Idén is nehéz évet zárt a szentlászlói önkormányzat

Felújította a több mint százéves tanyaépületet Csomor József

2021. 11. 01. 15:25 Vajda Piroska

Hosszú évek gondos munká­jával vált Jászszentlászló egyik ékszerdobozává az a több mint százéves tanyaépület, amelyet Csomor József mentett meg az enyészettől. A felújított és korhűen berendezett faluszéli épületből tájházat szeretne kialakítani. Bár még messze van a végleges elképzeléstől, de előzetes bejelentkezéssel már látogatható a gyűjtemény.

Csomor József és családja 2009-ben vette meg a község egyik legrégebbi házát, mely az 1900-as évek elején épült. A lebontásra ítélt romos és kifosztott épületben József meglátta azt a lehetőséget, amit a leszármazottak nem, és családja támogatásával megvásárolta az épületet.

József akkor még alig múlt 15 éves, de már akkor foglalkoztatták a régi tárgyak, a népi építészet, mindig szívesen hallgatta az idős emberek régi történeteit.

Nagy lelkesedéssel vágott neki a tornácos ház felújításának. Idő és pénz híján azonban csak apránként, lépésről lépésre haladt a munkával, ami már a végéhez közeledik, így szinte régi pompájában ragyog az épület, amit József kezdeményezésére az önkormányzat védetté nyilvánított. A felújítás során megőrizték az épületen a kor építészeti stílusjegyeit, az eredeti nyílászárókat, burkolatokat, még a fürdőszobát is visszaállították eredeti állapotába – mutatta büszkén József, aki az épület felújításával párhuzamosan elkezdte gyűjteni a régi bútorokat, használati tárgyakat, hogy legyen mivel berendezni a házat. Ma már gazdag gyűjteménye van, amely jól tükrözi az egykori építtető család életét és mutatja be az 20. század eleji parasztpolgári életet. A házat, amely stílusjegyeiben is két világot – paraszt és polgár – kapcsol össze, a falu alapítói közé tartozó házaspár, Győrök Julianna és ifj. Tápay Ferenc építette.

Csomor József arról is mesélt hírportálunak, hogy gyűjteményének minden egyes darabjához egy-egy történet is tartozik. Egyik érdekessége például az a billog, vagyis pecsét, amivel a Tápay család a terményeszsákokat jelölte meg. De a gyűjteményben látható a hazánkban használt első televíziók egyike is, amely egyébként Kiskunmajsa második televíziója volt.

A készülék jelenleg egy olyan hűtőszekrényen áll, amely a mai modern hűtők elődje, még áram nélkül, jéggel tartotta frissen az ételt

– sorolta József, aki gyűjteményének darabjait a régi padlásokat, vásárokat járva gyűjti össze. Sokan tudják róla, hogy szenvedélyesen gyűjti a régiségeket, így gyakran meglepik ismerősei egy-egy különlegességgel.

Azt is megtudtuk, hogy az épület szomszédságában álló cselédházat már  nem állt módjukban megmenteni az enyészettől. Az épület alapanyagául szolgáló agyag azonban nem megy veszendőbe, mert József újraveti a vályogtéglákat, melyekből egy közösségi teret szeretne építeni, ahol alkotótáborokat, táncházakat, különböző kézműves-foglalkozásokat tartanak majd. Tervezi azt is, hogy nyáron tábort szervez a fiataloknak, akik bepillantást nyerhetnek a vályogvetés rejtelmeibe, sőt, ki is próbálhatják azt.

Csomor József végezetül elmondta, azt szeretné, hogy a tájház a találkozások helyszíne legyen, ahol lehetőség van az ismerkedésre, a párbeszédre, ahol tudást és tapasztalatot lehet szerezni, és ahol a hagyomány találkozik a jelennel.

Évekig küzdöttek a Jászszentlászló és Móricgát közötti út felújításáért

Nagy András, Jászszentlászló polgármestere arról beszélt, hogy mindkét település életében jelentős mérföldkő az út felújítása. Ugyanakkor fontos a kistérség és a megye életében is.

Gazdasági szempontból is meghatározó, ezzel a fejlesztéssel ugyanis a megye legnagyobb gazdasági szereplője több települést ér el, a munkaerő-szállítás kedvezőbb körülmények közé kerül.

A Mercedes-gyár gyakorlatilag megvalósíthatja a Kecskemét–Kiskunfélegyháza–Jászszentlászló–Móricgát–Jakabszállás körutat.

Fotó: Vajda Piroska

– Móricgát tehát visszakerült a megye vérkeringésébe és reményeink szerint megállítja a népességfogyást, és a faluban működő öt vágóhídnak is sikere lesz a beruházásból – fogalmazott Nagy András. Hozzátette: ez a fejlesztés köszönhető a két település jó kapcsolatának is. A közös együttgondolkodás eredményeként saját költségen készítették el a felújításhoz szükséges terveket. A két település ötmillió forintot biztosított erre a projektre és most megtérült a befektetés – összegezte Nagy András.

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő elmondta, a jó út feltétel ahhoz, hogy egy település kivirágozzon. A honatya szerint Móricgátnak továbbra is meg kell ragadni minden lehetőséget ahhoz, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek még vonzóbbá teszik a falut a fiatalok előtt. Élhető körülményeket kell biztosítani az itt élőknek és a faluba, tanyára költöző családoknak. Ez az út is ezt a lehetőséget erősíti – hangsúlyozta a politikus.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára ünnepi beszédében elmondta, hogy az elmúlt években több mint 6 ezer kilométernyi útszakaszt tettek rendbe 255 milliárd forint értékben. Idén az eddiginél is nagyobb lendülettel folytatják az országos közúthálózat korszerűsítését, főként az alsóbb rendű útszakaszok felújítását. A tavasszal megindult munkálatoknak köszönhetően elsősorban a kistelepüléseken érezhetik ennek gyümölcsét.
Mintegy 900 kilométeren fejeződtek be vagy zajlanak jelenleg is útfelújítások az országban.

A kormány a közlekedési hálózatok folyamatos bővítése mellett kiemelt feladatának tartja a meglévő infrastruktúra állapotának javítását is. Az Inno­vációs és Technológiai Minisztérium a falvak lakosságmegtartó képességének erősítése érdekében is cselekszik az alsóbbrendű úthálózatok korszerűsítésével. A kényelmesebb, biztonságos elérhetőség Móricgáton és a térségben is hozzájárulhat a helyi gazdaság, foglalkoztatottság és idegenforgalom felélénküléséhez – vélekedett az államtitkár.

Nyolc kilométeren újult meg a Jászszentlászló és Móricgát közötti út

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a falvak lakosságmegtartó képességének erősítése érdekében is cselekszik az alsóbbrendű úthálózatok korszerűsítésével.

A kényelmesebb és biztonságos elérhetőség Móricgáton és a térségben is hozzájárulhat a helyi gazdaság és foglalkoztatottság és idegenforgalom felélénküléséhez – vélekedett az államtitkár.

Lezsák Sándor országgyűlési képviselő elmondta, a jó út feltétel ahhoz, hogy egy a település kivirágozzon. A honatya szerint, Móricgátnak továbbra is meg kell ragadni minden lehetőséget ahhoz, hogy megteremtse azokat a feltételeket, amelyek még vonzóbbá teszik a falut a fiatalok előtt. Élhető körülményeket kell biztosítani az itt élőknek és a faluba, tanyára költöző családoknak. Ez az út is ezt a lehetőséget erősíti – hangsúlyozta a politikus.

