolódva rendezett kiállítást a Jászszentlászlói Helytörténeti Egyesület az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából. A hátország életét bemutató tárlat ünnepélyes megnyitóját pénteken tartották a közösségi házban.
 

Mit követelt a háború az asszonyoktól? A nők, mint a háborúk hősei című tárlat Pap Eliza történész doktorandusz szakmai irányításával valósult meg. A kiállítást kalauzolásával ismerhették meg az érdeklődők.

– Amikor az első világháború hőseiről beszélünk, elsősorban az idegen harctereken küzdő, vérüket és életüket áldozó katonákra gondolunk. Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az asszonyok és gyermekek szintén kiszolgáltatott helyzetben voltak. Éppen ezért kiállításunk nem a fegyverekről és a vérről szól. Sokkal inkább az otthonmaradottak gigászi küzdelméről. Azokról a csatákról, amelyek a színfalak mögött zajlottak. Hiszen a nők megtanulták a háború borzalmait és szenvedéseit elviselni, fiút, férjet odaadni, könny nélkül szenvedni – fogalmazott megnyitóbeszédében Pap Eliza.

A tárlaton négy enteriőrszerűen berendezett tér fogadja a látogatót. Az első kiállítótérbe egy folyosón keresztül vezet az út, ahol egy Jászszentlászló­ról bevonult katona és családja tekint vissza ránk. Itt információt kaphatunk a háború kitörésének körülményeiről, a településről és a kistérségből bevonult katonák sorsáról, amely korabeli fényképek formájában is megelevenedik. Az első térben egy szempillantás alatt a korabeli Budapesten találhatjuk magunkat a trónörökös pár életét kioltó merénylet után. A háború kitörését a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta, tüntetések indultak meg a háború mellett. Ez az érzés megjelenik Müller János háborús fotóriporter képei alapján is. A hirdetőoszlopon korabeli filmhíradók segítségével elevenedik meg a múlt.

Továbbhaladva, a hátország megváltozott gazdasági helyzetére fókuszál a tárlat. Közelebbről is megismerhetjük a hadikölcsön-jegyzés, illetve a hadi mozsarak történetét dokumentumok, tárgyak és fényképek segítségével. A Vöröskereszt Egylet munkáját bemutató egységben a korban használatos egészségügyi eszközök is láthatóak.

– A háborús hátország szürke mindennapjaiba a szórakozás is beletartozott. A szomorú mindennapokat a Királyi Színházban 1916. november 3-án bemutatott Csárdás királynő című operett segítségével igyekeztek megtörni. Az eredeti hangfelvételek még inkább segítik közelebbről megismerni a korszakot – részletezte Pap Eliza.
A tárlat a kor gasztronómiáját is igyekszik bemutatni, hiszen az első világháború magával hozta az étkezési kultúra megváltozását is.
– A korabeli ételjegyek, szakácskönyvek mellett a korban használt fizetési eszközöket is bemutatjuk. A befejező színtérbe belépve pedig egy tanyasi udvar, illetve egy paraszti konyha képe elevenedik meg. A magukra maradt asszonyok küzdelmei mellett a kényszerű rekvirálások világába is bepillanthatunk. A használati tárgyak propagandahatását is megismerheti a látogató – tette hozzá a történész.

Bárhol beszédes lenne a kiállítás

– Ez a rangos kiállítás bárhol az univerzumban beszédes lenne. Olyan világot idéz meg, amelyet igenis meg kell ismernünk – hangsúlyozta a megnyitón Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője.
– A velem egykorúak találkozhattak a környezetükben, a családjukban első világháborús katona hősökkel. Én magam is beszéltettem őket, nagyon sok élmény gazdája lehettem általuk, de soha nem tudtam elfogadni, megérteni azt, hogy lehetett berendezkedni ott a lövészárkokban hóna­pokra, sőt évekre. Hogy lehetett ott karácsonyt ünnepelni? Hogy lehetett megszokni a megszokhatatlant? Hogy lehetett elviselni azt az állandó feszültséget, a halál veszedelmét? Hogyan lehetett az otthonmaradottaknak alkalmazkodni ahhoz a helyzethez, amibe belekényszerültek? Átvenni a papa, a nagyfiú feladatát, beállni munkába. Ez a tárlat nagyon sok kérdésre választ ad a látogatóknak – mondta a megnyitón a honatya.