Az ünnepségen megjelent vendégeket Csontos Máté polgármester köszöntötte. Ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy 23 éve polgármester és szinte nem volt olyan képviselő-testületi ülés, amikor ne merült volna fel a móricgáti út helyzete. Lezsák Sándor országgyűlési képviselővel és munkatársaival közösen nyolc évet küzdöttek azért, hogy ez az út elkészüljön – hangsúlyozta a településvezető, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik az út megvalósításában segítették a falut.

Nagy András Jászszentlászló polgármestere arról beszélt, hogy mindkét település életében jelentős mérföldkő az út felújítása. Ugyanakkor fontos a kistérség és a megye életében is. Gazdasági szempontból is meghatározó, ezzel a fejlesztéssel ugyanis a megye legnagyobb gazdasági szereplője több települést ér el, a munkaerő-szállítás kedvezőbb körülmények közé kerül.

A Mercedes-gyár gyakorlatilag megvalósíthatja a Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Jászszentlászló-Móricgát-Jakabszállás körutat.

Móricgát tehát visszakerült a megye vérkeringésébe és reményeink szerint megállítja a népességfogyást, és az faluban működő öt vágóhídnak is sikere lesz a beruházásból – fogalmazott Nagy András. Hozzátette: ez a fejlesztés köszönhető a két település jó kapcsolatának is. A közös együttgondolkodás eredményeként saját költségen készítették el a felújításhoz szükséges terveket. A két település ötmillió forintot biztosított meg erre a projektre és most megtérült a befektetés – összegezte Nagy András.

Egyre több a gyermek Jászszentlászlón, új bölcsődét avattak

Az óvodai nevelés 73 évvel ezelőtt kezdődött a településen, ami 2005-ben egészült ki a bölcsődei ellátással. A kezdetekben lakóépületekben alakítottak ki óvodai csoportszobákat, de azóta nagyon sokat tett a község vezetése, hogy az elhelyezés körülményeit javítsák. Nagy András, a település polgármestere idézte az új bölcsődeépület avatóján a régi időket és szólt az elmúlt fél évtized történéseiről is.

– A tornaszoba megépítése, a napelemrendszer mellett sok apróbb fejlesztést hajtottunk végre a szülők, a dolgozók segítségével. A legnagyobb beruházás azonban a most elkészült új bölcsőde, amire egyre nagyobb igény mutatkozott. Nálunk gyakori a kétkeresős családmodell, így a szülőknek a munkába való visszahelyezkedése is szempont volt a bölcsődeépítésnél. A másik fontos indok a gyereklétszám alakulása, hiszen 2013-ban tizenkét gyermek született a településen, míg a múlt évben több mint harminc – sorolta a polgármester, aki arról is beszámolt, hogy az új épület területét társadalmi összefogással tették alkalmassá az építkezésre.

– Több mint harmincan jöttek el segíteni gépekkel és kétkezi munkájukkal – mondta el Nagy András. A fejlesztésre 151 millió forint támogatást nyert a község és múlt év júliusában kezdődött a kivitelezés.

– A gyermekek részére készített intézményekbe fektetni a pénzt az mindig érték. Az elmúlt napokban több bölcsődét avattunk a megyében és örömmel hallottuk mindenhol, hogy nő a gyermekek száma, ami biztosítéka a települések megmaradásának – hangsúlyozta köszöntőjében Mák Kornél, a megyei közgyűlés alelnöke.

Lezsák Sándor, a térség országgyűlési elnöke elmondta: három esztendővel ezelőtt indult egy új bölcsődefejlesztési program, melynek keretében ötvenkét településen – közöttük Jászszentlászlón – 929 új bölcsődei férőhely létesült.

– A következő évtizedek a mostani kicsinyeknek legyen termő időszak. Hatvan esztendő múlva ők jókedvűen gondoljanak az elődökre, akik ezt a települést fölvirágoztatták és alkalmassá tették arra, hogy jó fogadóhely legyen, mert nagy jövője van Jászszentlászlónak

– fogalmazott többi között az Országgyűlés alelnöke.

Felújítják a Jászszentlászló és Móricgát közötti útszakaszt

Évtizedek óta reménykedtek a két településen élők, hogy felújítják a községeket összekötő, igen rossz állapotú közutat. Az útfelújításról múlt évben született kormánydöntés, és szeptember végére befejeződnek a munkálatok a Jászszentlászló határától Felső-Móricgátig tartó teljes szakaszon.

A kivitelezők már a padkát készítik, majd a buszváró­kat is kialakítják. A bugaci Ősök Napja rendezvényeire tartók is választhatják a hétvégén a rövidebb, sebességkorlátozásokkal teli, de jó minőségű aszfaltcsíkot.

Negyvenötmillió forintból újítják el az utcákat Jászszentlászlón

Megépült az új bölcsőde Jászszentlászlón

Szivárvány tábort rendeztek Jászszentlászlón

2021. 07. 08. 13:00 Tapodi Kálmán

Az állam másfél milliárd forintot biztosít a jászszentlászlói szennyvíztelep, illetve a csatornahálózat bővítésére, korszerűsítésére.

A szennyvíztelepen két település, Szank és Jászszentlászló szennyvizét kezelik. Az elmúlt héten írták alá a támogatási szerződést. Ez a projekt teljes mértékben kormányberuházás, önrészt sem kellett vállalni. Önkormányzati költségvetésből nem tudták volna a pályázatot támogatni, pedig a több éve működő technológia elavult volt.

A kistelepülések pedagógusait díjazták Jászszentlászlón

2021. 06. 29. 19:54 Vajda Piroska

Magas színvonalú szakmai munkájuk elismeréseként három kistelepülésen dolgozó pedagógus vehette át a Pedagógusok a kistelepülésekért díjat kedden a Jászszentlászlón megrendezett ünnepség keretében. A díjazottak több évtized óta magas színvonalon szolgálják közösségüket és alkotnak maradandót.

A díjat Dobos Krisztina, az Antall-kormány emblematikus oktatáspolitikusa, a magyar oktatás elismert szaktekintélye, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára emlékére hívta életre 2017-ben Lezsák Sándor a térség országgyűlési képviselője, az országgyűlés alelnöke. A kezdeményezés célja, olyan pedagógusok elismerése, akik a térséghez tartozó kistelepüléseken több évtizedes, magas színvonalú szakmai tevékenységet folytattak, vagy éppen szerepet vállaltak a tehetséggondozásban, a település kulturális programjainak szervezésében, a közösségi értékteremtésben – mondta el az ünnepélyes díjátadón Pálinkó Gyuláné, Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének tiszteletbeli elnöke. Emlékeztetett arra, hogy Dobos Krisztina a rendszerváltás oktatáspolitikájának meghatározó egyénisége volt, akik nagyon sokat tett a kisiskolák helyzetének javításáért. Szakmai tudása, emberismerete, lelkiismeretes, magas színvonalú munkája tette őt méltóvá arra, hogy a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány munkássága előtt tisztelegve díjat alapítson.

A díj elnyerésére képviselő-testületek, szülői közösségek, civil szervezetek, egyházközösségek állíthattak jelölteket.

A pályázatok elbírálását a Népfőiskola Alapítvány kuratóriuma által felkért védnöki testület végezte, melynek tagjai: dr. Kása Zsuzsanna, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium igazgatója, Máté Sándor, a Kiskunmajsai Arany János Általános Iskola igazgatója, Olajos István, a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, Pálinkó Gyuláné, Bács-Kiskun Megyei Kisiskolák Közművelődési Egyesületének tiszteletbeli elnöke és Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke.

Döntésük alapján idén posztumusz díjat a közelmúltban elhunyt Kovács Károly, a Jászszentlászlói Szent László Általános Iskola nyugalmazott, címzetes igazgatója kapta, aki helyett felesége vette át az elismerést. A másik két díjazott: Ábrahám-Furus Jánosné Üllés, Forráskút, Csólyospálos Községi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Csólyospálosi Tagintézmény pedagógusa, illetve Káré Gáborné, a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettese, akik a díj alapítójától Lezsák Sándortól vehették át az elismerést és a díjjal járó 150 ezer forintot. A honatya ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, olyan új időszak kezdődött hazánkban, aminek egyik alapelve, hogy be kell lakni az országot, mert ha nem lakjuk be mi, belakják mások. Ehhez pedig az kell, hogy legyen a településeken népesség megtartó templom és iskola. Ez a kettő elválaszthatatlan és mind a kettő rendeltetése szerint kell, hogy dolgozzon. Fontos, hogy legyen jó papja, lelkipásztora, és legyen jó pedagógus a településeken – hangsúlyozta a politikus.

Hozzátette: kiválasztani a jók közül a legjobbakat nagyon nehéz. Itt a Duna-Tisza közén, ebben a térségben nagyon sok pedagógus méltó lenne arra, hogy munkásságukat elismerjük a Dobos Krisztina nevével fémjelzett díjjal, aminek a költségét a Nemzeti Fórum, a Lakiteleki Népfőiskola, illetve Lezsák Sándor és felesége közösen biztosították.

Helyi érték lett a móricgáti láp

2021. 06. 22. 17:00 Vajda Piroska

A jászszentlászlói helyi értéktárban is helyet kapott a móricgáti láp.

A közel 800 hektáros láp kétharmada ugyanis Jászszentlászló területén található. Élővilága igen gazdag: vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, réti csík, nagy tűzlepke, vérfű hangyaboglárka, balogcsiga, kisfészkű aszat számára is otthont jelent. A területen honos a földi életmódú orchideafajok egyik ritka képviselője, a nőszőfű is. A szakemberek szerint a beporzók számára rendkívül fontosak a láprét virágai, ezért nem mindegy például a kaszálás időpontja sem.

Értékőr programok indulnak

2021. 06. 20. 11:00 Tapodi Kálmán

Sikerrel szerepeltek a majsai járás települései a Hungarikum 2021 pályázaton. A járás három településére összesen 14,2 millió forint támogatás érkezik. Szank önkormányzata 3,9 millió forintot nyert értékőrzésre, Jászszentlászlón pedig 3,5 millió forintot fordíthatnak a települési kincsek bemutatására. Kiskunmajsa városa értékőr programot indíthat fiatalok bevonásával az elnyert 3,3 millió forintból, a Konecsni György Művelődési Központ, Tájház és Városi Könyvtár pedig 3,5 millió forintot nyert egy „helyi érték irodalmi sétatér” megvalósítására.

Családi napot tartottak Jászszentlászlón

2021. 06. 20. 11:00 Tapodi Kálmán

Közel hetven gondoskodásba vett gyermek és nevelőszüleik látogattak el a napokban Váradi Márkék lovastanyájára. A helyszín évek óta fogalom a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató közösségében. Vasárnap hozzájuk hasonló, kiskunfélegyházi és Kiskunmajsa környéki nevelőszülői családokat vártak Jászszentlászlóra.

A házigazda szülei hosszú évek óta nevelőszülők, és rendszeresen szerveztek közösségi programokat a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekeknek és nevelőszüleiknek. Váradi Márk és párja négy éve vállalták ezt a hivatást, jelenleg hat gyermeket nevelnek, tehát így is, úgy is folytatják a családi hagyományt – tájékoztatott a lovas nap kapcsán Hajó Edina, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató kommunikációs munkatársa.

– A mi családunk önfenntartó, gazdálkodunk, állatokat tartunk, földet művelünk, a feleségem lovassportedző, én oktató vagyok. Azt tapasztaljuk, hogy az állatok közelsége jó hatással van a gyerekekre, mentálisan és a feladattudat kialakulásában is. A családi nap szervezésében nálunk mindenki szerepet vállal. Ilyenkor a gyerkőcök kedvenc programja a felnőttek elleni focimeccs szokott lenni, valamint az elmaradhatatlan lovaglás – magyarázta a házigazda, Váradi Márk.

Így volt ez most vasárnap is. A nap reggeli tornával kezdődött, majd ügyességi feladatok következtek, az itt szerzett pontokért az ajándékokkal teli „szatócsboltban” választhattak játékot maguknak a gyerekek. A vendégek közül Bencének és Jázminnak a bálagurítás volt a kedvence, a fiú volt ebben a győztes. Jázmin a lisztfújásban jeleskedett, a liszttel teli tányérban elrejtett cukorkát kellett így megtalálni. Emellett a zsákban futás, a lekvároskenyér-evés és a talicskatolás is népszerű pontgyűjtő feladat volt. Bence a legértékesebb ajándékra, a focilabdára gyúrt, ami nem csoda, hiszen szeptembertől már a gyulai Grosics Labdarúgó Akadémia sportolójaként fogja rúgni a bőrt: ahová nemrég felvételizett sikeresen.

A lovaglás előtt a gyerekek közösen leápolták, és felszerelték a lovakat, majd akinek kedve volt, felülhetett rájuk. A Váradi családban nevelkedő Jázmin azonban már olyan ügyes, hogy állva is tud lovagolni – a lány annyira megszerette az állatokat, hogy állatorvosnak készül.

– Az egész napos program összeállításában szolgáltatónk Közép-Magyarországi Területi Igazgatóságának nevelőszülői hálózata is részt vállalt. A nevelőcsaládi lovas nap célja, hogy a felnőttek és gyerekek között erősödjenek a kapcsolatok, közösen süssenek-főzzenek, ismerkedjenek a tanyasi élettel, a lovas kultúrával – fejtette ki Zsuboriné Kovács Mária, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bács-Kiskun megyei nevelőszülői hálózatának szakmai vezetője.

A tanya, amely egyébként is hat gyermek otthona, minden szegletében megtelt önfeledten játszó, futkározó boldog csemetékkel az óvodásoktól a középiskolásokig – akiket egy közös dolog köt össze, hogy mindannyian gyermekvédelmi gondoskodásban, nevelőszülőknél élnek.

Makettet készítettek a leendő jászszentlászlói falumúzeumról

2021. 05. 24. 17:00 Vajda Piroska

Hosszú évek munkája után a napokban készült el a helytörténeti gyűjtemény leendő épületét bemutató háromdimenziós makett, amit Bánfi Attila, a Jászszentlászlói Faluvédő és Helytörténeti Egyesület tagja korabeli fotók alapján tervezett meg, majd pedig 3D nyomtatóval nyomtatott ki. Az egyesület tagjai abban bíznak, hogy a most kézzelfoghatóvá vált épület hamarosan felépül.