Az első világháború hőseire emlékeztek

 
Az első világháborús hadisírok és emlékművek felújítására a Honvédelmi Minisztérium és a Hadtörténeti Múzeum által kiírt pályázaton elnyert 300 ezer forintos támogatásból 3 katona – Such József és két orosz hadifogoly – síremlékét újították fel Jászszentlászlón.
 

– Nem csupán az állagmegóvás volt a cél, hanem az is, hogy az emlékezés, a tiszteletadás merüljön a feledés homályába – fogalmazott a pénteki ünnepségen Bozóki Szilvia, a helyi művelődési ház vezetője.

– Fontos, hogy a gyermekeinkkel tudassuk, mi történt az első világháborúban. Tegyük ezt szóval és tettel – folytatta a megemlékezést Nagy András polgármester. Elmondta, 2014-ben önerőből újították fel az első világháborús emlékművet. Jászszentlászlóról mintegy 500 embert vittek el a háborúba, közülük 124 ember nem jött vissza soha. Szinte minden család megsérült és csonka maradt. Mindent meg kell tenni azért, hogy ez még egyszer ne következhessen be – hangsúlyozta a településvezető.

– Nagyon nehéz nekünk – akik emlékműveket újítunk fel – önmagunkban megújítani ezeknek a katonáknak az emlékét. Nehéz, mert azt a sok gondolatot, érzelmet, amit az a nyolc és fél millió ember akár a mi oldalunkon, akár az ellenség oldalán megélhetett, felidézni lehetetlen – tette hozzá Lezsák Sándor, a körzet országgyűlési képviselője.

– Ha valóban rendet akarunk a lelkünkben, akkor meg kell erősíteni a hőseinket emlékezetünkben és meg kell hajtani a fejünket az ellenség sírja előtt is – mondta a megemlékezésen a honatya. A beszédek után Feri Romulusz atya áldotta és szentelte meg a felújított sírokat.


 Tíz iskola újul meg a megyében

 
Jelentős fejlesztések valósulnak meg a Kecskeméti Tankerületi Központ tíz intézményében Bács-Kiskun megyében a következő három évben.
 

Az infrastrukturális beruházásokról hétfőn tartott sajtótájékoztatót Zsámboki Anna igazgató a központ kecskeméti székhelyén. Az első nyertes pályázat keretében 1,5 milliárd forintot fordítanak három intézmény – a lajosmizsei Fekete István Sportiskolai Általános Iskola, a kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola – komplex felújítására, hozzávetőlegesen 500-500 millió forint értékben.

A második nyertes pályázat keretében 704 millió forintot nyertek el újabb hét iskola kisebb mértékű fejlesztésére. Kecskeméten a Bolyai gimnáziumra ebből 120 millió, a Katona gimnáziumra 55,6 millió, a Magyar Ilona Általános Iskolára 107,8 millió, Kiskunfélegyházán a Darvas Általános Iskolára 45,9 millió, a Móra Ferenc Gimnáziumra 115 millió, Kiskunmajsán az Arany János Általános Iskolára 139,6 millió, Jászszentlászlón a Szent László Általános Iskolára 120 millió forint jut.


 Taroltak az országos döntőben a nyugdíjasok

 
A jászszentlászlói nyugdíjasklub kimagasló sikereket ért el a három napos versenyen.
 
A háromnapos talál­kozón 1300 versenyző 260 produkciót­ mutatott be. A jászszentlászlói csapat öt produkcióval indult, valamennyi kimagasló minősítést ért el.

A sikeres csapat Fotó: Vajda Piroska

Tamási Andrásné Romhányi József Bolha című versét szavalta, amiért ezüst minősítést kapott. Ivicz Györgyné A szegény ember bőrpuskája című székely népmesét mondta­ el, amivel kiemelt arany minősítést nyert. Csenki Gábor nótacsokorral indult, harmonikán Dékány Ferenc kísérte. Produkciójukért arany minősítést kaptak. Az énekkar és a színjátszó csoport is arany minősítéssel térhetett haza – tájékoztatta lapunkat Csenki Gáborné klubvezető.