Elkészült a jászszentlászlói helytörténeti gyűjtemény leendő épületét bemutató háromdimenziós makett. Mészáros László, a Jászszentlászlói Faluvédő és Helytörténeti Egyesület vezetője úgy véli, hogy most testet öltött kicsiben az, amit megálmodtak, ahogyan a helytörténeti gyűjtemény otthonául szolgáló épületet helyre szeretnék állítani. Az egyesület vezetője abban bízik, hogy a makett egy olyan elindulási pont lehet, ami által könnyebben tudják bemutatni a település vezetőinek, támogatóknak, hogy mit is szeretnének megvalósítani a falu központjában.

Sok tervük van

– Ez a makett jól mutatja azt is, hogy nemcsak a jelenlegi épületet szeretnénk eredeti állapotába visszaállítani, hanem megépíteni a szomszédos üres telekre ennek tükörképét. Az így kibővített épületben helyet kap majd egy állandó falutörténeti kiállítás, egy díszterem, ahol előadásokat lehet tartani, de szeretnénk levéltárat, látványraktárat, eszközraktárat és egy restaurátor-műhelyet kialakítani. Ugyanakkor

szükség lenne egy időszaki kiállításoknak helyet adó teremre is, ahol a falutörténeten kívül mást is bemutathatnánk.

A meglévő épület felújítására és a hozzáépítésre pályázaton próbál forrást előteremteni az egyesület – részletezte az elnök. Azt is elmondta, hogy az állandó kiállítás gerince lesz az a makettfalu, amit szintén Bánfi Attila készít el a mostani maketthez hasonlóan. Attila egyik hobbija ugyanis, hogy a falu régi épületeiről korabeli fényképek alapján készít háromdimenziós, rekonstrukciós látványterveket.

– Arra törekszem, hogy ezek a tervek a lehető legpontosabban közelítsék meg az eredeti épület arculatát – mesélte Bánfi Attila, aki elkészítette már több épület, így a közösségi ház, a művelődési ház és az óvoda látványtervét is, melyek alapján az épületek rekonstrukciója meg­valósulhat.

Megtöltötték élettel

Az egyesület tagjainak nagy álma, hogy a még meglévő egykori polgári épületek homlokzatát visszaállítsák az 1930-as évek szerinti állapotba. Véleményük szerint ugyanis ebben az időben volt a falu a legfejlettebb, legpolgáriasabb. Ebben az időben épült az egyesületnek otthont adó, jelenleg közösségi házként funkcionáló épület is.

A módos gazda, Cs. Fekete István háza volt, aki a kuláküldözés áldozata lett. Börtönbe csukták, otthonát pedig államosították és pártház lett belőle. Először a Magyar Dolgozók Pártja, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt használta. A rendszerváltás után az önkormányzat tulajdonába került és idősek napközi otthonát alakítottak ki benne. Később a helyi termelőszövetkezet lett a gazdája, így az idősek otthonát elköltöztették onnan. Miután a szövetkezet tönkrement, az épület ismét az önkormányzat tulajdonába került, 2003 óta közösségi házként használják, a Jászszentlászlói Faluvédő és Helytörténeti Egyesület kapta meg díjmentesen, azzal a feltétellel, hogy megtöltik élettel.

Naperőmű kiépítésével forgatják a jászszentlászlói horgásztó vizét

2021. 03. 02. 11:25 Vajda Piroska

Tavaly nyáron ünnepélyes keretek között helyezték el az új, összesen 26 gyermeket fogadó bölcsőde alapkövét a Szent László Óvoda udvarán. Ezt követően gőzerővel indult el az építkezés. A gyerekek ősszel birtokba is vehetik az intézményt.

A bölcsőde megépítésére 151 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a település a megyei területfejlesztési forrásból. A kivitelező a határidőket betartva végzi a munkát, aminek a látványosabb külső folyamatai már befejeződtek. Jelenleg a belső terek festésén, burkolásán, a fűtési rendszer kiépítésén dolgoznak a szakemberek – sorolta Nagy András polgármester. Azt is elmondta, ha minden a tervek szerint halad, akkor május végén tartják az épület műszaki átadását. Ezt követi a szakhatósági engedélyezések beszerzése és az üzembe helyezés, hogy az őszi tanévkezdésre a gyerekek részére minden rendelkezésre álljon.

A településvezető azt is elmondta, nagyon nagy az igény Jászszentlászlón és a környező településeken a bölcsődei szolgáltatásra, ezért biztos, hogy már nyitáskor maximális létszámmal indulhat el az intézmény. Az óvodához és iskolához hasonlóan nemcsak a helybeli, de a szomszédos településekről, Csengeléről, Móric­gátról, Szankról és Kiskun­majsáról is fogadják a gyerekeket.

A bölcsőde, óvoda és iskola együttes megléte a gyermeklétszám emelkedését is mutatja a jászszentlászlói intézményekben.

Az iskolában például százhetvenről kétszáztízre emelkedett az elmúlt években a tanulók létszáma,

így lassan már nem lesz elegendő a meglévő tantermek száma. A település vezetősége ezért az iskola bővítését is fontolgatja. Az óvodában pedig hetvenhatról százhúszra emelkedett a gyermekek száma az elmúlt esztendőkben – részletezte Nagy András, akitől azt is megtudtuk, hogy míg 2013-ban tizenkét gyermek született a faluban, addig tavaly harminckilenc kisbabának örülhettek.

Az intézményekben a gyermeklétszám nemcsak a születések számának arányában emelkedett, a már említett szomszédos településekről bejáróknak is köszönhető az emelkedés – tette hozzá a polgármester. Arra is kitért, hogy ennél sokkal többen is jártak már a jászszentlászlói iskolába, hiszen volt olyan esztendő, amikor háromszáz diákkal büszkélkedhetett a falu. Akkoriban a település lakosságszáma is elérte a kétezer-hétszázat, jelenleg azonban kétezer-ötszázan élnek a községben – összegezte a polgármester.

Négy év után újra lesz saját fogorvosa Jászszentlászlónak. A korábbi orvos 2017-ben szülési szabadságra ment, azóta nem volt helyben fogorvosi ellátás a településen. Az átmeneti időszakban Kiskunfélegyházán dr. Kunsági Elemér és dr. Tulkán György látták el a jászszentlászlói és móricgáti betegeket. Mivel a korábbi orvos nem tervezte, hogy visszatér Jászszentlászlóra, mindenképp új orvost kellett keresni, aki április elsejétől rendel majd a Hunyadi utcai rendelőben, amit az önkormányzat biztosít számára. Jelenleg a rendelő hiányosságait pótolja az önkormányzat – számolt be az örömhírről Nagy András, aki azt is hozzátette, hogy hosszú távú terveik között szerepel a jelenlegi röntgengép egy új, panorámás készülékre cserélése.         

 Új szennyvíztisztító telepet építenek Jászszentlászlón

2021. 01. 14. 17:30 Vajda Piroska

Igazán jó hírrel kezdődött az év Jászszentlászlón. A településen ugyanis 1,5 milliárd forintos állami támogatásból új szennyvíztisztító telep épülhet. A fejlesztéssel hosszú évek problémája oldódik meg, mert végre megszabadulhatnak a kellemetlen bűztől a jászszentlászlóiak.

A településen az elsők között építették meg a szennyvíztisztító telepet huszonöt évvel ezelőtt. A csatornahálózat azonban az elmúlt évtizedek alatt tönkre ment. A problémát tovább fokozza az is, hogy a napi háromszáz köbméteres befogadóképességű telep már nem képes fogadni azt a mennyiségű szennyvizet, ami Jászszentlászlón és a szomszédos Szankon keletkezik. Időközben ugyanis Szank is csatlakozott a jászszentlászlói szennyvízhálózathoz – tudtuk meg Nagy András polgármestertől.

A baon.hu-nak elmondta, bár a kétezres évek elején bővítették a szennyíztisztítót, aminek ezáltal napi négyszáz köbméterre emelkedett a befogadóképessége, de a mintegy kétezer háztartás szennyvize egy idő után soknak bizonyult. Mára már olyan túlterhelt a telep, hogy csúcsidőben csak nagy nehézségek árán tudja az üzemeltető a tisztítást megoldani. Ilyenkor egy átmeneti tárolóban tárolják a szennyvizet, de ez hosszú távon nem járható út – részletezte a polgármester.

Arról is beszámolt, hogy a Szankról Jászszentlászlóra beérkező szennyvíz a túlterheltség miatt pang az átvezetőcsőben, emiatt pedig gyakran elviselhetetlen a bűz a falunak ezen a részén. Az is előfordul, hogy az óriási túlterhelés miatt felszaporodik a szennyvíziszap a telepen, ami főként a nyári időszakban okozott kellemetlenségeket. Ezért mindenképp megoldást kellett keresni a probléma orvoslására – hangsúlyozta a településvezető.

Mint mondta, elsőként a telep bővítésében gondolkodtak, de a folyamatos egyeztetések során arra a döntésre jutottak, hogy sokkal megnyugtatóbb megoldás lenne, ha egy új tisztítót építenének. Ahhoz, hogy erre pályázati forrást szerezhessenek, komoly tanulmányt kellett készíteniük. Ez került a döntéshozók asztalára és ez alapján született meg a kormányhatározat a tavalyi év utolsó napján, amelyben arról döntött a kormány, hogy Jászszentlászló és térsége számára a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 1,5 milliárd forintot biztosít egy új szennyvíztelep építésére – részletezte Nagy András, aki azt is hozzátette, hogy ez a fejlesztés hosszútávon oldja meg a két település szennyvízkezelési gondjait.

A kétezer köbméteres befogadóképességgel rendelkező új szennyvíztisztító építése a tervezés és közbeszerzés után várhatóan 2022-ben kezdődhet el. Nagy András azt is kiemelte, hogy a fejlesztés a térség országgyűlési képviselőjének, Lezsák Sándornak a közbenjárása nélkül nem sikerülhetett volna. A polgármester szerint a támogatásnak köszönhetően olyan korszerű telep valósulhat meg Jászszentlászlón, amely garancia arra, hogy olyan minőségű tisztított vizet állít elő, amit bátran engedhetnek bele a befogadó Dong-éri csatornába.

A szennyvíz szakszerű elvezetése és hatékony megtisztítása elsőrendű környezetvédelmi és közegészségügyi feladat. Hazánkban azonban a szennyvízcsatorna-ellátottság sajnálatosan elmarad az ivóvízhálózat 98 százalékos kiépítettségétől, a háztartásoknak csak a 70 százalékát éri el. A felszín alatti vízkészletünk megóvása érdekében azonban létfontosságú lenne, hogy valamennyi háztartás szennyvize tisztítóműbe kerüljön, ahol a vizet a mai környezetvédelmi elvárásoknak megfelelően három fokozatban tisztítják meg. Első lépés a mechanikai tisztítás, amikor a szennyvíztisztító telepeken először rácsokkal szűrik ki a nagyobb méretű szilárd anyagokat, majd eltávolítják a homokszerű szennyeződéseket és a zsiradékokat. Ezt követi a biológiai tisztítás, melynek során a természetben is előforduló baktériumok segítségével eltávolítják a szennyvízből a szerves anyagokat. A legutolsó tisztítási fázis a fertőtlenítés, melynek célja a fennmaradó fertőzésveszély megszüntetése. A tisztítási folyamat során keletkező szennyvíziszapot víztelenítés után komposztálják és a mezőgazdaságban hasznosítják. Környezetbarát és egyben gazdaságos megoldás, amikor a szennyvíziszap rothasztásával még biogázt is előállítanak, melyből gázmotor segítségével villamosáramot termelnek.     

Vízvisszatartással állítják meg az elsivatagosodást a Homokhátságon 

2020. 12. 29. 07:00 Vajda Piroska

Nehezen indult a Dongér-Kelőér Egyesület vízvisszatartásra irányuló projektje, de a gazdák kitartása meghozta gyümölcsét. Mára hatalmas érdeklődés és támogatás övezi a munkájukat, sőt, az egyetemeken is tanítják már a jászszentlászlói mintaprojektet. Az eddig elért eredményekről Toldi Csabával, az egyesület elnökével beszélgettünk.

Az előrejelzések szerint Magyarországon a klímaváltozás átlagon felül érezteti majd hatását. Az Országos Meteorológiai Szolgálat modelljei emelkedő átlaghőmérséklettel és a csapadékeloszlás egyenetlenebbé válásával számolnak. Ezek folyamán gyakoribbá válnak majd mind a hosszú aszályos időszakok, mind a túl intenzív esőzések, fontos lesz tehát a nedves időszakok alatt lehulló többletcsapadék visszatartása az aszályos nyári hónapokra.

A Homokhátságon ez a probléma még hatványozottabban jelentkezik,

az elsivatagosodás veszélyeit felismerve fogtak össze a jászszentlászlói, a móricgáti és a szanki gazdák, akik az érintett önkormányzatokkal közösen egyesületet hoztak létre, és a víz visszatartására egy mintaprojekt tervét is elkészítették. Ennek megvalósításához kerestek támogatókat. Kezdetben nehezen találtak értő fülekre, de kitartásuk nem volt hiábavaló, mára olyan mértékben megsokszorozódott az érdeklődés és a tennivaló, hogy Toldi Csaba, az egyesület elnöke – felhagyva korábbi munkájával – már csak ezzel foglalkozik. A baon.hu-nak elmondta,

több sikeres pályázat is segíti a kezdeményezés megvalósítását.

Az elnyert támogatásokból tavaly felújítottak hat műtárgyat (beton elzáróelemet), jövőre pedig tizenkét műtárgy felújítását végzik el. Ezek segítenek abban, hogy a lehullott csapadék ne folyjon el a Dong-éri-csatornán keresztül a területről.