A jászszentlászlói nyugdíjasklub idén ünnepli hétéves fennállását. A klub harminckét tagja havonta rendszeresen találkozik. Közülük tizenhatan alkotják a kultúrcsoportot, melynek tagjai először csak saját örömükre ­nótázgattak, verseltek, majd később kedvet kaptak a színjátszáshoz is.


 Átadták a díjakat

 
A községi konyha munkatársai és a Hangász Egyesület kapta idén a legrangosabb községi elismerést Jászszentlászlón.
 

A szomszéd településekről, határon túlról érkezett vendégekkel együtt ünnepeltek a jászszentlászló­iak a hétvégi falunapon. A Paradicsom Fesztiválra keresztelt esemény bővelkedett programokban, mindenki találhatott kedvére valót. A fesztivál fő eseménye volt szombaton a községi kitüntetések átadása.

– Az embert és a két keze által elvégzett munkát ünnepeljük a mai napon. Van ­mire büszkének lennünk, hiszen sok mindent köszönhetünk a falualapítóknak, akik a félig földbe vájt kunyhókból egy települést hoztak létre. Elkötelezettek voltak a községért, ami abból is látszik, hogy ezen a homokon úgy gazdálkodtak, hogy közben a jövő felé mutatva a falut is gyarapították: templomot, jegyzői és tanári­ lakást, iskolákat építettek. A közoktatás 160 évvel ezelőtt indult el a településen, a ­község idén 144 éves fennállást ünnepli – részletezte a településvezető, Nagy András.

Amellett, hogy a földből, a semmiből kiemeltek egy települést a közösséget is építették. Létrehozták a gazdakört, megalapították a színjátszók körét és volt leányegylet is, melynek tagjai minden vasár­napi szentmise után összejöttek, beszélgettek. A történeti krónikások azt is feljegyezték, hogy 1918-ban a hasonló települések között először hozták létre a jászszentlászlóiak a szükségpénzt, hogy a háború után megindulhasson a kereskedés a faluban, ahol az elsők között nyitott meg a gyógyszertár, két orvos ügyelt a ­helyiek egészségére, és két ügyvédjük is volt. – Sok-sok áldozat révén az 1930-as évekre Jászszentlászlót polgári kisvárosi szintre emelték az alapító parasztcsaládok. Ebből is jól látszik, hogy a jászszentlászlói embert mindig is a kezdeményezőkészség, az elkötelezettség és a tettrekészség jellemezte. Hasonló elkötelezett emberek közül választottuk ki az idei kitüntetetteket is. Ebben az évben közösségeket jutalmaztunk – fejtette ki a polgármester.

A helyi képviselő-testület döntése értelmében Jászszentlászló községért kitüntetést kapott a községi konyha­ dolgozóinak közössége, melynek tagjaira bármikor számíthatnak a falubeliek. – Minden különleges kérést teljesítenek, és persze kiválóan főznek. Ebben egyetértenek a gyerekek és a felnőttek egyaránt – hangsúlyozta a ­polgármester. Szintén Jászszentlászló községért kitüntetést kapott a Hangász Egyesület,­ amely az egyik legrégebben működő zenekar a településen. – Az összetartó csapat felejthetetlen zenedélutánjaival rendszeresen megajándékozza a helybelieket. És ami a legfontosabb, szívükön viselik az utánpótlás-nevelését – tette hozzá Nagy András. A polgármester az év védőnőjének választott Szatmáriné Bazsa Rózsát is köszöntötte.


 Félegyházi és jászszentlászlói védőnőket is díjaztak

 
Félegyházi és jászszentlászlói győztese is van az Év védőnője díjnak.
 

Több száz jelölés érkezett az Év védőnője díjra, amelyet idén öt kategóriában hirdetett meg a Magyar Védőnők Egyesülete. A szervezet célja, hogy egy kistelepülésen, egy közepes méretű településen és egy nagyvárosban dolgozó védőnőt jutalmazzanak. Ezen kívül védőnői tanácsadói közösség