Az így megtartott víz pedig hozzájárul ahhoz, hogy megemelkedjen a talaj vízszintje. Ezáltal alulról locsolják a növényeket, ami sokkal hatékonyabb az öntözéssel szemben – érvelt az egyesületi elnök, aki azt is elmondta, a téma iránt hatalmas az érdeklődés, az elmúlt évben több mint negyven előadást tartottak szerte az országban, de még az Agrárminisztériumban és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban is. Toldi Csaba a Szegedi Tudományegyetemen is tartott előadást, ahol megismerkedett a WWF Magyarország egyik képviselőjével. A környezetvédelmi civil szervezet azóta az egyik fő támogatója a kezdeményezésnek. A jövő évi közös programjuk keretében huszonöt mintaterületet hoznak létre Jászszentlászlón, Szankon és Móricgáton.

 A program során párakertet, víztározókat, csatorna­elzárással halnevelőket létesítenek,

lápos területeket, madárélőhelyeket állítanak vissza eredeti állapotukba, illetve őshonos fákat telepítenek – sorolta terveiket Toldi Csaba. Elmondta továbbá, hogy a kijelölt mintaterületeken azt is bemutatják, hogy a vízvisszatartás módszerével hogyan lehet termésnövekedést elérni. Elmagyarázzák a gazdáknak azt is, hogy ezáltal a biodiverzitást is segítik, mert zártabb lesz a növénytakaró, így a terület sokkal több rovarnak ad otthont, ami a madaraknak is terített asztalt jelent. Az egyesületi elnök örömmel számolt be arról is, hogy a Szegedi Tudományegyetemen és a Gödöllői Szent István Egyetemen is tananyagba került a jászszentlászlói mintaprojekt. Az egyetemisták közül többen is tizenegy héten keresztül dolgoznak majd a mintaterületen, tanulmányozzák és rögzítik az adatokat. Van, aki a diplomamunkáját is ebből a témából írja. Toldi Csaba szerint biztató jel, hogy a fiatalok érdeklődnek a téma iránt, mert akkor lesz kinek átadni a stafétát. A vízvisszatartás problémájának megnyugtató megoldása ugyanis legalább olyan hosszú folyamat, mint amennyi a lecsapolás volt. Ez akár ötven évet is igénybe vehet – összegezte az egye­sületi elnök.

Felújítják a Jászszentlászló és Móricgát közötti utat

2020. 12. 27. 07:00 Vajda Piroska

Huszonkét év reménykedés után végre teljes hosszában felújítják a Jászszentlászló és Móricgát közötti utat. Az elmúlt öt év során az alig ötszáz lelket számláló falu több mint 336 millió forintot nyert különböző pályázati forrásokból. A fejlesztésekről Csontos Máté polgármester számolt be hírportálunknak.

– Hamarosan megvalósulhat egy régi álmunk, hiszen a közelmúltban megjelent kormányrendelet szerint végre teljes hosszában felújítják a Jászszentlászló és Móricgát közötti utat. Mindez már egy 22 éves adósság, és csak részleges felújítás volt az útszakaszon, de most egészen a felsőmóricgáti faluszélig elkészülhet az út két éven belül, amit már nagyon vártak az itt élők – mondta el Csontos Máté polgármester, aki örömmel újságolta, hogy 2015 októberétől így összesen 336,6 millió forintot nyertek a különböző pályázatokon.

Mint a faluvezető hozzátette: a szűkös költségvetés mellé szükség is van ezekre a forrásokra. A már megvalósult fejlesztéseket követően vannak további terveik is. Így például szeretnék felújíttatni a faluházat, ahol energetikai korszerűsítéseket, aljzat- és nyílászárócseréket is terveznek.

– Öt éve egy kilencszemélyes kisbusz vásárlása volt az első a sorban, aminek beszerzésére 10 millió forintot fordíthattunk. A járműnek a beteg- és az ételszállításban azóta is nagy hasznát vesszük – sorolta Csontos Máté, aki elmondta, van még két másik kisbuszuk is, amiknek a tanyagondnoki feladatok ellátásában veszik hasznát, valamint az óvodások és iskolások szállításában jut szerep.
A Magyar Falu Program révén további fejlesztések is megvalósulhattak, így például a művelődési ház tetőterének rendbetételére több mint 5 millió forintot fordítottak. A falu­programból a temetői ravatalozó felújítására 5,6 millió forintot, a temető kerítésére pedig további 4,6 millió forintot költhettek.

A belterületi utak mellett a külterületi utak gondozása is fontos feladata az önkormányzatnak. A munkák során nagy hasznát veszik a 9,1 millió forintért vásárolt, új traktornak, egy 450 ezer forintért vásárolt gyűrűs hengernek, valamint annak az ágvágónak, amit 4,2 millió forintért sikerült beszerezni.

Az önkormányzat irányítója volt annak a pályázatnak, aminek során 17 darab tanyai napelemes kis erőművet szereltek fel, több mint 41 millió forint értékben. A helyi művelődési ház energetikai korszerűsítésére 59 millió forint jutott a területfejlesztési forrásból.

készülnie a Jászszentlászló és Móricgát közötti út felújításának is, ami mintegy nyolc kilométeres szakaszt érint – közölte Csontos Máté, aki 2018-ban az „Év polgármestere Bács-Kiskun megyében” oklevelet vehette át a megyei önkormányzattól. A településvezető arról az örömhírről is beszámolt, hogy több mint huszonhétmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a móricgáti református egyházközség a Magyar Falu Program keretében egy vendégház létesítésére. A beruházás már elkezdődött és várhatóan a nyáron birtokba is vehetik az első vendégek.

2020. 11. 27. 13:35 Vajda Piroska

A járványveszély miatt idén elmaradt a hagyományos falu­gyűlés Jászszentlászlón. A helybeliek írásban tehették fel kérdéseiket a falu vezetőségének, Nagy András polgármester pedig online formában tette közzé évértékelőjét. Ebből kiderül, hogy bár számos fejlesztés valósult meg a településen, nehéz évet tudhat maga mögött a falu.

Már a járvány első hulláma is nehéz helyzet elé állította az önkormányzatot, de a mostani helyzet sokkal súlyosabb, hiszen Jászszentlászlón is vannak már fertőzött személyek. A járványnak nemcsak egészségügyi, hanem komoly gazdasági kihatása is van, hiszen a védekezésre fordított költségek és a központi költségvetés elvonásai nagyon súlyosan érintik az önkormányzatot. Ennek okán a költségvetési kiesés meghaladja a tízmillió forintot – nyilatkozta a baon.hu-nak Nagy András.

A polgármester azt is elmondta, a madárinfluenza-járvány is súlyosan érintette a települést.

A Kiskunmajsai járásban lévő kiemelten magas állatlétszám miatt a fertőzés az egész térséget maga alá temette. Jászszentlászlón a leölt állomány száma elérte a százezer darabot. Az új betelepítések pedig olyan komoly költséggel járnak, hogy ezt nem mindenki tudja megvalósítani, ezért több kisebb, vagy egyéni termelő végleg felhagy a baromfineveléssel vagy a -töméssel – részletezte a polgármester. Hozzátette: a madárinfluenza-járvány az idei és a jövő évet is nagyon hátrányosan érinti. Az iparűzésiadó-kiesés egyelőre csak becsülhető, de minden bizonnyal az is eléri a tízmillió forintot.

Nagy András arról is beszámolt, hogy

súlyosan érinti a települést a Fókusz Takarékszövetkezet beolvadása a Takarékbankba,

ezáltal ugyanis Jászszentlászlón megszűnt a takarékszövetkezet központi egysége. Ez a helyi iparűzésiadó-bevételben közel harmincmillió forint kiesést eredményez. Csak a takarékos gazdálkodásnak köszönhető, hogy ez a változás nem sodorja súlyos válságba az önkormányzatot – hangsúlyozta a településvezető. Ugyanakkor az átszervezés a munkavállalókat is érintette. Sok ember elvesztette az állását, vagy éppen Budapestre vagy Kecskemétre kényszerül munkába járni, hiszen a környező kistelepüléseken is megszűntek a bank fiókjai – tette hozzá a polgármester.

Azt is elmondta, a mezőgazdaság területén is nehéz évet zártak. Az önkormányzat szőlő­területein az aszály miatt jelentősen, 45 százalékkal csökkent a termés. A szántóterületeken pedig, szintén az aszály miatt, a gabonatermést zölden kellett betakarítani. Az erdőművelés is veszteséges a fa felvásárlási árának jelentős, 40 százalékos csökkenése miatt. A kitermelt fenyő és nyárfa pedig szinte eladhatatlan – sorolta a polgármester, akitől azt is megtudtuk, azt tervezik, hogy a szőlőtermesztés helyett áttérnek a gyógynövénytermesztésre.

Jó hírekről is beszámolt a településvezető. Mint mondta, pályázati támogatásból több mint

277 millió forint értékben indultak el fejlesztések a községben:

mint például a bölcsőde építése, út- és járdaépítések, a közösségi ház rekonstrukciója, egészségügyi eszközök beszerzése, illetve a szolgálati lakás felújítása. Saját forrásból mintegy 11 millió forintot fordítottak fejlesztésekre. Így például az alapszolgáltatási központban villámhárító rendszer kiépítésére, a temetőnél új parkolók kialakítására, valamint a hulladékszigetek bekamerázására. A jövőben tervezik egy fitnesz- és pihenőpark kialakítását, új játszótér építését, az útfelújítások folytatását, valamint a régi napközi épületének felújítását – részletezte Nagy András. Kiemelte: több évtizedes vágyuk teljesül azzal, hogy hamarosan felújítják a Jászszentlászlót Móricgáttal összekötő utat.

Nyáron lerakták a bölcsőde alapkövét is. A felvételen: Rideg László, a megyei közgyűlés elnöke és Nagy András, polgármester
Fotó: Vajda Piroska

A polgármester segítséget is kér a helybeliektől. A közfoglalkoztatottak számának csökkenése miatt ugyanis egyre kevesebb ember jut a közterületek karbantartására, ezért azt kéri, hogy mindenki tartsa rendben a háza előtti közterületet. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a pandémia és a szakemberhiány miatt a fogorvosi praxis tartósan betöltetlen a faluban, ezért szívesen vennék, ha valaki tudna szakorvost ajánlani, aki ellátná a jászszentlászlói betegeket.                       

Eördögh András gyermekkori álma vált valóra

Eördögh András kunfakó lófajta kitenyésztése és a tanyás gazdálkodása bekerült Bács-Kiskun megye értéktárába. A jászsszentlászlói Eördögh-birtok mára a szilaj tartású kunfakók birodalma lett.

Az istálló az állatorvosnak kell, nem a lónak! – vallja Eördögh András, aki már régen megálmodta egy őseink lovaihoz leginkább hasonlító fajta kitenyésztését. Az egykoron ingatlanok adásvételével is foglalkozó lótenyésztő-biogazda már negyedszázada él a jászszentlászlói határban. A 130 hektáros kalmárföldi birtok a kunfakók birodalma, melyekből már vagy kétszáz egyedet számlálnak. A lovak egész évben a szabad ég alatt vannak, és jól bírják a szilaj tartást.

– Hiszem azt, hogy egy teremtett világban élünk, és ha a teremtő munkatársa lehetek, és én ültethetek fát, én vethetek gabonát, én nevelhetek állatokat, akkor ez egy csodálatos, szintén teremtői munka – fogalmazott Eördögh András, aki mindehhez hozzátette: „jó gazdája akarok lenni ennek a földnek”.

– Minden gyermeknek van valami álma, nekem is volt. Szerettem volna felülni egy lóra, és világgá menni vele. Amikor felnőtt lettem, és az utolsó földosztogatásnál kaptunk földet, akkor szerettem volna állatokkal benépesíteni. A szürke marha, a racka és a mangalica az adott volt, de a ló milyen legyen? Olyan lovat szerettem volna, amivel messzire tudok menni, és ilyen lovat nem találtam az akkori fajták között. Ráadásul olyan lovat akartam, ami a dicső magyar történelem egyik jeles képviselője volt – mesélte Eördögh András, akinek idővel teljesült a gyerekkori álma a kunfakóval, melynek hátán eljutott a Radnai-havasokig. Több ezer kilométert tettek meg felmálházva, miközben a lovak nem kaptak abrakot, azt ették, amit legelni tudtak.

– Kunfakónak nevezzük a fajtát, hiszen a kun vezérek egykori szállásterületén élünk, és én nagyon tisztelem ezt a népet. A fakó pedig a színe a lónak. Hankó Béla is így írta le honfoglalóink lovát: a legtöbb ló fakó színű volt, szíjalt háttal. Vörös István archeozoológus mindehhez még azt is hozzátette: arab hatást mutató, tarpán leszármazott. Hát így indult a mi kísérletezésünk, és olyan lovakat próbáltunk összeválogatni, amelyeket arab és tarpán vérhányaddal tudunk tenyészteni – mondta el Eördögh András, aki nyaranta táborokat is tart a tanyáján.

Mint mesélte: a táborokat hirdetnie sem kell, maguktól jönnek a gyerekek, akik a lovaglás mellett, az idei évben, a régi magyar harci eszközzel, a szablyával és a szablyavívással is megismerkedhettek. Ezen a nyáron is voltak erdélyi gyerekek, akik esténként muzsikálással, énekléssel teremtettek jó hangulatot az ingyenes táborban, amit nagyon sokan segítettek felajánlásaikkal.

Megemlékeztek a száz évvel ezelőtti tragédiáról is a táborozó diákok

A közepes marmagasságú, mintegy 135–140 centiméter magas lovakról megtudtuk azt is, hogy a hosszú távú túrák mellett kiválóak a lovas harcászatra is.

– Mindezek mellett a kunfakó a mérete és a nyugalma miatt kiváló gyerekló is. Ez eleinte mellékes volt számomra, de most jöttem rá, hogy mennyire nem az. Itt volt a táborban harminc gyermek, akik az ország minden részéből és határainkon túlról is jöttek, akikkel együtt tudtuk ünnepelni a száz évvel ezelőtti tragédia megemlékezését. Nem elkeseredve, hiszen túléltünk valamit, és még mindig van nemzet, és remélem, hogy újra sikeres és dicső lesz, mint hajdanán – fogalmazott Eördögh András, miután a táborozók lóháton átvonultak Jászszentlászlóra, ahol a fiatalok az első világháborús emlékműnél dalolva tisztelegtek az elődök emlékének.   

Lerakták az új bölcsőde alapkövét Jászszentlászlón

2020. 07. 17. 17:30 Vajda Piroska

Ünnepélyes keretek között helyezték el az új, összesen 26 gyermeket fogadó bölcsőde alapkövét a Szent László Óvoda udvarán csütörtökön. A beruházás megvalósítására 151 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a település a megyei területfejlesztési forrásból.

A tervek szerint jövő év őszén már az új intézményben fogadhatják a gyermekeket – hangzott el a csütörtöki ünnepségen. Nagy András, polgármester elmondta, 2017-ben fogalmazódott meg a bölcsőde építésének gondolata, amely hamarosan kézzelfoghatóvá válik. Köszönhető ez többek között Lezsák Sándornak, a térség országgyűlési képviselőjének, Rideg Lászlónak, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnökének és Lenkei Róbertnek, a megyei közgyűlés tagjának, akik segítségükkel átlendítették az önkormányzatot a kezdeti nehézségeken. Nagy András örömmel számolt be arról is, hogy az elmúlt napokban harminc önkéntes, szülők, dolgozók fogtak össze és társadalmi munkában elvégezték a tereprendezést az építkezési területen. Ez is arra mutat rá, hogy összefogással szinte minden lehetséges – hangsúlyozta a polgármester, aki azt is hozzátette, Jászszentlászlón olyan emberek laknak, akik hiszen a település jövőjében.

Rideg László, a Bács-Kiskun megyei közgyűlés elnöke azokról a pozitív változásokról beszélt, melyek indokolják a bölcsődék építését. Szólt arról, hogy jelentősen nőtt hazánkban a házasságkötések száma, ugyanakkor csökkent a válásoké, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a születések száma. Beszámolt arról, hogy az elmúlt év során több mint ötmilliárd forintot kapott Bács-Kiskun megye bölcsődék építésére és az idei évben további egymilliárd forintot tudnak kiosztani nyertes bölcsődei pályázatokra a megye területén.

Elismeréseket adtak át a Paradicsom fesztivál ünnepén

2019. 06. 28. 07:00 Vajda Piroska

Bár még csak 24 éves, de már rangos díjat kapott hagyományőrző munkásságáért a jászszentlászlói Lajkó Gergely. A néprajzkutató a Kunszövetség Sudár István- emlékérmét vehette át a Kossuth-díjas karcagi szobrászművésztől, jászkun főkapitánytól, Györfi Sándortól a közelmúltban.

Minden évben a legfiatalabb hagyományőrző kapja a Sudár István-emlékérmet. Olyan személy, aki a lovas hagyományőrzés területén dolgozik. A Kunszövetség a lovas kultúra kutatásáért ítélte oda a díjat Lajkó Gergelynek, akinek számos publikációja jelent már meg a témában. Életcéljának tekinti a lovas hagyományok népszerűsítését.

– Az az érdekes ebben, hogy a családomnak nem sok köze van a lóhoz. A szüleim és a nagyszüleim is pedagógusok. Kisgyermekként azonban számos olyan lovas élmény ért, melyek meghatározóak voltak az életemben. Mindig csodálattal figyeltem például a falusi fuvarosokat. A szomszédságunkban is élt egy lovaskocsis, aki rendszeresen megengedte, hogy elkísérjem. Tőle sokat tanultam a lovakról. A másik ilyen élmény a bugaci pusztához köthető, ahol óvodásként ámulattal néztem a csikósokat. Ez teljesen beégett az emlékeimbe, azóta vonzódom a pásztor hagyományokhoz is – mesélt a kezdetekről Lajkó Gergely, aki tanulmányait is ezen a területen folytatta. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajz szakán szerzett diplomát, szakdolgozatát a népi lovaskultúráról írta.

– Azt kutattam, miért is lovas nemzet a magyar. Kíváncsi voltam az árnyoldalakra is. Azt tudjuk, hogy a magyar ember mindig is értett a lovakhoz, csúcsra járatták a lókiképzést. Sőt, számos nyugat-európai ország magyar mintára szervezte meg a könnyűlovasságát. A fegyverek elterjedésével, majd a mezőgazdaság gépesítésével azonban a lovak is háttérbe szorultak. A hatvanas években a hazai lóállomány nagy része elpusztult. A té­eszesítéskor elvették a parasztgazdáktól a lovakat, amelyek sorra vágóhídra kerültek. Több száz éves vérvonalakat tollvonással szüntettek meg, és családok mentek tönkre a lovak lemészárlása miatt – magyarázta Lajkó Gergely.
– A ló azonban mindig is társadalmi rangot jelentett. A falvakban még nem felejtették el a lótartást, a falusi emberek most is tisztelik a lovat és a lovast. A lóra termett embert ügyesnek, talpraesettnek tartják. Ugyanakkor az ember is hálás azért, hogy a ló ilyen különleges státuszba emeli – sorolta Lajkó Gergely, aki jelenleg Budapesten él és a Néprajzi Múzeumban dolgozik. Építészmérnök barátnőjével azonban hamarosan visszaköltöznek Jászszentlászlóra. Nemrég vettek egy tanyát, ahol önellátó gazdálkodásba fognak, és persze lovakat is tartanak majd.

– Nem szabad hagyni, hogy a lószeretet kivesszen az emberekből. Nagyon sok tervünk van. Szeretnénk elérni, hogy a kistérség lóval bejárható legyen és hogy a falvakban legyenek lókikötők. Szeretnénk elérni, hogy az emberek ne idegenkedjenek a lovaktól. Szeretnénk a lovakat megszerettetni a gyerekekkel. A lovagoltatást nem futószalagon képzeljük le. Jó lenne, ha kulturáltabbá válna a falusi lovazás, mert akkor talán több ember kapna kedvet hozzá. Ugyanakkor sok tehetséges gyerek azért kallódik el, mert a szülők nem tudják megfizetni a lovasoktatást, ezen is változtatni szeretnénk – sorolta terveiket Gergely, aki egyébként mindenhová lóháton járna, ha tehetné. Beszélt még közösségfejlesztésről, természetvédelemről, hátrányos helyzetű emberek támogatásáról, vízvisszatartásról, önellátó közétkeztetésről, közösségi legeltetésről. Számos olyan kezdeményezésről, melyekbe a helybelieket is szeretné bevonni. Gergely ugyanis azt vallja, csak akkor tesznek a környezetükért az emberek, ha részesei lehetnek a történéseknek.

Felavatták a község értékeit bemutató sétányt Jászszentlászlón

Hatalmas küzdelmet vívtak meg a nők

A sikeres csapat Fotó: Vajda Piroska

Tamási Andrásné Romhányi József Bolha című versét szavalta, amiért ezüst minősítést kapott. Ivicz Györgyné A szegény ember bőrpuskája című székely népmesét mondta­ el, amivel kiemelt arany minősítést nyert. Csenki Gábor nótacsokorral indult, harmonikán Dékány Ferenc kísérte. Produkciójukért arany minősítést kaptak. Az énekkar és a színjátszó csoport is arany minősítéssel térhetett haza – tájékoztatta lapunkat Csenki Gáborné klubvezető.

A jászszentlászlói nyugdíjasklub idén ünnepli hétéves fennállását. A klub harminckét tagja havonta rendszeresen találkozik. Közülük tizenhatan alkotják a kultúrcsoportot, melynek tagjai először csak saját örömükre ­nótázgattak, verseltek, majd később kedvet kaptak a színjátszáshoz is.

 Átadták a díjakat